A hidegháború óta a nyugati szövetség részét képező Kis-Ázsiának milyen érdeke fűződik a feltörekvő gazdaságok csoportjához való csatlakozás tekintetében?
A közép-ázsiai országok egy főre jutó vízfogyasztása a magyar fogyasztás 13-szorosa. Ez az elsőre is kiugróan magas szám rengeteg kérdést von maga után, főleg, ha tisztában vagyunk a térség földrajzi viszonyaival. Ahhoz, hogy megértsük, milyen folyamatok zajlanak az olyan szalagcímek mögött, mint a tádzsik-kirgiz etnikai fegyveres konfliktus, vagy a nagy afgán csatornaprojekt, először kontextusba kell helyeznünk a történéseket és meg kell vizsgálnunk a múltat.
A magyarországi fiatalok túlnyomó többsége rendszeres felhasználója a közösségimédia-felületeknek, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a digitális nyelvhasználati szokásaikra a közösségimédia-felületek erős hatást gyakorolnak. A digitális kommunikációban a vizualitás előretörésének lendületet adott a közösségi oldalalak elindulása, alapvető változást hozva a képekhez való viszonyunkban.
Információs társadalomban élünk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az információs források soha korábban nem látott expanziójának köszönhetően az önálló tudásépítés formái és lehetőségei eddig szinte elképzelhetetlen lehetőséget nyújtanak a személyes tudás fejlesztésében. A tanulástámogatás- és szervezés legújabb, személyhez szabható formái még eredményesebb eljárások kialakításához vezethetnek, ami a tudástartalmak, kompetenciák, viselkedésformák és attitűdök elsajátítását még hatékonyabbá teheti. A mesterséges intelligencia térhódítása pedig az ember és a gép közötti együttműködés új formáinak megjelenéséhez vezet, ami pedig még nem belátható távlatokat nyit meg.
A lengyel-belorusz határon zajló migrációs válság nem csupán humanitárius kihívás, hanem egy átfogó geopolitikai stratégia része, amely Közép-Európa stabilitását célozza. Belarusz, Oroszország támogatásával, nemcsak migránsok ezreit irányítja az EU külső határaihoz, hanem párhuzamosan egy intenzív dezinformációs kampánnyal is támad. Ezzel a hibrid hadviselési módszerrel destabilizálják a régiót, megosztják az EU-t és aláássák a nyugati szövetségek legitimitását. A válság nem pusztán regionális konfliktus, hanem az Európa elleni szélesebb körű támadás része is.
2024. november 27-én, szerdán hajnali négy órakor életbe lépett az Izrael Állam és a libanoni Hezbollah közötti tűzszüneti megállapodás. Az alábbiakban ennek részleteit, valamint az arra adott iráni reakciókat vizsgáljuk.
Ma már talán az utca embere sem románokat, szlovákokat és egyéb nációkat lát a határon túli magyarokban, hanem egyre inkább nemzettársakat, akiknek a puttonyában ugyanaz a nyelv, ugyanaz a történelem és ugyanazok a hagyományok vannak, mint anyaországi társaikéban.
Az elhúzódó orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok fokozódó eszkalációjával rendkívül feszültté váló globális geopolitikai helyzetben kérdés, hogy fennmaradhat-e Tajvan és a térség törékeny békéje. Milyen lépések meghozatala szükséges a status quo fenntartásához a világgazdaság motorjának is tartott térségben? A kérdés megválaszolásához a felek álláspontjának elemzése mellett egyes történelmi párhuzamokat vizsgálva kerülhetünk közelebb.
Előző