Az elmúlt hónapban több mint tíz alkalommal zárták be és evakuálták Kisinyov repülőterét bombafenyegetés miatt. Oroszország úgy döntött, hogy augusztus 15-től betiltja a Moldovai Köztársaságból származó mezőgazdasági termékek behozatalát.

Moldova az elmúlt napok eseményeit a háború előjátékának tartja, amelyeket orosz támogatású erők készítenek elő. Transznisztria múlt havi bejelentése, miszerint csatlakozni akar Oroszországhoz, is ennek a folyamatnak a része. Oleg Serebrian moldovai miniszterelnök-helyettes a Times-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Dnyesztermellék függetlenedésének vágya régi, de az, hogy csatlakoznának Oroszországhoz, váratlanul érte őket. Ez az első alkalom, hogy ezt kijelentették. Az ukrajnai háború miatt lehetséges, hogy ez nemcsak egy politikai nyilatkozat, hanem egyértelmű provokáció. Hozzátette, hogy Moldova mindent megtesz a katonai konfrontáció elkerülése érdekében, de ez 100 százalékban nem csak Kisinyovtól függ.

De nemcsak a szakadár köztársaságban elutasító a hangnem, a Gagauz Autonóm Területen is megjelentek a Moldova-ellenes szólamok. Serebrian miniszterelnök-helyettes szerint van összefüggés a két folyamat, illetve a bombafenyegetések között, minderre a magyarázat Moldova EU tagjelölt státuszának megszerzése. Idén már 43 bombafenyegetés volt az országban. A moldovai kormány képviselője arra az ukrán ajánlatra, miszerint fegyverrel kéne felszabadítani a Dnyeszteren túli területek, azt hangsúlyozta, hogy hivatalos javaslatok nem érkeztek, és ha ez megtörténik, akkor azokat elutasítják. „Moldova semleges ország, így a területén nem tartózkodhat külföldi hadsereg. A prioritás az orosz erők kivonása" - mondta. Moldova Romániához fordulna segítségért, ha az ukrajnai konfliktus átterjedne a területükre, és még jobban megromolna a viszony Oroszországgal.

Serebrian szerint, aki Transznisztria Moldovába való reintegrációjáért is felel, Kisinyovot is belekeverhetik a háborúba, de a legrosszabb időpontban, mert Ukrajna most készül a Fekete-tenger partja feletti ellenőrzés visszaszerzésére. „A cél a félelemkeltés, az instabilitás. Ki áll a háttérben? Sejthetjük” – utalt Oroszországra a politikus. Több mint 1500 fős orosz haderő állomásozik a Dnyeszteren bal partján fekvő köztársaságban, amely 1990 és 1992 közötti polgárháború során Moszkva segítségével szakadt el Moldovától. A biztonsági szolgálatokkal együtt mintegy 20 000 főre becsült helyi szeparatista erő együttműködik a Kreml csapataival, habár a feltételezések szerint rosszul felszerelt. A miniszterelnök-helyettes azt is elmondta, hogy növekszik a moldáv állampolgárság megadására vonatkozó kérelmek száma a Dnyesztermenti Köztársaságból.

Maia Sandu államfő is megszólalt az ügyben. Szerinte a korrupt és oroszbarát erők egyesültek, hogy megszabaduljanak a jelenleg hatalmon lévő kormánytól. A Moldovai Köztársaság nehéz gazdasági helyzetben van, amit az ukrajnai háború okoz, ezeket a zavaros időket használják ki a Moszkva-párti erők. Mindezek apropóján Maia Sandu hivatalos látogatást tett Romániában, ahol találkozott Klaus Iohannis elnökkel. A tavaly hatalomra került kormány választási ígéreteinek alappillérei az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem voltak, erről a moldáv fél azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha gyorsabban és jobban menne, de tisztában van azzal, hogy az évtizedek óta korrupt rendszert nem lehet egyik napról a másikra megreformálni. Kiemelte, hogy a legfontosabb megtisztítani a rendszert a korrupt elemektől, akik törvénytelen döntéseket hoztak, akik együttműködtek oligarchákkal és bűnözőkkel, illetve azoktól a bíróktól és ügyészektől, akik szemet hunytak mindezen törvénytelenségek felett. Első körben felállítottak egy nemzetközi és helyi szakértőkből álló bizottságot, amely a bírók és az ügyészek objektív kiértékelést végzi. Ez a bizottság a Legfelsőbb Bíró Tanács és a Legfelsőbb Ügyészi Tanács munkáját segíti úgy, hogy minősíti a jövőbeli bíró- és ügyészjelölteket.  Aki nem megy át az antikorrupciós szűrökön, abból nem lesz magisztrátus. Mindez egy kísérleti projekt, szükség esetén még finomíthatnak a folyamatokon, ez azonban időbe telik. A cél, hogy két év alatt megtisztítsák a rendszert. Mindeközben előrelépést kell tenniük a botrányos korrupciós ügyekben is. Az igazságszolgáltatás nem állt le az átvilágítások ellenére, még mindig vannak bírók, akik el tudják látni a feladataikat. Sandu azt ígéri, hogy akik a közpénzből milliárdokat sikkasztottak, de még a tavalyi kormányváltás előtt elmenekültek az országból, azokat is utol fogja érni az igazságszolgáltatás keze. Kikérik majd őket azoktól az országoktól, ahova elmenekültek és megpróbáljuk visszaszerezni az ellopott javakat. 

A földgáz ára csak az elmúlt évben négyszeresére emelkedett, és a moldovaiak kétszer annyit fizetnek, mint a román állampolgárok. 

Az elnökasszony szerint mindennek az oka, hogy tavaly ősszel Moldova új szerződést kötött a Gazprommal, de mindezt egy bonyolult helyzetben, amikoris két nappal az előző szerződés lejárta előtt a Gazprom közölte, hogy már nem hajlandó aláírni a korábban megtárgyalt szerződést. Ebben az időszakban a gázárak épp emelkedni kezdtek, de a kormánynak sikerült olyan képletet kialkudnia, amely normális helyzetben jó, elfogadható lett volna. Ezek szerint télen alacsonyabb, nyáron pedig magasabb árat fizetnének. 

De mivel az ár a piaci árhoz van kötve, minden alkalommal, amikor a piaci ár emelkedik, az általuk a Gazpromnak fizetett ár is emelkedik. Az ukrajnai háború még bonyolultabbá tette a dolgokat, ami miatt végül nagyon magas árat fizetnek. Ilyen az, ha nincs hosszútávú gázszerződése egy országnak. 

Tavaly télen még sikerült támogatásban részesíteni a lakosságot, de idén télen erre már nincs esély, ahogy arra sincsen, hogy állami tartalékokat képezzenek.

Moldovának nagyon sok menekültet kellett befogadnia Ukrajnából. Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Moldova naponta körülbelül egymillió eurót költ az ukrán menekültekre. Erre a fedezet nyugatról érkezik segély formájában: az Európai Uniótól 70 millió, a német kormánytól 40 millió, a román kormánytól pedig 10 millió eurós ígéretet kaptak. Míg kölcsön formájában 20 millió euró Lengyelországtól és 15 millió euró Franciaországtól még az idén kifizetésre kerül.

A 135 ezer fős Gagauz Autonómiában is egyre nagyobb az elégedetlenség. Az oroszbarát szeparatisták szintén megduplázták az elszakadásra való felhívásokat. Ceadâr-Lunga nevű település lakói egy nagygyűlésen követeltékNatalia Gavrilița kormányának és Maia Sandu elnök lemondását, olyan jelszavakat skandálva, mint: „Le Sanduval!”, „Putin!”, „Oroszország”. A Gagauzia hatóságok vezetői közvetlenül a Roszszelhoznadzor-hoz, az orosz ÁNTSZ-hez fognak fordulni, hogy megoldják az augusztus 15-én hatályba lépő, moldovai gyümölcsexportra kivetett embargó problémáját. Gagauziában, amely Moldova legszegényebb régiója, aláírásgyűjtésbe kezdtek, és személyesen Oroszország miniszterelnökétől várnak segítséget a magas energiaárak ügyében, miután az egyre romló életkörülmények, az emelkedő árak miatti tüntetések nem vezettek eredményre. Szeretnék elérni, hogy a Gazprom vizsgálja felül a Moldovával között gázszerződést, majd ezentúl Gagauziával közvetlenül tárgyaljanak, így olcsóbb gázt biztosítva az utóbbi lakóinak. Irina Vlah baskán, Gagauzia vezetője, aki automatikusan a moldáv kormány tagja, is azt nyilatkozta, hogy a moldovai vezetésnek hosszútávú szerződést kellene már kötnie az oroszokkal. Ugyanis a moldovai hatóságok azt tervezik, hogy télen legalább 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztást az országban, ha a Gazprom úgy dönt, hogy csökkenti a szállítások mennyiségét.