A török-olasz kapcsolatok kulturális tekintetben gazdag és sokszínű történelmi örökségre épülnek. Az európai és az ázsiai kultúra találkozása, valamint a középkori kereskedelmi útvonalak és az európai hatalmak közötti rivalizálás mind hozzájárultak a két ország kapcsolatainak alakulásához.
Évről évre világszerte egyre több diák választja a külföldi továbbtanulás lehetőségét, 2024-ben sincs ez máshogy: több millió diák tanul a szülőországától eltérő országban található egyetemen.
A 2023-ban beterjesztett, tízéves vasútfejlesztési stratégia egyik legfőbb törekvése, hogy a kötöttpályáé legyen a főszerep a hazai közlekedési rendszerben.
Emmanuel Macron 2017 óta inkább a Marokkóval ellenséges Algériával való kapcsolatokat részesíti előnyben. A francia elnök megpróbált közeledni Algériához, de ezáltal főleg Marokkótól távolodott el. Azonban ez a közelmúltban megváltozott, különösen Stéphane Séjourné a francia külügyminisztérium élére történő érkezésével. Párizs és Rabat számos területen megújítja kapcsolatait, kiváltva ezzel Algír haragját.
Az Iránnal szövetséges húti mozgalom a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajók megtámadásával akar véget vetni az izraeli támadásoknak a Gázai övezetben. A Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladó tengeri útvonal a világ egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonala. Komoly hatással van a világgazdaságra az, hogy az Irán által felfegyverzett hútik támadása miatt a hajózási társaságok egyre inkább kezdik elkerülni ezt a térséget.
Az innováció a társadalmak és civilizációk fejlődésének egyik mozgatóereje, és az egyetemek a történelem során kulcsszerepet játszottak az innovációs kultúra előmozdításában és fejlesztésében. A következőkben az egyetemeken folyó innováció gazdag múltját járjuk körül, megvizsgálva annak fontosságát, jelenkori megnyilvánulásait és kiemelkedő példáit a különböző évszázadokban.
A nyugati emberek körében az antiszemitizmus jelentős részt már a múlté. A bevándorlás révén azonban Európában is megjelent az iszlám világból importált zsidóellenesség. Mi ez és mik ennek a gyökerei?
A jól felépített beszéd fél siker – hangzik a megállapítás. Az eredményes kommunikációhoz szükséges eszközök megválasztása odafigyelést igényel; a jól strukturált szónoklat és a konstruktív vita tudatosan fejleszthető.
A 19. század óta Közép-Ázsia a nagyhatalmak geopolitikai csataterévé volt. Gazdag erőforrásai, valamint stratégiai elhelyezkedése a régiót a legfontosabb szárazföldi nemzetközi kereskedelmi útvonalak metszéspontjában helyezte. Azonban az ukrajnai háború kezdetével, valamint Afganisztán (mint Közép-Ázsia déli szomszédja) tálibok által történt hatalomátvételével birtokbavételével a nemzetközi színpadon a régióval szemben újra egy nyitás tapasztalható. Ugyanebben a nyitás irányába történő elmozdulásként értékelhető az Európai Uniónak elmúlt éves közép-ázsiai mozgása is, valamint az EU tisztségviselőinek a térség országaiba tett számos látogatása.
Előző