Míg Orbánt külföldön gyakran csak az Európai Unión belül betöltött rendhagyó szerepére szorítkozva látják és láttatják, addig Magyarországon számos választó szemében megbízható, stabil mérleget mutathat fel a kormány. Mindenekelőtt a család-, a gazdaság- és a migrációs politikája népszerű a magyar emberek körében. Az Ukrajnában zajló háború azonban erősen beárnyékolja a választási kampányt.

Most azonban, a negyedik újraválasztási kísérlete a korábbinál szorosabb versenyt eredményezhet. Míg az utóbbi három országgyűlési választásnál az ellenzék pártjai önállóan indultak Orbán Viktor pártja, a Fidesz ellen, most összefogtak.

Az ok egyszerű: A magyar választási rendszerben nagyon erős a többségi választási elem, tehát alapvető jelentőségű, hogy ki nyer az egyéni választókerületekben. Ezzel szemben a listás eredménynek kisebb szerep jut.

A furcsa ellenzéki szövetségbe baloldali, zöld és liberális pártok, valamint egy „kakukktojás”, a Jobbik tartoznak. A pártot korábban szélsőjobboldalinak tekintették és számos megfigyelő szerint ez a mai napig is így van.

Korábban a baloldal minden együttműködést kizárt a Jobbikkal, most viszont reális közelségbe került a hatalomra jutás lehetősége, így szükség van a pártra Orbán esetleges leváltásához. Ennek megfelelően a Jobbik visszafogottabb kommunikációra törekszik. Az ellenzéki pártszövetség második legnagyobb tagjaként a jövőben akár kormánytagokat is delegálhat, amennyiben az ellenzék győz.

Személyi összetételét tekintve a Jobbik merőben a régi maradt. A párt képviselői újra és újra reflektorfénybe kerültek antiszemita megnyilvánulásaikkal. A 2020-as időközi választásokon egy választókerületben induló jelöltjük egy évvel korábban még „Judapest”-nek nevezte Budapestet és az izraeli turistákat pajeszuk miatt „tetűcsúszdának” gúnyolta.

A párt jelenlegi alelnökei közül ketten néhány éve még – egymástól függetlenül – náci karlendítésre emelték karjukat. A Jobbik európai parlamenti képviselője még 2012-ben arra szólította fel a kormányt a magyar Országgyűlésben, hogy készítsen listát a zsidó származású emberekről.

Az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter (49) nem rejti véka alá partnereinek „tarka” összetételét sem és arról beszélt, hogy szövetségében „kommunisták és fasiszták is vannak”. Ezenfelül vélni tudta, hogy hány zsidó van a Fideszben.

Márki-Zay, akit egykoron a Jobbik fedezett és épített fel, miniszterelnök akar lenni, azonban ő ezt nem látja problémásnak. Mindazonáltal saját „mozgalmának” csak egyetlen tagja van, aki bekerülhet az Országgyűlésbe: ő saját maga. Márki-Zay tehát egyedül van, társai a pártszövetségében ugyanolyan különbözőek, mint széthúzóak. Kizárólag az a cél egyesíti őket, hogy leváltsák Orbánt.

Ebben a szövetségben azonban nagyon fontos szerep jut a Jobbiknak: képviselőinek igenis megvan az esélye, hogy kormányra kerüljenek. Szintén fontos szerepet tölt be a szövetség legnagyobb hatalmú pártja, a posztkommunistákból kiszakadt Demokratikus Koalíció. Ezzel kiteljesedett az exkommunisták szövetsége a korábbi szélsőségesekkel.

Ezt a tényt Európa többi részén eddig kevéssé veszik tudomásul. A zsidó szervezetek és a média azonban nem csak Magyarországon riadóztat. Számos megfigyelő hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon ma virágzik a zsidó kulturális élet és a zsidó származású állampolgárok sokkal nagyobb biztonságban vannak, mint más országokban.

Gyakorlatilag Magyarországon nem fordul elő erőszakos antiszemita atrocitás. A hivatalban lévő kormány támogatja a zsidó hitközségeket és gondoskodik a különböző vallások békés egymás mellett éléséről. Budapest az Európai Unió egyetlen fővárosa, ahol jócskán több zsidó él, mint muszlim.