Kétrészes cikksorozatunkban ismertetjük, hányadán is áll most, a szlovák és a cseh soros elnökség fordulóján a Visegrádi Együttműködés. (Az első rész itt olvasható).

Második rész – Állandósuló hívósszavak: biztonság és védelem

Az európai migrációs és belbiztonsági kihívások kezelésére tett javaslatokat illetően a tavalyi esztendőben is nagy volt az összhang a visegrádi kormányok között.  A V4-es kormányfők 2022 novemberi találkozóján a felek közös nézeteket vallottak az Európai Unió külső határvédelmének lehetséges fejlesztéseiről és a migrációs nyomás csökkentésének módjairól. A miniszterelnökök eltökéltnek mutatkoztak a schengeni térség biztonságának szavatolása mellett, és a Közösség békéjét fenyegető kihíváskánt tekintettek a délről érkező illegális bevándorlásra. A veszélytényezők mérséklését elsősorban a külső határok védelmével, a harmadik országokkal való hathatós menekültügyi együttműködéssel (vízumkedvezmények, kereskedelemi ösztönzők és fejlesztésitőke-áramlás), illetve az irreguláris migrációt ösztönző tényezők visszaszorításával vélték megvalósíthatónak a felek. A szervezett migrációt fegyverként használó hibrid támadások, valamint a menedékjoggal való rendszeres visszaélések megfelelő és arányos kezelése és elhárítása együttes uniós szintű intézkedéseket kíván a közös visegrádi álláspont szerint.

A V4-ek kiállnak Bulgária, Horvátország és Románia mielőbbi schengeni csatlakozása mellett, ami – álláspontjuk értelmében – nagyban hozzájárulna a nyugat-balkáni migrációs kihívások hatékonyabb kezeléséhez. Mindazonáltal, a 2023 június végéig futó szlovák soros V4-elnökség programtervezetében az ellenőrizetlen bevándorlással szembeni fellépés témája „mindössze” egy rövidke bekezdés erejéig merül fel a schengeni határvédelmi rendszer revíziója kapcsán, a fenntarthatóságot célzó közös intézkedések programpontján belül.

A V4-formátumú kormányközi együttműködés immár nem pusztán gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, turisztikai, kulturális vagy társadalmi ügyekkel foglalkozik, hanem a katonai és az energiabiztonság témáinak 2022‑ben történt előtérbe helyezésével végleg beírta magát az európai biztonsági architektúrába. A Visegrádi Csoport országainak miniszterelnökei 2022 márciusában együttesen elítélték Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. A visegrádi vezetők megerősítették, hogy jelentős pénzügyi és emberi erőforrásokat mozgósítanak a válság humanitárius nehézségeinek enyhítése érdekében, s a kézzelfogható szolidaritás jegyében a V4-kormányok 1 millió euró értékű támogatás folyósításáról döntöttek a Nemzetközi Visegrádi Alapból Ukrajna és az onnan érkező menekültek megsegítésére. A Visegrádi Csoport törvényhozásainak védelmi és biztonsági bizottságai 2022. folyamán többször is kiálltak Ukrajna függetlensége, szuverenitása és nemzetközileg elismert területi integritása mellett.

A V4-es kormányfők elkötelezték magukat az Európában menedéket kereső több ezer ukrán állampolgár megsegítése mellett. Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország jelentős terheket és költségeket vállal Ukrajna segélyezésével, amiért a négy kormány közös érdeke egyértelmű pénzügyi támogatásért folyamodni az Európai Bizottsághoz. Az agresszió eszkalációkának megakadályozása érdekében a V4-es parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai 2022 áprilisában támogatták az Oroszországgal és képviselőivel szembeni szigorú uniós megszorító intézkedéseket, továbbá nemzetközi vizsgálóbiztosság felállítását követelték a háborús és az emberiesség ellenni bűntények pártatlan kivizsgálása céljából. A V4-es bizottságok teljes mellszélességgel kiálltakUkrajna európai uniós integrációja mellett is.

2023. év elején Kijevbe látogatott Varsó, Prága, Budapest és Pozsony polgármestere, akik a Kijev első emberével folytatott egyeztetésen kívül egyéb magasrangú helyi tisztségviselőkkel is körbejárták, hogy a V4-es fővárosok miként tudnának infrastrukturális és humanitárius segítséget nyújtani az orosz agressziót elszenvedő ukrán városoknak, különös tekintettel az energiahatékony ingatlanüzemeltetésre.

A V4-es parlamentek egyöntetűen követelték az orosz fegyveres erők azonnali kivonását Ukrajna területéről, a katonai akciók mielőbbi beszüntetését, valamint megerősítették, hogy Európa békéje érdekében elengedhetetlen az ukrán fegyveres erők támogatása, valamint Kijev Európai Békekeretből történő dotálása.

Az Oroszországi Föderációval és szövetségesével, Belarusszal is határos Lengyelország számára fontos stratégiai biztosítékot jelentene a NATO északi szárnyának bővítése a balti-tengeri stabilitás megerősítésével. Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Eduard Heger szlovák kormányfők a 2022. novemberi V4-csúcsonhangsúlyosan kérték kollegájuktól, hogy a magyar országgyűlés mielőbb hozza meg a két skandináv ország társulását lehetővé tevő döntését. A három visegrádi kormányfő egyértelmű és pozitív ígéretet kapott Orbán Viktor miniszterelnöktől a katonai szövetség észak-európai bővítésének támogatására, amiért Morawiecki köszönetet mondott a magyar kormányfőnek. A V4-államok védelmi együttműködésének gyakorlati megnyilvánulásai között megtalálhatjuk a katonai összedolgozás zászlóshajójaként számon tartott V4 EU Harccsoport (V4 EU BG) rendszeres felállítását, a V4 Közös Logisztikai Támogató Csoport multinacionális irányítóközpontjának (V4 JLSG HQ) 2020. januári létrehozását, az évenként megrendezendő közös hadgyakorlatokat, vagy éppen védelmi ipari együttműködést és a katonai felszerelések közös beszerzésére tett erőfeszítéseket. Az idei esztendő első felében ismét készenléti állapotban van a lengyel vezetéssel szerveződő V4 EU Harccsoport. A felülvizsgált V4-es védelmi stratégia értelmében a továbbiakban az alábbi cselekvési területre összpontosít a négyoldalú katonai együttműködés:

  • Többnemzetiségű alakulatok létrehozása vagy társulás meglévő többnemzetiségű kezdeményezésekhez
  • a védelmi tervezés és a képességfejlesztés összehangolása
  • közös katonai oktatás, kiképzés és gyakorlatok szervezése
  • a NATO keleti szárnyára jellemző elrettentő és védelmi képességek erősítése, különös tekintettel a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre és a kiberbiztonságra
  • a V4-ek együttműködési lehetőségeinek feltárása az ukrajnai háború utáni újjáépítés tekintetében

Összegzés és kitekintés

A visegrádi csoport miniszterelnökeinek 2023. január eleji, pozsonyi találkozója a magyar kormány külpolitikájával szembeni szlovák, cseh és lengyel fenntartások enyhülését jelezte. Eduard Heger, akkori szlovák kormányfő meghívására a négy visegrádi kormányfő közösen ünnepelte a független Szlovák Köztársaság fennállásának 30. évfordulóját a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban. A magyar Fidesz-KDNP kormány és PiS-vezette lengyel kormánykoalíció között szimbolikus összetartó erőt jelent továbbra is a hagyományos családmodell védelme a zsidó–keresztény gyökerekből táplálkozó társadalomszervező értékeket egyre kiszorító woke-áramlatokkal szemben. A kérdés bizonyára kampánytéma lesz az őszi lengyelországi törvényhozási választás kampányában, valamint a 2024-es EP-választáson is. Lengyelországban 2023 a PiS és a Polgári Platform köré szerveződő ellenzéki tömörülés közötti nagy erőpróba éve lesz. Amennyiben a jelenlegi legerősebb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elveszíti a 2023. novemberi törvényhozási választást Lengyelországban, a magyarországi Orbán-kabinet is az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjának bizonyos fokú átértékelésére kényszerülhet a visegrádi szövetségesek megtartása érdekében – a háború aktuális állásával összhangban. A kétoldalú kapcsolatok Magyarország és Lengyelország között akkor tekinthetők ismét kiegyensúlyozottnak, ha a kormányközi retorikai enyhülés mellett a lengyel külügyminiszter újból, hivatalos találkozón is fogadja majd a magyar kollégáját.

Magyarországon és Csehországban az elkövetkező időszakban belpolitikai stabilitás várható. A Cseh Köztársaság az elkövetkező hónapokban igyekszik majd kihasználni a soros elnökség során elért eredményeit és megszerzett tapasztalatait. Különösen igaz lehet ez az uniós csúcsszervekben elért presztízs megőrzése, illetve az EU-s témáknak a cseh közvélemény felé történő jobb kommunikációja tekintetében. Ugyanakkor Prága EU-n és NATO-n belüli érdekérvényesítő törekvéseinek egy része a térségen belüli lengyel(–magyar) politikai túlsúly kompenzálását is célozzák. A 2023. év elején megválasztott konzervatív cseh köztársasági elnök, Petr Pavel, egykori NATO-tábornokként bizonyára szoros együttműködésre fog törekedni az euroatlanti fórumokon, és határozott kiállást fog tanúsítani Ukrajna mellett. A NATO katonai bizottságának korábbi vezetőjeként megszerzett diplomáciai tapasztalatai révén erősen külpolitikai irányultságú, a nyugati szövetségi rendszer mellett szilárdan elkötelezett elnöki ténykedésekre számíthatunk Paveltől. A márciusban beiktatandó új elnök azonban elődjénél kritikusabb szemmel néz a Visegrádi Csoportra, s benne elsősorban a magyar kormány politikájára.

Az eurózóna-tag Szlovákia a másik három visegrádi államnál szorosabban integrálódott az európai centrumhoz, ami elkerülhetetlenül konszenzuskereső pozíció kialakítására készteti Pozsonyt. Mivel azonban a Heger-kormány 2022. év végén összeomlott, a 2023 szeptember végére várható előrehozott törvényhozási választásig – és az új kormány azt követő megalakulásáig – nem várható markáns fellépés Szlovákia részéről az uniós fórumokon. A Heger-kabinet bukását követően a belpolitikai folyamatok és a pártok közötti csatározások mellett alacsonyabb intenzitással folyik a Visegrádi Együttműködés Szlovákia általi vezetése. A korábbi szlovák külügyminiszter, Ivan Korčok a Visegrádi Csoport külpolitikai dimenziójának „jelentős tompítását” vetítette elő a négy országot összetartó közös szakpolitikai célok előtrébe helyezésével, s a nézeteltérések egyidejű háttérbe szorításával (lásd jogállamisági viták és az ukrajnai háborúval kapcsolatban képviselt eltérő álláspontok).

Az euroatlanti szövetségi rendszer iránt elkötelezett, 2023 májusában megbukott Heger-kormány a közösségi érdekérvényesítésre vonatkozó pragmatikus hozzáállás mellett az energia- és közlekedési összeköttetések javítását, a gazdasági együttműködés pénzügyi vonatkozásainak erősítését, az innováció, a KKV-k és az idegenforgalom ösztönzését, valamint a biodiverzitás védelmét garantáló körforgásos gazdasági modellek kelet-közép-európai elterjesztését támogató projektek patronálását jelölte meg Szlovákia 2022 júliusában kezdődő V4-elnökségének fő célkitűzéseiként. A szlovákiai belpolitikai válság, valamint a magas szintű politikai kapcsolatoknak az ukrajnai háború miatti elhidegülése okán azonban csekély kézzelfogható eredményt tudott felmutatni Pozsony a soros elnöksége végeztével.

Már azt is tudjuk, hogy a 2023. július 1-től induló egyéves cseh elnökség szlogenje a „V4 minden polgárért” lesz. A prágai kormány által felvázolt prioritások ennek megfelelően a biztonságos és fejlett szociális szolgáltatások kiterjesztése, az innovatív és összekapcsolt gazdasági környezet kialakítására, a közlekedési és az energiahálózatok további összekapcsolására, valamint Ukrajna támogatása fognak összpontosítani. Petr Fiala cseh kormányfő hitet tett a kulturális, az oktatásügyi, a kutatás–fejlesztést érintő, valamint a sporttal kapcsolatos közös V4-projektek folytatása mellett, hangsúlyozva a négy állam közötti szoros belbiztonsági együttműködés fenntartásának a szándékát is. Kíváncsian és bizakodással várjuk a Visegrádi Együttműködés cseh soros elnöksége által tető alá hozandó új együttműködési projekteket, megállapodásokat és közös fellépéseket a regionális érdekérvényesítés sikeres megnyilvánulásaiként.