A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a rendszerváltást követően kialakult szabályozás történetét mutatjuk be.
Vendégünk volt Dr. Nagypál Szabolcs, jogász, teológus és bölcsész, a magyar Vallásközi Párbeszéd Társaságának társelnöke, az MCC Jogi Iskolájának vezetője.
Kőkemény jogi fejtegetés Sulyok Mártontól, nem csak jogászoknak. Egy amerikai bizottsági jelentés az elidegeníthetetlen jogokról, amely igen csak vegyes fogadtatásra talált.
Bulvártéma vagy a soft power része? Reklám divatcégeknek vagy politikai üzenet az öltözködés? Divatdiplomáciai elemzés Melania Trump példáján keresztül. Tóth Hanna írása.
E cikkben úgy írunk a fociról (is), hogy nem ejtünk szót EB-selejtezőről, Nemzetek Ligájáról, Fradiról, stadionépítésekről és tao-támogatásokról (sem), ellenben megidézzük Einsteint, akinek a nevét bizonyára még a focisták is ismerik.
Egy olyan világban, ahol sokan büszkék rá, hogy szétstresszelt, kiégett állapotban is „képesek teljesíteni”, valódi szemléletváltás kell, amellyel tudatosan törekszünk arra, hogy javítsuk az alvásminőségünket. Porkoláb Imre írása.
Valóban a klímaváltozás okozza nagyban az erdőtüzeket? Globális probléma vagy globális politikai alibi bizonyos csoportok kommunikációjában? Litkei Máté írása.
Lengyelország új, a 2021-ben kezdődött belorusz határválságra választ adni próbáló migrációs stratégiája komoly fordulatot jelent a bel- és külpolitikában. A 2025-2030-ra vonatkozó terv szigorúbb határvédelmi intézkedéseket és a menedékkérelmek ideiglenes felfüggesztését is tartalmazza, amennyiben a bevándorlás az ország stabilitását veszélyeztetné. A kormánykoalíción belüli belpolitikai feszültségek és az Európai Unióval való konfliktusok azonban nehezíthetik az irányvonal megvalósítását.
A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a rendszerváltást követően kialakult szabályozás történetét mutatjuk be.
Előző