Az EU csatlakozás óta Magyarországon a gazdaság gyorsabban növekedett, mint az Unió egészében. A magyar gazdaság fejlődése 2004 és 2019 között-a gazdasági válság időszakát eltekintve magasabb volt, mint az EU-é, különösen a 10-es évek második felében – azaz, ha lassabban is, mint ahogy jó lenne, de zárkózunk fel az Unióhoz. Ez jó hír. Azonban tágabb kontextusban nézve már kevésbé lehetünk optimisták.

 

Forrás: Világbank

Az Unió egészének dollárban mért gazdasági teljesítménye még mindig kisebb, mint 2008-ban. Európa gazdasága az akkori válság óta nem talált magára. Ez még látványosabb, ha azt is megnézzük, hogyan teljesített USA, Japán, Kína és India az elmúlt bő másfél évtizedben.

 

Forrás: Világbank

Japán gazdasága csak 6 százalékkal nőtt 2019 és 2004 között. Az USA GDP-je 75 százalékkal lett nagyobb.

Az talán megnyugtató lehet számunkra, hogy az USA és Európa közötti különbség lényegében eltűnne, ha a dollár Euróhoz képesti erősödését kiszűrnénk a számokból.

Zsugorodó Európa

Azonban mindez szinte lényegtelenné válik, ahogy megnézzük mi történt Ázsiában. A vizsgált 15 év alatt a dollárban számolt teljes GDP Indiában négyszeresére, Kínában több mint hétszeresére nőtt. (Afrikáról a Világbank adatbázisában nincsenek évenkénti adatok – ott az egész kontinens gazdasági teljesítménye a 15 év alatt háromszorosára nőtt.)

Mióta EU tagok vagyunk, a régi rend felborult – Európa gazdasági ereje a világban jelentősen csökkent. 2004-ben az EU mai országai a világ gazdasásának 31,4 százalékát tették ki. 2019-ben az Unió részesedése már épphogy fele ennyi. Kína részesedése akkor az európai hetede volt a világ gazdaságából, 2019-re már megelőzte az Unióét.

Minek összemérni egyes országok, országcsoportok teljes GDP-jét?

Valóban, a jólét, az életminőség mérésére más mutatók sokkal alkalmasabbak. Azonban, ha a világ egyes részeinek teljesítményét és potenciálját szeretnénk összehasonlítani, akkor nincs a fentebb használtnál jobb mutató. A GDP koncepciójának kidolgozását a XVII. század óta az motiválta, hogy az egyes országok erejét, közkiadási – elsősorban katonai – potenciálját kalkulálhatóvá tegye. Ha egy ország a GDP-je adott részét költi akár innovációra, akár fegyverekre, akár diplomáciára, akkor minél nagyobb az ország gazdasága, annál több jut fejlesztésre, hadseregre, nemzetközi befolyásépítésre. Ha Európa gazdasága relatíve csökken a világ más részeihez képest, az jövőbeli pozícióinak gyengülését vetíti előre.

Miért ragadtunk be?

Mi lehet az oka annak, hogy Európa gazdasági fejlődése megállt? Néhány lehetséges magyarázat:

  1. Ez a világ rendje – A gazdag országokban a bérek magasabbak, az ingatlanok drágábbak, ezért a globális gazdaságban a fejlődés a megfelelő feltételeket olcsóbban nyújtó helyekre koncentrálódik. A munkaerő képzettsége már nem nő, a nyugdíjasok aránya egyre nagyobb. A globális térben gondolkozó vállalatok a profitjukat pedig ott mutatják ki, ahol az jobban megéri – és ez általában nem a fejlett országok valamelyike. Ezért a világ Európához hasonló gazdag részeinek fejlődése lelassul.
  2. Elhalasztott lehetőségek – Hiába voltak a 80-as években európai cégek az informatikai technológia úttörői, hiába jártak európai cégek élen a mobil technológiában, mindez mára teljesen eltűnt.
Az internetes gazdaságot amerikai cégek kezdték megszervezni, ezen a terepen kevés a tényezőnek nevezhető európai cég.

Az elektromos autógyártásban az amerikai és ázsiai vállalatok ütemelőnyben vannak. A járvány idején a vakcinafejlesztésben az európai cégek kudarcot vallottak, vagy csak másodlagos szerepet játszottak. Európa jó ideje nem képes gazdasági pozícióvá fordítható újításokkal megjelenni.

  1. A vízió hiánya – Európa békére és harmóniára vágyik, kultúrája, intézményei megőrzésére törekszik. A határozott célok, intézményi változtatások ritkák. Egyrészt a legtöbb ország politikáját sokszereplős koalíciós játszmák határozzák meg. Ez a bonyolult kompromisszumok mesterévé teszi a politikusokat, azonban a kockázatvállalást, az intézményi, ágazati status quoval való szakítást, illetve a status quot védő szabályozással szembeni fellépést lehetetlenné teszi. Uniós szinten hasonló a helyzet. A brüsszeli bonyolult intézményrendszerben ugyancsak hús is – hal is jellegű megoldások születnek.
  2. Az érdekek hálójában – Az európai gazdaságot rengeteg szabály, kivétel, egyedi támogatás, bürokratikus procedúra akadályozza. Az uniós szabályok és szakpolitikák a sokdimenziós egyeztetések eredményeként bonyolultak: a verseny és teljesítménybarát deklarációk megvalósítását a kivételeket, eljárásokat, feltételeket, indikátorokat, alapelveket, allokációs szabályokat stb. tartalmazó szabályozás köti gúzsba. A nemzeti politikák is a pozícióikat, szerzett jogaikat védő érdekcsoportok közötti kompromisszumokat keresik, a felismert válsághelyzetekben is gyakran az óvatos egyensúlyozást választják.

A 2008-as válság Európát stagnáló pályára tette. Bízzunk benne, hogy a járvány okozta újabb válság megtöri a több mint egy évtizedes átkot és kialakít egy célok megfogalmazására és végrehajtására képes, kockázatvállalásra hajlandó, a világ változásaira reagálni tudó új európai működést. Ha meg akarjuk tartani az Unió Kínához, az USA-hoz mérhető gazdasági erejét és világalakító képességét akkor erre mindenképpen szükség lesz.

Borítókép: AFP.