2025. január 20.-án tette le hivatali esküjét az Egyesült Államok régi új elnöke, az a Donald Trumpot, aki korábban egy ciklus erejéig már volt az Egyesült Államok elnöke. Az amerikai történelem során ez a második alkalom, hogy elnök úgy kerül be a Fehér Házba, hogy megszakítással fog ciklust kezdeni. Így felvetődik a kérdés, hogy Washington a jövőben milyen külpolitikai prioritásokat fog előtérbe helyezni, valamint mi befolyásolhatja a második Trump adminisztráció közép-ázsiai külpolitikáját. Bár Közép-Ázsia hagyományosan nem volt és jelenleg sem szerepel az amerikai külpolitika kiemelt prioritásai között, azonban ez a helyzet akár változhat is a második Trump-kormány külpolitikai és tanácsadói összetétele, valamint a geopolitikai folyamatok alakulásának a fényében.
Egyszerű balesetnek tűnő, aztán szövevényessé váló incidens történt a Balti-tenger régiójában 2024 karácsonyán. Az Estlink-2 tengeralatti kábel megrongálódásával Finnország és Észtország energiaellátása veszélybe került. Ahogy egyre több információ jut napvilágra, az eset szálai egészen Moszkváig vezetnek. A rongálás geopolitikai vihart idézett elő a Balti-tenger térségében, amely csak mélyíti a Kreml és az európai uniós tagállamok közötti szakadékot. De mit jelenthet az incidens az európai biztonság szempontjából? Mik azok az árnyékflották? Hogyan illeszkedik történetbe az orosz hibrid hadviselés stratégiájába?
1848. szeptember 28-án a pesti hajóhídon véres népítéletre került sor Jelačić horvát bán Magyarország elleni hadjáratának árnyékában: Lamberg Ferenc teljhatalmú királyi biztos alig három nappal a Bécsben kelt kinevezését követően a magyar főváros feldühödött tömegének áldozatául esett.
Az összbüntetés egy büntető anyagi jogi jogintézmény, amely a Btk. IX. fejezetében, a büntetéskiszabás szabályai körében található meg. „Az összbüntetés célja az, hogy a terheltet utólag olyan helyzetbe hozza, mintha a különböző eljárásokban elbírált cselekményeit a Btk. különböző szabályainak megfelelően egy eljárásban elbírálva halmazati büntetéssel sújtották volna.”
A hidegháború végével a tudományos diskurzus napirendjére került annak vizsgálata, hogy beszélhetünk-e a fegyveres konfliktusok kapcsán valamiféle újdonságról, a kihívásokkal és fenyegetésekkel kapcsolatos változásról, melyek együttesen a korábbi stratégiák revízióját és a háborúkról alkotott nézetek, elméletek felülvizsgálatát teszik szükségessé. A következőkben bemutatásra kerül, hogy az ún. „új háborúkra” vonatkozó elméletek miképpen jutnak el arra a következtetésre, mely szerint a háborúk új típusai meghatározott tulajdonságok mentén elkülöníthetők a történelem során látott korábbi gyakorlattól.
Az év egyik legfontosabbnak vélt világpolitikai eseményének az amerikai elnökválasztás bizonyult. Az elnöki tisztségért folyó verseny intenzív és fordulatos volt. A jelöltek minden kampányeszközt bevetettek a verseny megnyerése érdekében. Ma már tudjuk, hogy végül a korábbi elnök, Donald Trump fogja vezetni a világ egyik legerősebb országát. De mi is az ára egy ilyen versenynek és a szereplésnek, és hogyan alakul az Egyesült Államokban egy elnöki kampány finanszírozása?
A személyes történetek és tanúvallomások különösen értékessé teszik a munkát, mivel az áldozatok és elkövetők egyaránt megszólalnak a lapokon. Ettől válik igazán emberközelivé a munkaszolgálat történetének bemutatása, ez segíthet megérteni az egyéni tragédiák mögött húzódó rendszerszintű problémákat.
A 20. század közepén kibontakozó, egyre dinamikusabbá váló európai integrációs folyamat során mind gyakrabban fogalmazódott meg a közös kül- és biztonságpolitika létrehozása, a tagállami érdekek összehangolása és együttes képviselete a nemzetközi kapcsolatokban. Az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások hatására számos területen sor került az európai együttműködés megerősítésére, amely többé-kevésbé a mai napig meghatározza az Európai Unió érintett szervezeti és stratégiai keretrendszerét. A következőkben a szeptember 11-i támadásokra adott válaszok közül kerül említésre néhány fontosabb eredmény.
A fiatalok számára a lakóhely megválasztásakor a fenntarthatóság, megfizethetőség és kulturális pezsgés a legfontosabb tényezők. Az Ifjúságkutató Intézet 2024-es kutatásából kiderül, hogy míg Budapest kiemelkedik fiatalosságával és kulturális kínálatával, a kisebb települések a tisztaság és a megfizethetőség terén bizonyulnak vonzóbbnak.
Amikor az új időszámítás kezdete körül a Názáreti Jézus megszületik, a kortársak közül csak igen kevesen sejtik Márián kívül (talán csak jegyese, József, és rokona, Erzsébet, valamint annak férje, Zakariás) az újszülött történelmi és üdvtörténeti jelentőségét, amint az új időszámítást is csak öt–nyolc évszázaddal később rögzítik egységesen.
Előző