Az ókorban a szabad emberhez méltó ismereteket „szabad művészeteknek (artes liberales)” nevezték, amelyek mai értelemben tudományt, mesterséget vagy művészetet is jelenthetnek.
A földbirtokadományi (land-grant) egyetemek az USA felsőoktatási rendszerének történeti fejlődésében speciális helyet foglalnak el. A tengeren túl létrejött sajátosságok ugyan nagy eltérést mutatnak az Európában, illetve Magyarországon kialakult viszonyoktól, viszont azok megismerése és megértése egyre fontosabbá válik az „Óvilágban” is.
Hogyan alakult ki az USA második világháborús, nagy intenzitású katonai projektjeiből a mai napig használt alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés hármas tagolása?
Melyek azok az apró banánhéjak, amiken könnyedén el lehet csúszni egy kutatási szerződés megkötése során? Milyen eszköztár áll a lehetőségünkre jogaink körülbástyázása érdekében, és hogyan tudjuk hatékonyan érvényesíteni az érdekeinket úgy, hogy mindeközben sikerül is megállapodni a másik féllel?
Az elmúlt években felerősödött az afrikai nyersanyagokért és stratégiai pozíciókért folytatott küzdelem, amelyből egyes arab országok is jelentősen kiveszik a részüket. Az elemzés az Egyesült Arab Emírségek egyre fokozódó afrikai szerepvállalását járja körbe.
Az egyetemekre hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint olyan intézményekre, melyek küldetése kizárólag az oktatás, pedig valójában az egyetemi funkciók között ez csupán a jéghegy csúcsa. Az akadémiai forradalmak következtében, az adott korszak társadalmi elvárásainak megfelelően, újabb feladatok ellátásával bővültek az egyetemi szerepkörök.
A nyilvánosság elé kerülő tartalmakat a történelem során mindig valamilyen formában ellenőrizték - kezdetben uralkodók, később az államok, esetleg maga az egyház.
A tehetségígéretek megtalálása és felkarolása, a jövő magyar kiválóságainak kinevelése, a nemzedékeken átívelő tehetséggondozó munka történelmi és nemzetstratégiai feladat.
1813 és 1907 között a birodalmi Oroszország és a Nagy-Britannia között stratégiai verseny zajlott a Közép-Ázsia feletti uralmáért, amelyet Nagy-Britanniában „Nagy Játéknak” (angolul: Great Game), míg Oroszországban „Az árnyak tornájának” (oroszul: Турниров теней) neveztek. Az akkor tengeri nagyhatalomnak számító Britannia számára ebben a versenyben elsősorban az indiai szubkontinens szolgált platformként, hogy eljusson Közép-Ázsiába, addig az orosz birodalom a régió északi részéről nyomult be a térségbe.
Előző