A 20. század közepén kibontakozó, egyre dinamikusabbá váló európai integrációs folyamat során mind gyakrabban fogalmazódott meg a közös kül- és biztonságpolitika létrehozása, a tagállami érdekek összehangolása és együttes képviselete a nemzetközi kapcsolatokban. Az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások hatására számos területen sor került az európai együttműködés megerősítésére, amely többé-kevésbé a mai napig meghatározza az Európai Unió érintett szervezeti és stratégiai keretrendszerét. A következőkben a szeptember 11-i támadásokra adott válaszok közül kerül említésre néhány fontosabb eredmény.
A fiatalok számára a lakóhely megválasztásakor a fenntarthatóság, megfizethetőség és kulturális pezsgés a legfontosabb tényezők. Az Ifjúságkutató Intézet 2024-es kutatásából kiderül, hogy míg Budapest kiemelkedik fiatalosságával és kulturális kínálatával, a kisebb települések a tisztaság és a megfizethetőség terén bizonyulnak vonzóbbnak.
Amikor az új időszámítás kezdete körül a Názáreti Jézus megszületik, a kortársak közül csak igen kevesen sejtik Márián kívül (talán csak jegyese, József, és rokona, Erzsébet, valamint annak férje, Zakariás) az újszülött történelmi és üdvtörténeti jelentőségét, amint az új időszámítást is csak öt–nyolc évszázaddal később rögzítik egységesen.
A hidegháború óta a nyugati szövetség részét képező Kis-Ázsiának milyen érdeke fűződik a feltörekvő gazdaságok csoportjához való csatlakozás tekintetében?
A közép-ázsiai országok egy főre jutó vízfogyasztása a magyar fogyasztás 13-szorosa. Ez az elsőre is kiugróan magas szám rengeteg kérdést von maga után, főleg, ha tisztában vagyunk a térség földrajzi viszonyaival. Ahhoz, hogy megértsük, milyen folyamatok zajlanak az olyan szalagcímek mögött, mint a tádzsik-kirgiz etnikai fegyveres konfliktus, vagy a nagy afgán csatornaprojekt, először kontextusba kell helyeznünk a történéseket és meg kell vizsgálnunk a múltat.
A magyarországi fiatalok túlnyomó többsége rendszeres felhasználója a közösségimédia-felületeknek, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a digitális nyelvhasználati szokásaikra a közösségimédia-felületek erős hatást gyakorolnak. A digitális kommunikációban a vizualitás előretörésének lendületet adott a közösségi oldalalak elindulása, alapvető változást hozva a képekhez való viszonyunkban.
Információs társadalomban élünk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az információs források soha korábban nem látott expanziójának köszönhetően az önálló tudásépítés formái és lehetőségei eddig szinte elképzelhetetlen lehetőséget nyújtanak a személyes tudás fejlesztésében. A tanulástámogatás- és szervezés legújabb, személyhez szabható formái még eredményesebb eljárások kialakításához vezethetnek, ami a tudástartalmak, kompetenciák, viselkedésformák és attitűdök elsajátítását még hatékonyabbá teheti. A mesterséges intelligencia térhódítása pedig az ember és a gép közötti együttműködés új formáinak megjelenéséhez vezet, ami pedig még nem belátható távlatokat nyit meg.
A lengyel-belorusz határon zajló migrációs válság nem csupán humanitárius kihívás, hanem egy átfogó geopolitikai stratégia része, amely Közép-Európa stabilitását célozza. Belarusz, Oroszország támogatásával, nemcsak migránsok ezreit irányítja az EU külső határaihoz, hanem párhuzamosan egy intenzív dezinformációs kampánnyal is támad. Ezzel a hibrid hadviselési módszerrel destabilizálják a régiót, megosztják az EU-t és aláássák a nyugati szövetségek legitimitását. A válság nem pusztán regionális konfliktus, hanem az Európa elleni szélesebb körű támadás része is.
2024. november 27-én, szerdán hajnali négy órakor életbe lépett az Izrael Állam és a libanoni Hezbollah közötti tűzszüneti megállapodás. Az alábbiakban ennek részleteit, valamint az arra adott iráni reakciókat vizsgáljuk.
Előző