A német szociáldemokraták (SPD), a zöldek és a liberálisok megállapodtak a kormánykoalícióról, és bemutatták programjukat. Ennek egyik pontja a migrációs politika radikális reformja, amely örökre megváltoztatja Németországot.
Mi fejezhetné ki jobban akár filozófiai, akár teológiai értelemben a teljességet, mint a kör, amely azon túl, hogy geometriai, egyben egy gondolati-vonalat is sejtet, ami önmagába tér vissza és ezzel átfog, körbeér?
A száz éve ezen a napon született Pilinszky Jánost rendre a legnagyobb 20. századi költőink közt említik, s életműve vitathatatlanul a magyar irodalmi kánon szerves részévé vált.
A mai Európában egyáltalán nem ritka a felsőbíróságok közötti vita az uniós jog kiterjedésével kapcsolatban, vagy a tekintetben, hogy az uniós jog mely bírói fórumot mire jogosít fel pontosan.
A magyar közbeszédben és sajtóban politikai, sőt, pártpolitikai kérdéssé vált annak megítélése, hogy csökkent, vagy éppen nőtt-e az Európába irányuló migráció a 2015 óta eltelt időszakban. Pedig a számok feketén-fehéren mutatják: a migrációs nyomás fokozódik.
Október elején mindössze 4 nap alatt 100-nál is több kínai vadászgép merészkedett veszélyesen közel Tajvan légterének határaihoz. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság 40 év viszonylagos béke után újra egymásnak feszülhet. Milyen forgatókönyvet tartogat magában a konfliktus? Vajon békésen egyesül a két ország, avagy a Közel-Kelet után a Távol-Kelet is lángokba borul?
Svédországot a szociáldemokrácia egyik fellegvárának tekintik, ahol a baloldal rendkívül mély társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, az utóbbi évszázadban csak ritkán került ellenzékbe és olyan politikai környezetet alakított ki, amihez a megosztott jobboldal is hosszú időn keresztül alkalmazkodott.
Michael Shellenberger 2020-ban megjelent könyve, az „Apokalipszis soha” új megközelítésből mutatja be világunk környezetvédelmi, társadalmi és az éghajlatváltozáshoz köthető problémáit.
2021. november 3-án az MCC Társadalom- és Történettudományi, valamint Jogi Iskolái szervezték azt a szakértői vitát, amelynek tárgya az alkotmányozással kapcsolatos szakmai álláspontok ütköztetése volt, illetve az alkotmány stabilitásának különböző nézőpontok szerinti megvitatása.
Az elmúlt hónapokban Magyarországra látogatott több neves franciaországi politikus. Szeptember 24-én Éric Zemmour, majd szinte pontosan egy hónappal később, október 26-án a Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Sokszor hallhatjuk, hogy az új évezred olaja a személyes adat. Ez hatványozottan igaz, ha különleges (szenzitív) adatokról beszélünk, amelyek fokozottabb törvényi védelemben részesülnek.
Az európai labdarúgás történéseit szoros figyelemmel követőknek már bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi években egyre több nívós futballklub került keleti olajmágnások, vagy épp orosz oligarchák tulajdonába.
A koalíciós kormányzás Magyarországon rendkívül aktuális téma, így hát érdemes megvizsgálni: mire jutott a nyolcpárti koalíció Izraelben, és mennyire nevezhető stabilnak Naftali Bennett miniszterelnök vezetése?
Augusztus 24-én Algéria megszakította amúgy is elenyésző bilaterális kapcsolatait Marokkóval, és azzal vádolta meg szomszédját, hogy az részt vett a kabil régiót nem sokkal korábban sújtó erdőtüzek előidézésében, valamint ezzel együtt egy marokkói lehallgatási botrány is borzolta a kedélyeket.
Történelmi eseménynek lehetünk tanúi: 16 év után nem jut kormányra a CDU–CSU pártszövetség. 2021-ben Németországban egy szociáldemokrata és zöld fordulat történt, amelynek keretében jelentősen átalakul majd az ország eddigi politikai helyzete. Mindkét tárgykör lényegesen érinti Magyarországot, a kérdés az, hogy az ország ki tudja-e használni saját előnyére a megváltozott helyzetet?
A vallások máig az emberiség többségének identitását meghatározó lelki és szellemi közegek. A köztük lévő párbeszéd megoldás lehet rengeteg problémánkra. Nagypál Szabolcs írása.
Megalakult az MCC Közgazdasági Iskolája. Szepesi Balázs, az Iskola vezetője írt terveiről és arról mi lesz, mi pedig semmiképpen nem lesz a szakmai műhelyeikből.
Úgy tűnik mintha a karabahi konfliktusban nem lenne jó lépés. Mit hozhat mégis a jövő és honnan eredeztethető a jelenlegi feszültség? Demkó Attila írása.