Az alábbi írás a nemzetközi kereskedelmi bíráskodás elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett reformjait, annak okait és eddig észlelhető következményeit mutatja be röviden annak érdekében, hogy jobban megértsük, mi is történik most a német igazságszolgáltatással.
Az uniós jogalkotó hogyan tervezi szabályozni a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket? Hogyan teremti meg az egyensúlyt az innováció elősegítése és az uniós polgárok alapvető jogai és érdekei között az EU? Milyen szabályozási környezet várható a mesterséges intelligencia területén a következő évtizedekben Európában?
A nyugat-balkáni régió több államát egyidejűleg sújtotta a júniusi áramkimaradás. A turisztikai idény kezdetekor, egyben a nagy forróságok idején emberéleteket is követelt, hogy a klímaberendezéseket sem lehetett üzemeltetni.
Érdekes kettősség figyelhető meg az adatvédelem tekintetében, mivel a jogszabályoknak egyszerre kell biztosítaniuk az egyének magánélethez való jogát, valamint a lehetőséget, hogy belelássanak az adataik kezelésének módjába.
Amennyiben a mesterséges intelligenciával összefonodó bírósági döntéshozatal valósággá válik, a bíróknak olyan keretrendszer kell, hogy álljon rendelkezésre, amelyekre támaszkodva felelősséget vállalhatnak a mesterséges intelligencia bírósági alkalmazásának alakításáért.
Súlyos vita került újra napirendre Izraelben a Hamász palesztin terrorszervezettel folytatott háború nyomán: az ultraortodoxok katonai szolgálatának a kérdése. Miközben minden 18. életévét betöltött izraelinek kötelező katonai szolgálatot kell teljesítenie, az ultraortodoxoknak csupán kis része vonul be a hadseregbe. Ez azonban a társadalom többségének egyre kevésbé tetszik.
A kutatási szerződések már több mint ötven éve képezik a magyar jogrendszer részét, speciális jellegük miatt azonban kevés figyelem hárult rájuk. Ennek ellenére az innováció létrehozásában nagy szerep jut a jogi konstrukcióknak is, ezért érdemes számba venni a történeti fejlődés fontosabb állomásait. Ebben a részben a szocializmus korának szabályozását mutatjuk be.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést a magyar törvényhozás az 1921. évi XXXIII. törvényben cikkelyezte be, amely 1921. július 26-án lépett életbe.
Előző