Könnyű és egyben szükséges is kritizálni mindazt, ami ma az iskolákban és egyetemeken történik. Sokkal nehezebb feladat az oktatás pozitív értelemben történő meghatározása.
Hogyan változtatja meg az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntése az elektromos energia elosztásával kapcsolatos felelősséget az EU-ban? Vajon egy villamosenergia-elosztórendszer üzemeltetője „gyártónak” tekinthető, ha módosítja a termelő által szolgáltatott áram feszültségét? Milyen hatással lesz ez az energiaelosztó vállalatokra és a fogyasztói jogokra?
A többgyermekes édesanyák SZJA-mentessége összetett fiskális hatásokkal jár: bár első körben csökkenti az adóbevételeket, másodkörös hatásai a költségvetés számára is pozitívak, ezek pedig hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdaság bővüléséhez.
Hogyan hatnak a Gazdasági Versenyhivatal tervezett versenytörvény-módosításai a piaci egyensúlyra? Milyen új kihívásokat jelent az „alapvető jelentőségű vállalkozások” szabályozása? Az új szabályok hogyan segítik a tisztességes verseny és fogyasztóvédelem erősítését Magyarországon? A módosítások a piaci dinamikák és a jogbiztonság terén is új távlatokat nyitnak.
A második világháborút követően a vasfüggönnyel kettévágott Németország keleti tartományai megsínylették a szovjet megszállást: gazdaságilag és társadalmilag megrekedtek a Marshall-segélyben részesülő, ESZAK-társalapító, a piacgazdaságot és demokráciát kiépítő és élvező nyugati testvéreikhez képest.
Március elején egy olyan jelenség érte az Európai Unió gazdaságát, amelyre jelenleg kevés figyelem irányul a „Trump tornádóként” jellemezhető történések közepette. Jelenleg minden szem az újra alakuló/átrendeződő világrendre, az orosz-ukrán háború fejleményeire, az Európa és Amerika közötti kapcsolatok alakulására szegeződik, miközben egy üzletember (Elon Musk) csendben egész jelentős politikai és világgazdasági magasságokba tör, ami mellett pedig Donald Trump „Drill baby, drill” felkiáltással meghirdette a második olajkorszakot az amerikai autóiparban.
Törökország fegyveres erői március első hetében 26 kurd fegyverest öltek meg Irakban és Szíriában. Mindez azután történt, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt 75 éves alapítója, az 1999 óta börtönben lévő Abdullah Öcalan felhívást tett közzé a szervezet lefegyverzésére.
Előző