Maia Sandu 2020 végén lett a Moldovai Köztársaságelnöke, majd 2021 nyarán az őt támogató Akció és Szolidaritás Párt (PAS) nyerte meg a választásokat, így adva a kormányfőt. A hatalmat a Kommunista és Szocialisták Blokkjától vették át, akik még a hírhedt SOR Párttal kiegészülve alkották a parlamenti többséget. Ez utóbbinak a névadója és vezetője a 2014 és 2015 közötti sikkasztássorozatban egymilliárd dollárt, vagyis az akkori moldáv állam GDP-jének a 12%-át lovasította meg.
A Nyugatbarát fordulattól sokat várt a nemzetközi közvélemény, mivel a választásokat megnyerő új politikai formáció reformista és korrupcióellenes programmal nyert. Nem mellesleg a Romániával való egyesülést is támogatják, legalábbis politikai szlogenek szintjén. Az újabb nagy internacionális politikai sikert a 2022 nyarán érte el, miután az év márciusában Ukrajnával együtt benyújtotta az európai uniós tagság iránti kérelmét, majd júniusban megkapta az uniós tagjelölti státuszt. Igaz további lépések csak akkor fognak történni, ha a Tanács úgy dönt: ennek feltétele, hogy Moldova teljesíti az uniós tagság iránti kérelméről az Európai Bizottság által készített véleményben foglalt feltételeket. Márpedig ez nem lesz könnyű a közintézményeket és a társadalmat teljesen átható korrupció miatt.
Habár a moldovai kormány az elmúlt években számos lépést tett a korrupció elleni küzdelem érdekében, a Transparency International 2022-es korrupciós észlelési indexén Moldova 39 pontot ért el a 0-tól („nagyon korrupt”) 100-ig („nagyon tiszta”) terjedő skálán. A pontszámok alapján Moldova a 91. helyen állt a vizsgált 180 ország között. 2021. április 19-én Strasbourgban aláírták az Európa Tanács Moldovai Köztársaságra vonatkozó 2021–2024-es cselekvési tervét, az országban tapasztalható korrupció elleni küzdelmet célozza meg.
Az egyik leginkább korrupt intézmény a rendőrség. A moldáv vezetés külön intézményt, a Nemzeti Antikorrupciós Központot is létrehozta, így a korrupcióban érintett tisztviselők elleni büntetőeljárások száma is megnövekedett az elmúlt években. Azonban a vállalkozások a korrupciót komoly üzleti problémának tekintik, így a régióban ez a legrosszabb üzleti környezet szerintük. Az International Policy Digest hosszú elemzést közölt a témában.
A szerző, Gerald Walker szerint Maia Sandu moldovai elnök megpróbálta az EU-párti pályán tartani országát, de mindent átitat a korrupció. Sandu februárban Dorin Receant jelölte új miniszterelnökének, a lemondott Natalia Gavrilița helyére. Recean volt nemzetbiztonsági tanácsadó és EU-párti személyiség, aki garancia lehet a Moldova és az Európai Unió közötti szoros kapcsolat fenntartására. Hiába kapta meg Kisinyov az Európai Unió tagjelölti státuszát, a moldovai kormány jelentős nyomással szembesül Moszkva részéről, amely folyamatosan próbálja aláásni tekintélyét. Oroszországot, amelynek katonái a kelet-moldovai Transznisztria szakadár régiójában állomásoznak, azzal vádolják, hogy zavargásokat szít az országban, beleértve a fővárosában zajló tüntetéseket is.
Az ukrajnai háború lehetőséget kínál Moldova számára. Februárban az Európai Unió és Moldova megállapodott abban, hogy az EU–Moldova társulási megállapodásban vállalt Moldova kötelezettségvállalásaival összhangban megerősítik együttműködésüket a kulcsfontosságú területeken. Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője azt nyilatkozta, hogy üdvözli a moldovai kormány szilárd elkötelezettségét olyan reformok iránt, amelyek célja Moldovának az EU-hoz való közelítése, különös tekintettel az igazságszolgáltatás átfogó reformjára, a korrupció elleni küzdelemre és az állami intézmények depolitizálásának biztosítására. Mivel ezek a reformok létfontosságúak ahhoz, hogy megfeleljenek a moldovai nép elvárásainak, és egyformán fontosak Moldova általános ellenálló képességének erősítéséhez, valamint Moldova előrehaladásához az uniós úton.
De vajon tisztában van-e Borrell a moldovai valósággal? A korrupció továbbra is súlyos probléma, és káros hatással van az ország gazdaságára és társadalmára. A kormányváltások ellenére Maia Sandu és a PAS megválasztásával a helyzet nem javult az amerikai elemző szerint. Moldova még mindig Európa egyik legszegényebb országa, és ennek egyik nyilvánvaló oka a korrupció, illetve a külföldi beruházások hiánya, amelyek az ország gazdasági növekedését és fejlődését szolgálnák.
A Világbank adatai szerint Moldova a 190 gazdaság közül a 48. helyen áll az üzletmenet egyszerűségét tekintve. Ez a rangsor azt jelzi, hogy az országban üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatoknak jelentős kihívásokkal kell szembenézniük, ideértve a korrupciót, a bürokráciát és az átláthatóság hiányát. Az átláthatóság és a nyitott demokrácia ígérete ellenére a kormány és a kormánypárt továbbra is „családként” működik, pusztán a korábbi társadalmi klikket egy sajátjával helyettesíti, politikai és pénzügyi szívességet ad szövetségeseinek és támogatóinak, miközben elnyomja és kirekeszti az ellenfelet. Az átláthatóság hiánya, valamint az üzleti, média és politikai érdekek közötti folyamatos konfliktus az elszámoltathatóság hiányához vezetett, ami megnehezíti a polgárok számára, hogy megbízzanak választott képviselőikben.
Az elemzés szerint Sandu hivatali ideje alatt meredeken csökkent a külföldi befektetések száma Moldovában, ami messze elmarad a régió más országaiban tapasztalható fellendüléstől. Az ország GDP-jének hozzávetőleg 40 százaléka származik az informális gazdaságból, ami a világgazdasági tekintetében a fejletlen afrikai országok szintjének felel meg. Ez azt jelenti, hogy jelentős mértékű nem hivatalos gazdasági tevékenység folyik, ami a kormányzat és az intézmények iránti bizalom hiányából, valamint a korrupt környezetben működő cégek előtt álló akadályokból adódik. Maia Sandu kormányát azzal is vádolják, hogy súlyosbítja a korrupciót azáltal, hogy lehetővé tette a megfelelő kormányzati kapcsolatokkal rendelkező külföldi befektetők számára a könnyebb bejutást az ország piacára.
Ha Moldova külföldi befektetéseket szeretne vonzani, és javítani kívánja gazdasági kilátásait ahogy közeledik Európához, a kormánynak foglalkoznia kell a korrupció mindent átható szintjével. Az EU-nak ösztönöznie kell az új kormányt, hogy mutassa be elkötelezettségét az őszinte és átlátható fellépés mellett, és határozottan lépjen fel a korrupció minden formája ellen. Ennek magában kell foglalnia az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését, a közbeszerzési eljárások átláthatóságának javítását, valamint a korrupciós gyakorlatokat folytatók elszámoltathatóságának biztosítását célzó intézkedéseket. Az egyének felelősségre vonása tetteikért döntő fontosságú a vállalkozások számára egyenlő feltételek megteremtésében, valamint a fenntartható és inkluzív gazdaság felépítésében. Moldovában a jelenlegi kormány ígéretei ellenére továbbra is fennálló korrupció emlékeztet arra, hogy a korrupció elleni küzdelemnek folyamatosnak kell lennie, és kitartó erőfeszítéseket és elkötelezettséget igényel a kormány és a társadalom minden tagjától.
Bár Moldova jelentős kihívásokkal néz szembe, van okuk az optimizmusra. Az ország bőséges természeti erőforrásokkal, magasan képzett lakossággal és stratégiai elhelyezkedéssel rendelkezik Európa és Ázsia találkozásánál. Átlátható kormányzattal és hatékony vezetéssel Moldovának megvan a lehetősége arra, hogy regionális vezető szerepet töltsön be, befektetéseket vonzva és gazdasági lehetőségeket teremtve népe számára. Ez azonban csak a korrupció elleni küzdelem és a mindenki számára tisztességes verseny előmozdítása érdekében tett kitartó és átfogó erőfeszítésekkel érhető el.
