Miközben az Európai Unió Bírósága a már 2020-ban bezárt tranzitzónák miatt bünteti Magyarországot, Finnország a kontinens legszigorúbb bevándorlási törvényeit fogadja el. Az Oroszországból érkező mesterséges migrációs hullámoknak köszönhetően – melyet Helsinki hibrid fenyegetésként értelmez – a finn kormány úgy döntött, minden menedékkérelmet visszautasít a 2023 ősze óta lezárt, keleti határszakaszán. Hiába mérnek rekordhőmérsékleteket az észak-európai országban, a határmenti levegő fagyosabb tán, mint valaha.
Az Alkotmánybíróság (AB) valamennyi eljárásában központi szerepe van a szakjogi (pl. polgári, büntető, közigazgatási, munkajogi) és alkotmányjogi (alkotmányossági) kérdések elválasztásának. Előfordul azonban, hogy az elhatárolás nem egyértelmű sem az AB, sem az indítványozó részéről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, 2024-es márciusi újraválasztását követően harmadik külföldi útja Kínát és Belorussziát követően egy másik volt szovjet tagköztársaságba, a közép-ázsiai Üzbegisztánba vezetett, ahol kollégájával, Shavkat Mirziyojev üzbég elnökkel találkozott. Annak ellenére, hogy hagyományosan Kazahsztánt tekintik Oroszország legfontosabb partnerének Közép-Ázsiában a régi-új orosz elnök útja mégis a régió földrajzi centrumországába, Üzbegisztánban vezetett.
Számos eljárás során kötelező a jogi képviselet, alapvető, de legalábbis garanciális jogintézmény, ami segíti a jogérvényesítést. A jogi képviselő útján benyújtott indítványok sikeresebbek, mint az anélkül beadottak, így felmerül a kérdés, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük az indítványozóknak, ami elengedhetetlenné teszi a jogi szaktudás meglétét.
Idén lesz 25 éve, hogy hazánk csatlakozott az Észak-atlanti Szerződéshez, illetve május 1-jén 20 éve, hogy EU-tagállam lettünk. Véleményem szerint mindenki ismeri e csatlakozások politikai és történelmi jelentőségét, de felmerül a kérdés, hogy jogi szempontból hogyan értékelhető a csatlakozás? Vajon, ha eredménytelen a népszavazás, akkor nem is lennénk NATO-tagok?
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az 1990-es évek elején adta ki az első Oslo kézikönyvet, amiben az innováció nemzetközi szintű definiálására vállalkozott. A jelen cikk írásakor azonban már a 2018-ban kiadott negyedik Oslo kézikönyvet tekintjük hatályosnak a témában. Vajon mi volt az oka annak, hogy ilyen rövid idő alatt ennyiszer újra kellett gondolni az innováció fogalmát?
Előző