Amikor a Magyarországra költözött németekről beszélünk, fontos leszögezni, hogy csakis a német állampolgárságú emberekről van szó, azaz nem kettős magyar-német állampolgárok, mert azokat Magyarországon magyarként tartják számon. A magyar felmenőkkel rendelkező, ezért vagy más okoknál fogva magyar állampolgárságot felvevők nem számítanak bele a statisztikába, mint azon németek se, akik Magyarországon csak időnként tartózkodnak és emiatt nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel. Ugyanúgy nem tartoznak ide az őshonos német kisebbséget képező magyar állampolgárok se. Ők bár német felmenőkkel rendelkeznek és német nemzetiséginek vallják magukat, ugyanakkor magyarok is. Számuk a 2011-ben 185.696 fő volt.[1]

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint évek óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat a Magyarországon tartósan letelepedő németek száma. Míg a rendszerváltás utáni években pár ezer főt számolhatunk, 2019-re a számuk elérte a 16.537 főt. Ezzel szemben 2023-ban már 22.310 német állampolgár él hazánkban[2], s az évnek még nincsen vége! Azaz 34,9%-os emelkedés következett be négy év alatt. Az utolsó évben pedig egy esztendő alatt 12,9%-os volt a változás, így egyértelműen dinamikus növekedésről beszélhetünk. 

Ami a számok mögött van

Csak csekély számban tartózkodnak idehaza német állampolgárságú munkavállalók. 2021-ben a Technológiai és Ipari Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán készített tanulmány[3] szerint mindössze 272 német állampolgárságú munkavállalót foglalkoztatnak hazai kifizetőhelyek. Továbbá a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló német hallgatók száma a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2020-as esztendőben pontosan 3.415 fő volt.[4] Mindebből az következik, hogy az idehaza letelepedő németek a munkavállalókon és egyetemistákon felüli része javarészt gazdaságilag inaktív, ide beleértve a családtagokat és nyugdíjasokat. Így vélelmezhető, hogy a túlnyomó részük nyugdíjas. Bár valamivel kevesebb a magyarországi bankszámlára folyósított öregségi ellátások száma – médiajelentések szerint kb. 14.700 ilyen eset van[5] – mint az itt élő német nyugdíjasok vélelmezett összessége, mégis sokan vannak, akik végleg itt telepedtek le, de a német statisztikában nem így jelennek meg. Az oka ennek a pár ezres eltérésnek ott keresendő, hogy sok magyarországi lakcímmel rendelkező német nyugdíjas bár hazánkban hivatalosan is letelepedettnek számít, a nyugdíjuk folyósítását még a német bankszámlájukra kérik, hisz egy utolsó németországi „bástyát” sokan fenn kívánnak tartani, így papíron németországi nyugdíjasnak számítanak. Minden esetre médiaértesülések szerint a hazánkban élő német nyugdíjasok száma öt év alatt 25%-kal növekedett.[6]

Motiváció

Sokféle motivációi állhat ezen újkeletű dinamikus folyamat mögött. A német médiatudósításban előtérben van az anyagi motiváció.[7] De sokan az élhetőbb környezetet és a jobb közbiztonságot említik. Tény és való, hogy Németországban bár tavaly 11,5%-kal növekedett az elkövetett bűntettek száma, sokéves átlagon inkább stagnál.[8] Viszont beszédes az összehasonlítás Magyarországgal, ahol az utolsó tíz évben ez a szám 64,5%-kal csökkent.[9] Lakosra vetítve pedig még eklatánsabb a különbség: Németországban 100.000 lakosra vetítve tavaly a büntettek száma elérte a 6.762-t[10], míg idehaza ez 1.732, azaz a németországi érték mindössze negyede.

Az anyagi érvek mellett a saját ingatlanhoz, házhoz való jutás is egy döntő szempont, míg a saját lakható környezet biztosítása is releváns. Németországban most már a felső középosztály is egyre ritkábban tudja magának megengedni egy saját tulajdonú ingatlan vásárlását, idehaza ez még lehetséges – főleg vidéken. De emellett a Magyarországon tapasztalható kedvező éghajlat, a kulináris és gasztronómiai, turisztikai és kulturális élvezetek, de a magyarok vendégszeretete és befogadókészsége is mind-mind fontos aspektus. Egy idevágó teljes képet fest a „Budapester Zeitung” c. kéthetente megjelentő magazinban közölt riportsorozat német letelepedőkről.[11] A sorozat portrékba szedve közli az ideköltöző németek hátterét, foglalkozását és motivációját. 

Német infrastruktúra Dunántúlon

Az ideköltözésben számos cég, szakszolgálat, szervezet és magánszemély segíti az érdeklődőket. Dunántúlon a „Balaton Zeitung” egyfajta gócpontként szedi csokorba az idehaza fellelhető német világot, támogatva a Magyarországra települést[12], de az itt élő németajkúak boldogulását is. Németajkú mesterek, szolgáltatások, szeretetotthonok, lelkészek és baráti kezdeményezések, formalizált rendszeres kocsmázások – itt mindezt megtalálják a német polgártársaink. Külön beszédes az apróhirdetések áttekintése is. A „Balaton Zeitung” és a már említett „Budapester Zeitung”[13] mellett persze a svábok „Neue Zeitung”-ja[14] és „Sonntagsblatt”-ja[15] is segítiti az orientációt, de ne felejtsük el, hogy az „Ungarn Heute” internetes hírportált[16] vagy akár az MTVA „Nachrichten aus Ungarn” c. naponta sugárzott hírműsora[17] is fontos információs forrásként szolgálhat. Ezen túlmenően a Rab Irén által indított blog „Ungarn Real”[18] is sok fontos hírt közöl, de nem utolsó sorban egy fontos támpont a Magyar-Német Intézet német nyelvű weboldala[19] is. Emellett van számos német intézmény is, mint pl. a Német Színház Szekszárdon, a „Deutsche Bühne Ungarn”. Magyarországon továbbá nemzetiségi óvodák, iskolák is léteznek, s egy kizárólag német nyelven oktató felsőoktatási intézmény is, az Andrássy Gyula Egyetem. Egy fontos kapocs még a Magyar-Német Társaság (Deutsch-Ungarische Gesellschaft), mely 2022 óta egy helyi kirendeltséggel is rendelkezik. Ők a Magyar-Német Intézettel karöltve számos német idetelepedőnek kínálnak programokat, összejöveteleket.[20]

Összegzés

Az utolsó években sok német állampolgár telepedett le Magyarországon, növekvő tendenciával. Elsősorban nyugdíjasok, de már a középkorúak is megszaporodtak. Az indokok között elsősorban anyagi motivációk szerepelnek, illetve a jobb közbiztonság. Fontos tényező még a saját tulajdonhoz történő jutása, ide beleértve a saját házi gazdaság kialakítása. A Magyarország természetes adottságaiból adódó előnyök (klíma, vegetáció, zöldövezetek, étel-ital), illetve a kulturális vonzerő is számít. A német bevándorlók egy befogadó, vendégszerető magyar közegre találnak, valamint egy széles német infrastruktúrára. Ez könnyíti a letelepedésüket és az ittlétüket. Számos szervezet közvetít a már itt lévők és újonnan érkezők között. Egyre többen jönnek és a magyarok örömmel fogadják őket. 

 

[11] Budapester Zeitung 2022/19, 26-29. o. / 2022/20, 26-29. o. / 2022/21, 26-29 o. / 2022/22, 26-29. o.

[14] https://neue-zeitung.hu/ (2023.08.16.)

[15] http://sonntagsblatt.hu/ (2023.08.16.)

[16] https://ungarnheute.hu/ (2023.08.16.)

[18] http://ungarnreal.de/ (2023.08.16.)