Február 14-én ideiglenesen lezárta a légterét Moldova, miután több drónt is észleltek a főváros repülőterének a közelében. Délután ugyan feloldották a légtérzárat, de a feszültség nem szűnt meg. Ennek köze van az előző napi elnöki beszédhez, amelyben a kis kelet-európai ország megvádolta Oroszországot a kormányának megbuktatásával. Természetesen Moszkva mindent tagad. De ezt megelőzően, a moldovai vezetés február 10-én közölte, hogy egy orosz rakéta megsértette a légterét az ukrán infrastruktúra elleni támadás során, és beidézte az orosz nagykövetet, hogy tiltakozzon az incidens ellen. Pár nappal azelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, országa felfedte az orosz hírszerzési tervet Moldova elpusztítására. Két nappal később a moldáv kormány lemondott.
Február első napjaiban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 24 állami hírcsatornának és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Moldova és Románia egyesülése lehet a következő oroszellenes projekt. Szerinte a Nyugat megpróbál akkora vereséget mérni Oroszországra, hogy az évtizedekig ne tudjon magához térni. Ez az „oroszkérdés” megoldására tett kísérlet, és állítását alátámasztandó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Lech Walesa volt lengyel elnök Moszkva legyőzését sürgető nyilatkozataira hivatkozott. Kifogásolta, hogy miközben Oroszország és személy szerint ő is az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, ehelyett inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna után Moldova lehet a következő „ellen-Oroszország”-projekt, amelynek román állampolgárságú elnöke Romániával való egyesülést és NATO-csatlakozást akar, és a Nyugat Georgiát is Moszkva ellenségévé akarja tenni.
Napokkal később a román légierő légtérellenőrző rendszere a Krími-félsziget közeléből, egy orosz hajóról indított cirkálórakétát észlelt, amely áthaladt Ukrajna és a Moldovai Köztársaság légterén, majd visszatért az ukrán légtérbe. A román hatóságok az ilyen esetekre kidolgozott eljárást alkalmazták a célpont észlelésétől a helyzet tisztázásáig. Emellett 10 óra 38 perckor a román légierőnek a NATO parancsnoksága alatt járőrszolgálatot teljesítő, akkor éppen próbarepülést végző két MiG-21 LanceR repülőgépét is átirányították Románia északi részére. Körülbelül két perc alatt tisztázódott a helyzet, és a két repülő visszatérhetett eredeti küldetéséhez.
Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz titkosszolgálatok Moldova elpusztításáról szóló terveiről beszélt, benyújtotta lemondását Natalia Gavrilita moldovai kormányfő. A moldovai hírszerző és biztonsági szolgálat csütörtökön megerősítette, hogy az állam stabilitásának aláaknázását célzó orosz akciót leplezett le. A chișinăui kabinet vezetője nem indokolta távozását, de tény, hogy elég viharos volt az a 18 hónap, amíg hatalmon volt: gazdasági zűrzavar és az orosz háború tovagyűrűző hatásai jellemeztek ezt az időszakot. Maia Sandu elnök elfogadta Natalia Gavrilița miniszterelnök lemondását, és a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) a 48 éves Dorin Recean jelölte a helyére.
Recean, aki várhatóan gyorsan elnyeri a parlamenti jóváhagyást, kijelentette, hogy folytatni fogja Moldova csatlakozását az Európai Unióhoz és a gazdaság felélesztését. „Az új kormánynak három prioritása lesz: rend és fegyelem, új élet és gazdaság, valamint béke és stabilitás.” - mondta Recean. A román sajtó szerint Dorin Recean miniszterelnökké való kinevezése idején Maia Sandu elnöki tanácsadója volt biztonsági kérdésekben. 2022. február 7-től a Legfelsőbb Biztonsági Tanács főtitkári posztját is betöltötte. 2012-2015 között a Filat-kormány belügyminisztere volt, amelynek során megreformálta a Moldovai Köztársaság rendőrségi rendszerét. Belügyminiszteri mandátumának befejezése után, 2015 februárjában elhagyta a politikát és üzleti életbe kezdett. Csak 2022-ben tért vissza, amikor Maia Sandu elnöki tanácsadónak nevezte ki. Önéletrajza szerint Recean több mint 27 éves tapasztalattal rendelkezik az állami, a magánszektorban és a nemzetközi intézményekben. Moldovából tanult a Közgazdaságtudományi Akadémián, ahol a nemzetközi gazdasági kapcsolatok menedzselésére szakosodott, majd 1998-2000 között a Newport University (USA) belgiumi tagozatán tanult. 2016 óta dolgozik nemzetközi szervezetekben, intézményekben, adat- és információelemzési területen tanácsadó. 2018 óta a Moldovai Műszaki Egyetemen tanít. Láthatjuk, hogy a Moldovai Köztársaság újonnan kinevezett miniszterelnöke: nyugatbarát politikus, aki biztonsági kérdésekre specializálódott, Maia Sanduhoz lojális és erős kezű politikus.
Jól jön most a kemény kezű vezetés, hiszen az elnökasszony szerint Oroszországból, Fehéroroszországból, Szerbiából és Montenegróból érkező szabotőrök és provokatőrök segítségével akar tüntetéseket kirobbantani a Kreml. Maia Sandu úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin oroszbarát bábkormányt akar Moldova élére állítani, meg akarja akadályozni az ország uniós csatlakozását és be akarja vonni az Ukrajna elleni háborújába. Az ukrán hírszerzés információi szerint a Kreml egy államcsínyt készít elő Moldovában, a piszkos munkát pedig a csecsen katonákkal végeztetnék el. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerint Oroszország államcsínyt tervez a közeljövőben Moldovában. Klaus Iohannis Románia támogatásáról biztosította Moldovát és elítélt minden destabilizációs kísérletet. Románia rendületlenül támogatja Moldova szuverenitását és területi épségét, ugyanakkor elítél minden külföldről kezdeményezett destabilizációs kísérletet. Szakértők szerint Oroszország az ukrajnai háborúban szeretne taktikai előnyt szerezni azáltal, hogy Moldovában zavart kelt. Az oroszok terve olyan akciókat tartalmaz, amelyekben katonai kiképzéssel rendelkező, civileknek álcázott diverzánsok vesznek részt, akik erőszakos akciókat, állami épületek elleni támadásokat és túszejtést hajtanak végre. Az úgynevezett ellenzéki tiltakozásnak álcázott erőszakos akciókkal kényszerítenék ki a hatalomváltást. Ana Revenco belügyminiszter Moszkvára mutat: „Az energiazsarolás, a hamis bombariadó és a médiapropaganda célja destabilizálni Moldovát.” Ezért keményebb kezű kormányzás jöhet Chișinăuban, az elemzők ezzel magyarázzák a napokban történt cserét a kabinet élén. Nem elég az orosz irányú fenyegetettség, Maia Sandu államfő Nyugatbarát kormányzó pártját belső harcok is gyengítik, de a Moszkva felé kacsingató ellenzék is komoly hitelességi gondokkal küzd.
Az elvándorlás folyamatos, azaz vélhetően nem a mostani helyzet jelenti a mélypontot. Vasile Ernu író, politikai elemző kemény kifejezéssel összegzi Románia keleti szomszédjának demográfiai drámáját: „moldovai halálról” beszél. Az odesszai születésű román író emlékeztet arra, hogy az egykori szovjet tagköztársaság területén 1989-1991-ben, a függetlenség időszakában 4,3 milliós lakosságot számoltak össze. Azaz „eltűnt” 1,7 millió moldovai állampolgár.
