Az Ukrajna elleni orosz támadás után a moldáv parlament 60 napos szükségállapotot vezetett be. Történtek ugyan kisebb incidensek a Dnyeszteren túli régióban az április 24-i ortodox húsvét első és második napján, de szerencsére a konfliktus nem érte el a moldáv állam területeit. Igaz a nyári és a koraőszi időszak nem kedvezett a politikai vezetésnek a magas infláció és a folyamatosan érkező ukrajnai menekültek formájában, de végül mégsem robbant a moldáv puliszka. A destabilizációs folyamatok már a nyáron érzékelhetőek voltak a sorozatos kisinyovi repülőtéri bombariasztásokkal és az orosz mezőgazdasági embargó bevezetésével, amit csak a moldvai mezőgazdasági termékekre vezettek ki, de a gagauz termékekre nem.
Nemrég a Washington Post szerzője számolt be arról, hogy az orosz biztonsági szolgálat Moldova nyugatbarát kormányának megdöntésén dolgozik. Az ukrán hírszerzés által megszerzett érzékeny anyagok bemutatják, hogyan próbálja Moszkva továbbra is manipulálni a kelet-európai országokat. Amikor szeptemberben először gyűlt össze több ezer tüntető a moldovai elnöki palota előtt, és az ország nyugatbarát vezetőjének lemondását követelte, a tüntetés mögött álló ember - egy Izraelben száműzetésben élő ellenzéki pártvezető - hamarosan elismerő szavakat kapott Moszkvától. Egy magas rangú orosz politikus „méltó hosszú távú partnerként" méltatta a tüntetés szervezőjét, Ilan Șort, sőt még olcsó orosz gázüzletet is ajánlott a ȘOR pártja által vezetett moldovai régiónak. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által „a fiatalemberként" emlegetett 35 éves Șor a Kremlnek a volt szovjet tagköztársaság felforgatására irányuló erőfeszítései egyik vezető alakja.
A világ egyik legnagyobb lopása 2014-ben történt, amikor a 2008-as válság után felpezsdült a hitelezés a moldáv bankrendszerben. Az ország akkor legnagyobb bankjai, a Sociala, az Unibank és a Banca de Economii Ilan Șor milliárdos üzletember, illetve érdekeltségi körének kezébe kerültek. Ezután a Șor-hoz közeli vállalatok és offshore cégek hiteleket kezdtek felvenni, majd 2014 novemberében beütött a krach. Pár nap leforgása alatt a három legnagyobb bank könyveiből összesen mintegy 767 millió dollár tűnt el nyomtalanul, ami az állami egészségbiztosítási pénztárt is érintette, emiatt heteken keresztül több kórházban is súlyos hiány alakult ki gyógyszerekből. A fentebb említett bankok szinte azonnal csődbe mentek, és a moldovai jegybank felügyelete alá kerülve 870 millió dolláros sürgősségi hitelhez jutottak, ami megakadályozta, hogy a bankrendszer, vele pedig az egész gazdaság összeomoljon. Egy független jelentés megállapította, hogy a csalás kitervelője a már említett Ilan Sor volt. Az azóta Izraelbe menekült „üzletember” 2016-ban pártot alapított a sajátnevén, majd Orhei városában meg is nyerte a polgármesteri választást, mivel az elsikkasztott pénzből mindenféle népszerű programot, szociálisan érzékeny témát finanszírozott
Șor folyamatosan tagadta a sikkasztási vádakat, amelyeket politikai indíttatásúnak nevezett és polgármester maradt, amíg végül 2019-ben Izraelbe távozott. A Washington Post dokumentumai szerint akkor került az FSZB figyelmébe, amikor Igor Dodon Moszkva-párti, szocialista politikus utódját keresték, mivel az 2020 novemberében elvesztette az elnökválasztást. Az FSZB-nek dolgozó közvélemény-kutatók úgy tekintettek Șor-ra, mint egyfajta populista, de manipulálható showmanra. Az amerikai újság birtokába került dokumentumok azt bizonyítják, hogy Moszkva továbbra is befolyásolni próbálja a kelet-európai országokat, még akkor is, amikor az ukrajnai katonai hadjárata megfenekleni látszik. Az amerikai pénzügyminisztérium a múlt hónapban több orosz vagy moldovai szervezet és személy ellen is szankciókat vezetett be, köztük Șor ellen, mondván, hogy „más oligarchák képviselőivel együttműködve politikai zavargásokat szított Moldovában", és „orosz támogatást kapott", valamint júniusban „moszkvai székhelyű szervezetekkel együttműködve aláásta" Moldovának az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét. Egy interjúban Șor tagadta, hogy valaha is kapott volna támogatást Moszkvától, beleértve a biztonsági szolgálatokat is. „Mi egy teljesen független párt vagyunk, amely kizárólag a moldovai polgárok álláspontját védi" - mondta. A moldovai kormány nyugatbarát irányultságát hibáztatta azért, hogy az ország közel került a szerinte "gazdasági összeomláshoz".
Moszkva régóta támogatja Transznisztriát, vagyis a Moldova határain belül lévő, orosz csapatok által megszállt szakadár enklávét, mivel az ottani befagyott konfliktus fékezi Moldova Nyugat-Európához való integrációs törekvéseit. Az ukrajnai háború első hónapjaiban a moldovai kormány attól tartott, hogy orosz tankok özönlenek át a határon, különösen, ha az alig 100 kilométerre lévő dél-ukrajnai Odessza kikötője elesik. Ez a közvetlen katonai fenyegetés elhalványult, de a feszültség a földgáz felhasználása miatt - valamint a szomszédos Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni orosz légicsapások következményei miatt - egyre nő, és politikai vezetőváltásra kényszerít. Moldovai tisztviselők attól tartanak, hogy a Șor által szervezett tüntetések, bár egyelőre viszonylag kis létszámúak, a tél beálltával eszkalálódhatnak, és az energiaválságot a kormány megbuktatására használhatják fel. Ezért a moldovai igazságügyi miniszter a ȘOR párt alkotmányellenesnek nyilvánítását követeli.
A gázárak idei ötszörösére emelkedése keményen sújtotta a 2,5 milliós lakosságot, és az energiaszámlák ma már egy átlagos moldovai megélhetési költségeinek több mint 60 százalékát teszik ki. Moldovai és amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy a Kreml Moldovát aláásó erőfeszítései, amelyek egy évtizedekre visszanyúló stratégia részét képezik, csak fokozódhatnak, ha Ukrajnában további veszteségeket szenved el. Szeptemberben a ȘOR párt parlamenti képviselői Moszkvába utaztak, ahol találkoztak az orosz Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnökével, aki Șort és pártját Oroszország „megbízható partnereiként" méltatta, ami további találgatásokat táplált a Kreml lehetséges szerepéről a moldovai tüntetésekben. Șor a jelek szerint már bebizonyította, hogy szívesen kedveskedik Moszkvának. A szankciók Șor és a más moldovai oligarchák elleni vádak, akik állítólag Moszkva szolgálatában állnak, az Oroszország és Moldova közötti feszültségek újbóli kiéleződésének közepette történtek, mivel a két ország október 31-én diplomáciai kiutasításokat eszközölt. Ez mindössze néhány órával azután történt, hogy az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta egy észak-moldovai falura zuhant. Naslavcea lakói elmondták, hogy megrázta őket a robbanás, amely károkat okozott, de nem voltak áldozatok. Szerencsére a december különösebb incidensek nélkül múlt el Moldovában, de ez nem jelenti azt, hogy a jövő év is nyugalmat hoz majd kicsiny másodszomszédunk számára.
