Az afrikai kontinens az ENSZ tagállamok több mint negyedét, pontosabban 54 államot foglal magában. A Szaharától délre fekvő szubszaharai térség csakugyan közel 50 országot tömörít. Jelen cikk az általános, kontinens-specifikus következtetéseken túl a szubszaharai Afrika regionális geopolitikai sajátosságaiba enged rövid betekintést, különös hangsúlyt helyezve Kelet-Afrika geopolitikai jellegzetességeire, alapvető jellemzőire.
Az Orvostudomány 3.0 egy modern, preventív és proaktív egészségügyi koncepció, amely a krónikus betegségek megelőzését, az egyéni egészségoptimalizálást és a hosszú élet minőségének javítását helyezi előtérbe.
Az 1993 augusztusában aláírt arushai megállapodás és a többpárti átmeneti kormány megalapítása ellenére, 1994 áprilisában a ruandai elnöki gép lelövésével az államon belüli etnikai szegregáció, a hutu és tuszi csoportok közötti konfliktus Ruandában a végsőkig eszkalálódott.
Donald Trump terve szerint a Gázai övezetben élő palesztinokat Egyiptomba és Jordániába telepítenék át, majd a területen létrehoznák a Közel-Kelet Riviéráját. Az arab nemzetek és szervezetek határozottan elutasítják az amerikai elnök felvetését.
Az urbanizáció mértéke világszerte folyamatosan növekszik, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul a városi környezet mentális egészségre gyakorolt hatásaira.
Már közvetlenül a beiktatását követően Donald Trump az USA legnagyobb kereskedelmi partnereivel: Kanadával, Mexikóval és Kínával szembeni kőkemény vámok kiszabását helyezte kilátásba. Sőt, a kereskedelmi háború már Trump választási kampányában is kiemelt helyen szerepelt. Időközben az Egyesült Államok északi és déli szomszédját −legalábbis egyelőre – ugyan mentesítette a megvámolástól, viszont az Európai Unióval szemben is felvetette további vámok bevezetését. Ugyan jelenleg Trump drákói vámpolitikájával van tele a világsajtó, azonban már Biden is hatalmas vámokat vetett ki. Pontosabban: folytatta az első Trump-adminisztráció vámpolitikáját, amit esetenként még meg is szigorított.
Az elmúlt évtizedekben újfajta politikai megosztottság alakult ki. Sok országban ma már nem a társadalmi osztály, hanem az iskolai végzettség alapján lehet a legpontosabban megjósolni, hogy az emberek hogyan fognak szavazni a választásokon.
Az iraki és szíriai kurd vezetők az egységes fellépést és a kurd jogok védelmét tűzték ki célul, de Törökország nyomása és a régiós ellentétek komoly kihívást jelentenek. Vajon megvalósulhat az összefogás?
Előző