Már a történelem során is kiemelt jelentősége volt annak, hogy melyik ország tud elsőként olyan újdonsággal előállni, amely a többi állammal szemben versenyelőnyt jelent. Ezek az innovációk gyakran gazdaggá tettek bizonyos nemzeteket és ezzel sokszor a generációs vezető szerepet is biztosították. Gondoljunk csak az ipari forradalmakra; a szövőgép és a gőzgép megjelenése évtizedekig meghatározó volt és alapot jelentett a további fejlődéshez. Anglia és Amerika, mint a két ipari forradalom meghatározó országai sikeresen használták fel ezeket az új eszközöket, így pedig olyan pénzügyi és technológiai fölényt szereztek, amelynek hatásai még ma is érezhetőek. Az ilyen mértékű áttörések esetén két tényező volt létfontosságú: maga a technológia és az idő. A hatékony módszertan megadta az országnak azt a kezdeti előnyt, amellyel könnyen mások fölé tudott kerekedni, míg az idő ezt a szakadékot tudta csökkenteni más államok viszonylatában. A gazdasági versenynek ez a formája ma leginkább a kutatás-fejlesztés szektorában van jelen. Ebben a gazdasági ágban a jó teljesítmény elérése minden vezető ország érdekében áll, hiszen az itt elért eredmények lényegesen növelik az adott állam versenyképességét.

Az európai országok tekintetében ilyen szempontból Németország egyértelműen kiemelkedik a többi közül, mivel az Uniós országok összes GDP-jének közel egynegyedét adja. Így érthető módon prioritás Németországnak, hogy ezen vezető szerepét megőrizze és ezt állami szinten, különböző intézkedésekkel is próbálják elérni. Éppen ezért pozitívan állnak a leginkább megosztó, ugyanakkor a legnagyobb lehetőségeket kínáló területek egyikéhez, a mesterséges intelligenciához (AI). Már 2018. november 15-én elfogadták a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, melynek elsődleges céljai közé tartozott a mesterséges intelligencia alkalmazásának elősegítése különböző területeken. Emellett az is kiemelt szerepet kapott, hogy Németország legyen az egyik vezető állam, ahol az ilyen generatív szoftverek fejlesztése folyik. Nem sokkal később, a 2019-es költségvetésben jelentős forrásokat szántak ezeknek a céloknak az elérésére, ugyanis 500 millió eurót különítettek el a Mesterséges Intelligencia Stratégia finanszírozására. Már ekkor, az AI technológia megjelenésének kezdetén a vezető szerep elérése mellett egyéb, a biztonságot szem előtt tartó irányvonalakat is megfogalmaztak. Így különböző intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy az intelligens algoritmusok felelősségteljes, a társadalom javát szolgáló fejlesztését biztosítani tudják. Ezen kívül a mesterséges intelligencia mindennapokba való integrálását elősegítő intézkedéseket is ösztönöztek. Ezekkel az irányvonalakkal már az AI technológia kezdeti szakaszában képesek voltak kijelölni azokat a kereteket, amelyek a további fejlődésben meghatározóak lesznek.

A korai fellépésének köszönhetően Németország jelentős eredményeket tudott felmutatni a mesterséges intelligencia területén, hiszen 2023-ban már 508 startup volt az országban, amely ezzel a területtel foglalkozott. Az intézkedések pénzügyi hatásai is gyorsan megmutatkoztak; 2023-ban 6.3 milliárd dollárt költöttek különböző mesterséges intelligencia szoftverekre, szolgáltatásokra és ehhez kapcsolódó hardverekre. Az iparág népszerűségét kiválóan példázza, hogy a németországi AI-piac 2023-ban az előző évhez képest harmadával nőtt. De nem csak magában a fejlesztésben volt Németország élenjáró az Európai Unió tagállamai közül, hanem egyike volt azoknak az államoknak is, amelyek egy, a mesterséges intelligenciáról szóló, általános törvényt szorgalmaztak. A 2024 augusztus 1-jén hatályba lépett törvény célja a mesterséges intelligencia felelős módon történő fejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása az EU-ban. A jogszabály a kockázatalapú megközelítés elvét alkalmazza, így négy csoportra bontja az AI rendszereket. Az legkisebb kockázattal rendelkező csoportba olyan rendszerek tartoznak, melyek egyáltalán nem, vagy csak minimális rizikót jelentenek. Ilyenek például az egyes AI kompatibilis videójátékok vagy a spamszűrők. Az ilyen rendszerekre külön szigorításokat nem tartalmaz a törvény. A második csoportba azokat az algoritmusokat sorolja a törvény, melyek átláthatósági kockázatot hordoznak. Az ide tartozó algoritmusok esetében előírás, hogy a fogyasztó számára egyértelművé kell tenni, hogy az általa használt opció mesterséges intelligencián alapul. Szintén itt kerül szabályozásra a deepfake technológia, ebben az esetben is alapkövetelmény, hogy az AI által generált tartalom felismerhető legyen. A mesterséges intelligencia azon ágai, melyek például az oktatást, egészségügyet, közlekedést, illetve az alapvető jogokat érintik, már magas kockázatú besorolást kaptak. Ezekre érthető módon szigorúbb szabályok vonatkoznak, többek között a tevékenységek naplózása és a megfelelő emberi felügyelet biztosítása. A negyedik és a legnagyobb kockázatot jelentő csoportba az elfogadhatatlan kockázatot hordozó rendszerek kerültek. Ide összesen nyolc tilalmazott gyakorlat került, ilyen például az érzelmek felismerésére alkalmas eszközök munkahelyi és iskolai alkalmazása, valamint a káros mesterséges intelligencián alapuló manipuláció és megtévesztés.

Mivel Németország a törvény hatálybalépése előtt is tudatosan viszonyult az AI-technológiákhoz, így a szabályok nem voltak negatív befolyással a saját fejlesztéseikre. Sőt, a generatív technológiákra a növekvő globális igény egyéb, pozitív hatásokat is elért az országban. Mivel jelentős elektronikus fejlesztések és újítások zajlottak a digitális infrastruktúra modernizálása, aktualizálása is természetes módon időszerűvé vált. A 2024. évi digitális évtizedről szóló jelentésben többek között az is szerepel, hogy a háztartások 5G lefedettsége már közel teljes, ezzel a lakosság gyors internethez való hozzáférése biztosítva lett. Egy másik, a német kormány által a digitális világra kitűzött cél elérése ugyanakkor nehezebbnek bizonyul, ez pedig nem más, mint a technológiai függetlenség elérése. Robert Habeck, Németország alkancellárja és gazdasági minisztere úgy nyilatkozott, hogy az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy technológiai szuverenitás mind politikai, mind pedig gazdasági szempontból elengedhetetlen. Mindemellett az ország próbál változásokat elérni olyan szempontból is, hogy a német AI fejlesztések ne merüljenek ki csupán technológiai kutatásban, hanem az ország ezek alkalmazásban is legyen globális tényező. Ez a törekvés egyelőre akadályokba ütközik, hiszen az amerikai és kínai fejlesztésű mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek azok, amelyek elsősorban szélesebb piaci használatra kerülnek. Nem véletlen, hogy ezek a nagyhatalmak jelentős forrásokat szánnak az AI rendszerek fejlesztésére, ugyanis ezek a szoftverek új üzleti modellek megjelenését segítik elő. Természetes tehát, hogy ezeket a lehetőségeket Németország sem szeretné kizárni gazdasága jövőjéből és ebben a kérdésben közel teljes a társadalmi egyetértés.

Németország ezen szemléletének köszönhetően jó úton halad ahhoz, hogy Európában valóban a mesterséges intelligencia technológiájának és alkalmazásának egyik vezető országa legyen. Mivel a társadalmi környezet is támogató a digitális eszközök és újítások tekintetében, az is könnyen elképzelhető, hogy az ilyen rendszerek rendkívül széles körben el fognak terjedni a mindennapi élet területein is. Amennyiben pedig ez valóban kedvező hatással lesz a német gazdaság versenyképességére, az sem kizárt, hogy a többi Európai Uniós tagállam példaként fog tekinteni a német útra.