A trauma egy túlságosan gyakori emberi tapasztalat, a legtöbben életük során legalább egy traumatikus eseményt átélnek. Azonban csak körülbelül egyharmaduknál alakul ki poszttraumás stressz zavar (PTSD), ami fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mi tesz egyeseket sérülékenyebbé, mint másokat. A PTSD kockázati tényezőit pretraumatikus, peritraumatikus és poszttraumás területekre lehet kategorizálni. Ez a cikk a PTSD tüneteit, előfordulását, kockázati tényezőit és a mögöttes biológiai mechanizmusokat vizsgálja.
Legalább tíz izraeli sérült meg az Ajax-Maccabi futballmérkőzést követően Amszterdamban. Az esetet azonban az arab nyelvű és izraeli sajtó is teljesen másképpen értelmezi: az információs térben egyfajta „világok harca” zajlik, eltérő narratívákat bemutatva. A szálak azonban Európát is elérik, ahol az ellentétek tovább mélyíthetik a társadalmon belüli szakadékot.
A Migrációkutató Intézet elemzői októberben Közép-Ázsiában jártak, ahol két fővárosban is megtapasztalhatták a nagymértékű motorizációnak a régióban igencsak jellemző árnyoldalát: a rettenetes városi levegőminőséget. De van-e terve az üzbégeknek és a tádzsikoknak a helyzet javítására? Az alábbiakban a helyszínen hallottakat is felhasználva erről írunk.
A Migrációkutató Intézet elemzői októberben Taskentben jártak, ahol a 14 mezőgazdasági kutatóintézetet összefogó AKIS-nál és az ENSZ fejlesztési programja, a UNDP helyi képviseletén is jártak. Az alábbiakban az ott hallottak összegzése olvasható.
Közép-Ázsia Földünk azon régiója, amely nyugaton a Kaszpi-tenger, keleten Kína, délen Afganisztán, északon pedig a hatalmas Oroszország határol. Az öt volt szovjet tagköztársaságot – Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt – magában foglaló régiót gazdag természeti erőforrásai és stratégiai földrajzi helyzete, valamint természeti szépsége és kulturális öröksége a 21. század első negyedére gyorsan jelentős gazdasági blokká alakította. 82 millió fős lakosságával Közép-Ázsia egy dinamikusan fejlődő piaccá vált, amely egyre nagyobb érdeklődést vált ki Európától Afrikáig.
A Közel-Kelet bonyolult geopolitikai viszonyai közepette két meglehetősen ellentétes érdekekkel bíró állam fűzi egyre szorosabbá katonai kapcsolatait. Vajon milyen stratégiai megfontolások húzódnak e sokak számára meglepő együttműködés hátterében?
Előző