Forró a nyár Kisinyovban, de még forróbb lehet az ősz, utóbbi persze nem meteorológiai értelemben. Sok az ukrán menekült, az infláció folyamatosan nő, az energiahordozók ára meg egyenesen vágtat a másodszomszédunknál, de sajnos nem lehet minden negatív dolgot a szomszédjukban zajló háborúra fogni.
Ottjártunkkor Magyarország Kisinyovi Nagykövetsége segített a szakmai programok szervezésében. Látogatásunk fő célja az volt, hogy kiderítsük hogyan viszonyulnak a moldovai kisebbségek az ukrán-orosz háborúhoz. A papíron három és fél, de gyakorlatban két és fél milliós ország egy ötöde valamely kisebbséghez tartozik. Az utolsó hivatalos népszámlálást 2014-ben tartották, ennek eredménye szerint Moldova lakossága: 75% moldáv, 7% román, 6,6% ukrán, 4,6% gagauz, 4,1% orosz, 1,9% bolgár, 0,36% roma és mások elenyésző számban, mint beloruszok, zsidók, lengyelek, örmények, németek, tatárok, azeriek, görögök, üzbégek, csehek, litvánok, lettek, oszétok, koreaiak és észtek. Az adatok szerint az országban 12 271 roma él, ami kevésnek tűnhet, de erre az a magyarázat a moldáv kormány mellett működő Etnikumközi Kapcsolatok Ügynöksége szerint, hogy a megkérdezettek szényenlik bevallani roma származásuk.
A nemzeti kisebbségek moldávnak érzik magukat, de több identitással rendelkeznek. A moldovaiak, gagauzok és romák többsége kizárólag az elsődleges etnikai csoportjával azonosul, míg a románok, oroszok, ukránok és bolgárok többsége a moldovaival is társul. A lakosság 90%-a ortodox keresztény, amely vagy a moszkvai vagy a bukaresti pátriárka alá tartozik. A zsugorodó lakosság 75 százaléka ma is moldávnak vallja magát. A moldáv-román különbség identitásbeli, a moldávság és a románság politikai programjai és politikai céljai különböznek egymástól, de nyelvük ugyanaz. A moldávok Romániát Moldova függetlenségét veszélyeztető tényezőnek tekintik, míg a románság a „moldávságot” a román történelem, kultúra és élettér regionális változatának tekinti. Az elöregedő lakosság erős szimpátiát mutat az önálló nemzet eszméje mellett, de a fiatalok közül egyre többen támogatnák a Romániával való egyesülés gondolatát.
A román politikum és lakosság nagy része támogatja a két ország egyesülését. Erre komoly tervek születtek, de az esetleges egyesülés a gyakorlatban a kisebbik állam bekebelezését jelentené. A jelenlegi moldáv elnökasszony és miniszterelnöknő is egyesüléspárti, annak ellenére, hogy a Moldovai Köztársaság lakossága inkább Oroszország-orientált. Oroszul a lakosság nagy része beszél, sokan hallani sem akarnak a Romániával való egyesülésről, főleg a Dnyesztermelléken és Gagauziában élők. Nem véletlenül, hisz saját nemzetiségi létük féltik egy esetleges Nagy-Romániában.
Közigazgatásilag az országhoz tartozik két autonóm terület: a Dnyeszter Menti Köztársaság és Gagauzia. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992-ben vált függetlenné Moldovától egy rövid fegyveres konfliktus után, amelyben támogatóként Románia és Oroszország is részt vett. De facto önálló ország, habár ezt senki sem ismeri el. Pontosabban jórészt Moszkva bábállama, hiszen Oroszország nélkül létezése kétséges lenne.
Gagauzia az ország déli részén helyezkedik el, népessége török eredetű, de ortodox vallású. Területe 1800 km², fővárosa Komrat. A terület 1994-ben autonómiát kapott a kisinyovi törvényhozástól. Ide tartoznak azok a települések, ahol a gagauzok a népesség több mint 50%-át teszik ki, valamint azok a helységek, ahol a helyi népszavazásokon a többség Gagauziához akar tartozni. Az autonómiában élő 135 ezer ember főként mezőgazdaságból tartja fenn magát. Kérdésünkre a területet vezető Bashkán az válaszolta, hogy eredet szerint a mongolok elől a 13. században idemenekült közép-ázsiai törökök utódai, akik az altáji török népek közé tartoznak, rokonaik a türkmének, a törökországi törökök és a kazahok. Érdekes módon a területen használt nyelv az orosz. A Komráti Egyetemen tett látogatásunkon a vendéglátóink a béke fontosságát hangsúlyozták a szomszédos háború kapcsán, és a népek közötti békés együttélés jelentőségét. Mégis a szavaikból azt lehetett kivenni, hogy legfőbb veszélyforrásként a román nacionalizmusra tekintenek, számukra egyáltalán nem lenne kedvező Moldova Romániával való egyesülése. Sőt egy esetleges moldáv-orosz konfliktus során, inkább a szlávoknak drukkolnának. Gagauzia kicsiny lakosságának kegyeiért több ország is küzd, nagyon sok épületet a Usaid, másokat a Slovakaid segélyszervezetek, de az óvodákat és iskolákat a török vagy román állami pénzből építettek vagy újítottak fel. Utóbbinak az a logikája, hogy aki a nyelvet uralja, az a területet is uralni fogja.
Mivel a moldáv lakosság számottevő része rendelkezik román állampolgársággal, ezért arra számítanak, hogy egy Moldova elleni esetleges orosz agressziókor az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közbeavatkozik a moldávok oldalán, mivel román, tehát NATO-állampolgárokat kell megvédenie.
Románia továbbra is támogatja a „kistestvérét”, június vége fele együttes ülést tartott Chişinăuban a román és a moldovai parlament. A találkozón közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a két ország ígéretet tesz arra, hogy a továbbiakban együttműködnek a kölcsönös fejlődés érdekében. Az eseményen részt vevő Maia Sandu moldovai elnök felszólalásában kiemelte: „Az uniós tagság számunkra nem csak egy szép álom. Ez jelenti az esélyt arra, hogy demokratikus ország maradjunk, hogy tudjunk kitartani az egyre összetettebb geopolitikai környezetben, ez a legbiztosabb út a stabilitás és a fejlődés felé”. Ugyancsak megemlítette az ország megpróbáltatásait, amelyek megnehezítették az ország fejlődését, előrehaladását. Ezek közül a legfontosabb „a kegyetlen és igazságtalan háború a keleti határukon, amely felerősítette Moldova számos rendszerszintű problémáját”.
Július közepén Romániába érkezett a német külügyminiszter, aki részt vett a Moldovai Köztársaság Támogatási Platformja keretében szervezett második konferenciának. Az esemény a Moldovai Köztársaság támogatására irányuló, az április 5-én Berlinben megtartott konferencián folytatása. A házigazda román külügyminiszter kijelentette, hogy Moldova nem marad egyedül az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok megvalósításában. A konferencián 33 ország delegációja vett részt, európai uniós és G7-tagországok, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, különféle nemzetközi szervezetek, pénzügyi intézmények, európai intézmények és ENSZ-ügynökségek is képviseltették magukat.
Visszatérve a címben megfogalmazottokra, tanulmányutunk során azt tapasztaltuk, hogy igenis komoly társadalmi feszültséget okozhat elsősorban a gyenge kormányzás és az ezt tetéző szomszédos háború. Az egy éve hatalmon lévő EU-párti kormánynak nem sikerült hosszútávú megegyezést kötnie Oroszországgal, így a gáz ára az elmúlt félévben több mint ötszörösével drágult. A Moldovagaz nemrég jelentette be, hogy még 45%-kal akarja emelni a lakossági gáz árát. Ezenfelül komoly problémája Moldovának, hogy a külkereskedelmének 15%-át Oroszországgal, Ukrajnával és Belorusszal folytatta, ami érthető okok miatt leállt. A fentebb bemutatott támogatási konferenciának köszönhetően 600 millió eurót sikerült összegyűjteni, de ez sem biztos, hogy hosszútávon csillapítani tudja az ország szükségleteit.
Fotó: Shutterstock
