A felek egyetértettek abban, hogy a régiót érintő kihívásokat a négy állam együtt könnyebben küzdheti le, mint külön-külön, ezért a visegrádi országok kormányai elkötelezettek a szoros együttműködés fenntartásában. Az ukrajnai háború sok tekintetben próbára tette a négy kelet-közép-európai állam kormányközi viszonyait, a közpolitikai, szakmai összedolgozás azonban továbbra is fontos egységteremtő erővel bír az országaink között. Kétrészes cikksorozatunkban ismertetjük, hányadán is áll most, a szlovák és a cseh soros elnökség fordulóján a Visegrádi Együttműködés?

Első rész – Közös kihívások, közös célok

Szlovákia ügyvivő kormányfője, Ódor Lajos eredményesnek tekintette a miniszterelnöki megbeszélést, hiszen a felek a legfontosabb kérdésekben egyetértettek. A V4-es miniszterelnökök elutasították az illegális bevándorlók kötelező elosztását és az uniós tagállamok többsége által elfogadható, kompromisszumos megoldást sürgetnek a hatékony határvédelem, az emberkereskedelem visszaszorítása, valamint a kibocsájtó országokkal fenntartott szoros együttműködés előtérbe helyezésével. A visegrádi négyek vezetői a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki javaslatára hangsúlyozták a belső határok fokozott védelmének és az Európai Unió közvetlen szomszédságában lévő harmadik országok anyagi támogatásának a fontosságát az irreguláris bevándorlás mérséklése szempontjából.

A migrációval kapcsolatos kérdések mellett a négy kormányfő felhívta a figyelmet az uniós zöldmegállapodás negatív hatásaira is, amelyek a kelet-közép-európai honatyák szerint versenyhátrányba hozhatják a visegrádi országok vállalkozásait a nagyobb EU-tagállamok ipari, gazdasági szereplőivel szemben. A kelet-közép-európai térség kiegyensúlyozott energiaellátásának szavatolása szempontjából a V4-es partnerek üdvözölték a lengyelországi LNG-terminálok kapacitásnövelését célzó intézkedéseket.

Az oroszok ukrajnai háborúja is terítékre került a megbeszélésen, a miniszterelnökök azonban nem a biztonságpolitikai kihívásokra adható lehetséges válaszreakciókról való ötletelgetést tekintik a V4 együttműködés fő céljának, lévén nem geopolitikai szervezetről van szó. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia fokozni kívánja az együttműködést a kulturális örökség védelmében, kiterjesztve a vonatkozó tevékenységeiket a háborúban megsérült ukrajnai műemlékek, épületek, intézmények, emlékművek helyreállítására is. A magyar kormányfő ugyan nem osztozott a másik három visegrádi kolléga lelkesedésében az oroszországi fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentését illetően, a négy miniszterelnök azonban egyetértett abban, hogy a közösségi klímavédelmi intézkedéseknek nem az ipari termelés visszaszorítását, hanem épphogy a kapacitások fejlesztését szükséges szolgálniuk.

Az elmúlt esztendő nem bővelkedett a Visegrádi Négyeket közös nevezőre hozó nagypolitikai döntésekben. Az európai érdekérvényesítés vonatkozásában a V4-ek számára elsősorban Oroszország ukrajnai háborúja, az energiaválság, az infláció és az összeurópai haderőfejlesztés állt a diplomáciai tevékenységek homlokterében. A lengyel kormány a megtámadott Ukrajna humanitárius és fegyveres támogatásával, míg a parlamenti választás évében járó Magyarország vezetése a „stratégiai nyugalom” és a békepártiság álláspontjával jelölte ki kelet-közép-európai régió geopolitikai irányultságának ellenpontjait. A 2022. év második felében a Cseh Köztársaság kormánya látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Számos sarkalatos közösségi döntés (az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd euró értékű segély, az uniós gázárplafon és a globális minimumadó bevezetése, a Magyarországnak járó EU-s források egy részének befagyasztása stb.) született prágai közvetítéssel, közbenjárással. A Petr Fiala vezette jobbközép koalíciós kormány sikeresen ösztönözte kompromisszum meghozatalára a tagállami vezetőket az energiabiztonság és az orosz gazdasági/politikai vezetőkkel szembeni szankciók vonatkozásában.

A lengyel társadalom Moszkva háborús felelősségének relativizálásaként élte meg az orosz viszonylatú diplomáciai–gazdasági–energetikai kapcsolatainak fenntartására törekvő magyar kormány önérdekkövető külpolitikai megnyilvánulásait 2022-ben. A Budapest és Varsó közötti növekvő feszültségek eredményeként 2022 márciusában lemondták Andrzej Duda lengyel és Áder János magyar államfő találkozóját, és előszőr fordult elő, hogy alig érkeztek lengyel szimpatizánsok a március 15-i ünnepségek keretében megrendezendő budapesti békemenetre. Az Európai Unió Tanácsa mellé delegált Állandó Képviselők Bizottsága 2022 decemberében egyhangúlag – a V4-es partnerállamokkal együtt – szavazta meg a Magyarországnak szánt források felfüggesztését, a jogállamisági kivetnivalókra való hivatkozással.

A varsói vezetés 2022 szeptemberében azonban ismét nyitottságot mutatott a magyar kormánnyal való együttműködésre a visegrádi és az európai uniós fórumokon való közös érdekérvényesítés hatékonyságának a fokozása érdekében. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki szerint az Oroszország- és Ukrajna-politikákat illető nézeteltéréseik ellenére a két kormány továbbra is egy csónakban evez. Mindemellett az EU Tanácsában Magyarországot és Lengyelországot taktikai szövetségben (egymásra utaltságban) tartja az ellenükben indított 7‑es cikkely szerinti jogállamisági eljárás. Következésképp, a kereszténydemokrata–konzervatív és euroszkeptikus lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) 2022 szeptemberében nem szavazta meg a Magyarországot „választási autokráciának” minősítő európai parlamenti határozatot.

Az ideológiai és erkölcsi vonatkozásokkal mérsékelten terhelt kormányközi szakpolitikai döntéshozatal tekintetében már jóval nagyobb volt az összhang a „visegrádiak” között 2022-ben. A V4-kormányok közös álláspontot képviseltekaz uniós fórumokon az energiaválság enyhítését célzó intézkedésekre tett javaslataikban. A felek a megemelkedő energiaköltségek okán a légszennyezési kvóták adásvételének átmeneti felfüggesztése mellett törtek lándzsát az EU széndioxid-kibocsátásra vonatkozó kereskedelmi rendszerében (ETS). A Visegrádi Együttműködés kormányai fontosnak találták az energiabeszerzés diverzifikálását, a kelet-közép-európai energiahálózatok összekötését, a nukleáris energia uniós zöld taxonómia alá vételét, valamint a regionális együttműködés fokozását az energiabiztonság és az energiaköltségek csökkentése érdekében. Továbbá, a lengyel és a szlovák csővezeték-hálózat összekötése stratégiai előrelépést jelentett a visegrádi térségen belüli észak–déli gázfolyosó megvalósításában.

A V4-es energiaügyi miniszterek a biztonságos és fenntartható energiarendszer közös kiépítésének szükségességét hangsúlyozták a megújuló energiaforrások megfelelő mértékű integrálásával az energiabiztonság, a takarékosság, valamint a klímasemlegesség irányába történő lényeges elmozdulás megtétele érdekében. A V4-es parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai is az orosz szénhidrogénektől való függőség fokozatos kivezetése mellett tették le a garast, miközben szorgalmazták az energiamix rugalmas meghatározásáról, valamint a magas energiaárak háztartásokra, gazdálkodókra, iparosokra, vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásainak csökkentéséről szóló döntéshozatal jogának a tagállami hatáskörben tartását.

Ugyancsak teljes négyoldalú egyetértés övezte 2022-ben a régiónk közlekedésfejlesztési törekvéseit. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiteljesítésével kapcsolatosan a V4-országok közlekedésért felelős minisztériumai leszögezték, hogy az infrastruktúra-fejlesztés irányait a változó piaci kereslethez kell igazítani a rugalmas és fenntartható mobilitás alapjainak megteremtése érdekében. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányai érdekeltek abban, hogy a TEN-T törzshálózatra vonatkozó, uniós (társ)finanszírozással megvalósuló beruházásokhoz hasonló prioritást élvezzenek a közösségi maginfrastruktúrán jelenleg kívül eső közúti/vasúti fejlesztések. A visegrádiak eltökéltek az uniós finanszírozási lehetőségek kelet-közép-európai közlekedésfejlesztési projektekre fordítása mellett, különös tekintettel a nagysebességű vasúti beruházásokra, amely – V4-es olvasatban – hozzájárulna az európai zöldmegállapodás klímavédelmi és fenntarthatósági céljainak eléréséhez is.

A mezőgazdaságot érintő uniós érdekérvényesítés során a V4-kormányok a kelet-közép-európai sajátosságok figyelembevételére, a célzott fejlesztési támogatások mértékének növelésére, valamint a termelők közösségi piacra jutási feltételeinek javítására törekedtek 2022-ben is. Mindezért a harmadik országokból az EU területére importált mezőgazdasági termékek vonatkozásában a visegrádi államok ésszerű minőségbiztosítási minimumkövetelmények kidolgozására sarkallták a Bizottságot az egyenlő piacra jutási feltételek és a fokozott fogyasztóvédelem megvalósítása érdekében. A Visegrádi Csoport mezőgazdasági miniszterei 2022 márciusában a termelői jövedelemtámogatás igazságosabb elosztása mellett tettek hitet a kis- és közepes vállalkozások hatékonyabb és célzott szubvencionálásával.

A tárcavezetők felfogásában a régióbeli gazdaságok számára nagy előnyökkel járna, ha az EU-s közös agrárpolitikai tervezés során a széndioxid-kibocsátás csökkentését célzó beruházások ösztönzéséhez fokozott közösségi (társ)finanszírozási lehetőségek állnának rendelkezésre. A felek felszólították továbbá az Európai Bizottságot arra, hogy az uniós karbonmentesítési célkitűzések elérését elősegítő természetes széndioxid-semlegesítési eljárások tanúsítására vonatkozó új szabályozási keret vegye figyelembe a mezőgazdasági ágazat kelet-közép-európai sajátosságait, megfelelően alátámasztott hatásvizsgálatokon alapuló követelmény- és minőségbiztosítási rendszer felállításával.

A cikk-sorozat második részében a Visegrádi Együttműködés állandósuló hívósszavaival, a biztonsággal és a védelemmel fogunk foglalkozni, s megvizsgáljuk, milyen előrelépések történtek a bevándorlásügyi, a belbiztonsági és a katonai–védelmi kooperáció tekintetében a négy ország kormányai között az elmúlt esztendőben. Végezetül felvázoljuk a geopolitikai adottságok jelen állása alapján várható visegrádi jövőképeket.