Magyarországon valamennyi eljárás során „bejáratott” a jogi segítségnyújtás intézménye, amely az arra rászorulók jogérvényesítését segíti. Ebből kifolyólag felmerülhet a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság eljárásaiban miért nem létezik, amikor kifejezetten az alapvető jogok védelmét biztosítja?
Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések közül a Be. 188. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez külön szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.”, míg az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény jól körülírja azt a célt, ami miatt indokolt a szakértő kirendelése: a tudomány illetve a technológia rengeteget fejlődött, ezért egyre inkább megmutatkozik az igény arra, hogy más tudományterületek vívmányait is bevonjuk a bizonyításba és a szakértő véleménye segítse a tényállás megállapítását.
A japán jogi kultúrára már régóta jellemző, hogy az alternatív vitarendezési módszereket részesíti előnyben a pereskedéssel szemben. Ebben a cikkben az online vitarendezés helyzetét vizsgálom Japánban, és azt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése hogyan befolyásolja ezt.
Ez a cikk a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását vizsgálja a büntetőeljárás területén, azon belül is a mesterséges intelligencia lehetséges szerepét a nyomozati szakaszban, valamint a nyomozati szakaszon túli lehetőségeket. Emellett pedig tárgyalja az alapvető büntetőeljárási elvekkel összefüggésben felmerülő releváns kérdéseket és aggályokat.
80 tonna robbanóanyag zuhant Dél-Bejrútra múlt hét pénteken. A robbanás elpusztította a Hezbollah vezetőségének föld alatti főhadiszállását, ahol a síita terrorszervezet főtitkára, Haszan Naszrallah állítólag éppen Benjamin Netanjahu New York-i beszédét nézte.
Ki ne vette volna már észre magán, hogy első pillantásra ítéletet hoz egy helyzetről, embercsoportról, egyénekről anélkül, hogy jobban megismerte volna a hátterüket?
Amikor az EU tisztviselői a tagállamok „demokratikus visszaesése” miatt aggódnak, a konzervatívok pedig magát az EU-t vádolják azzal, hogy nem demokratikus, akkor talán jogos az aggodalom, hogy a „demokrácia” kifejezés elvesztette értelmét. Egyáltalán szükségünk van-e rá, és ha igen, miért?
Bár az utóbbi napok legforróbb témája éppen az árvíz volt, az idei nyári hónapokra sokkal inkább a forróság és az aszály volt jellemző. Ez a néhány hét, néhány nap alatt végbemenő drasztikus változás egyfelől jól szemlélteti a klímaváltozás időjárási szélsőségekre gyakorolt hatását, másfelől ismét rávilágít az aszályadaptáció fontosságára.
A Be. miniszteri indokolásában az Általános indokolás III. alpontja alapján, a jogalkotó a büntetőeljárási reformok egyik fő pontjaként nevezi meg a büntetővégzéses valamint a bíróság elé állításos eljárások szabályainak hatékonyabbá tételét.
Előző