Az európai autóipar számára az egyre komolyabb kihívások – vámok, háború, társadalmi elégedetlenségek, magas energiaárak – árnyékában még soha nem volt ilyen kemény és veszélyes, külső tényezőkkel határolt helyzet, mint a jelenlegi, amely mellett az új konkurensek (Kína) és a jelentős mértékű európai bürokrácia együttesen úgy tűnik, hogy képesek arra, hogy az előző évtizedek európai autóipari sikereit teljesen semmissé tegye.
Ferenc pápa (1936-2025) egész pápasága alatt következetesen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Föld, amelyen élünk, nemcsak otthonunk, hanem Isten teremtménye is – egy ajándék, amelyet védenünk, óvnunk kell. Történelmi jelentőségű enciklikájában, a Laudato si’-ben, amely 2015-ben jelent meg, a pápa a természeti környezet és az élőlények tiszteletére, valamint az emberi méltóság és igazságosság szoros kapcsolatára világított rá. Ő volt az első egyházfő, aki ilyen átfogó módon fogalmazta meg a gondoskodás erkölcsi és lelki dimenzióját, amely túlmutat a vallási és tudományos határokon.
A konzervatív politikai gondolkodás fenntartásokkal kezeli a gyors, hirtelen változásokat. A konzervatív személy számára a múlt legmeghatározóbb eleme a tapasztalat, amely kihatással van a jelen döntéshelyzetére.
A Húsvét egyike az egyházi év mozgó ünnepeinek: március 22. és április 25. között bármely vasárnapra eshetik. A keleti kereszténységben (az Egyház másik „tüdejében”) némileg másképp számolják a Húsvét időpontját, mint Nyugaton, noha szintén a Nap és a Hold járásához igazítják. Általában – sajnálatos módon – néhány hét eltolódás van a két időpont között, vannak viszont olyan évek is – például az idei, 2025 –, amikor az egész kereszténység ugyanazon a napon együtt ünnepel.
Az idő mind a fizika, mind a filozófia diszciplínái által kutatott tényező, ugyanakkor a mindennapi társas együttélésünk, végső soron a politika világának is szerves részét képzi. Az idő és a politika keresztmetszete egy kevésbé feltárt terület a politikaelmélet történetében, azonban a kortárs diskurzusban egyre nagyobb figyelmet szentelnek neki a kutatók.
A post-truth politika fogalmát, amelyet magyarul „igazság utáni politikaként” tudnánk a legjobban lefordítani David Roberts blogger használta 2010-ben, amely szerinte egy olyan új politikai kultúra megjelenését hozta magával, amely teljes mértékben „lekapcsolódótt” a politológiai háromszögből ismert „policy-ről”.
A demokratikus deficitek, avagy a demokratikus hiányosságok mibenléte és orvoslási kísérletei igazán népszerű témák voltak a 2000-2010-es évekig a jogi szakirodalomban. A probléma azonban sosem volt aktuálisabb.
A Migrációkutató Intézet legutóbbi terepkutatása során szerzett tapasztalatok alapján világosan kirajzolódik: a migrációs nyomás nem csökken, hanem új formákat ölt. A határ menti helyzet változik, de a válságok forrásai tartósak.
Donald Trump 2024. november 5-i megválasztását követően számtalan, diplomáciai berkekben szokatlan hangvételű és tartalmú kijelentést tett. Ezek egyikében bejelentette az Egyesült Államok igényét Grönland szigetére, különösen nagy vihart kavarva a nemzetközi politikai közbeszédben. Valóban ismét csak a Trump elnöktől már ismert kardcsörtetésről, vagy ezúttal valós amerikai nemzeti érdekek érvényesítéséről van szó?
Előző