Az adatok szerint kontinensünkön Romániában halt meg a legtöbb ember a koronavírus-járvány negyedik hullámban, az elhunytak kb. 93%-a nem volt beoltva. Annak ellenére, hogy csak 40% a román lakosság átoltottsága (a magyar 70% fölötti), az ország már november végén túljutott a Covid negyedik hullámán, ami október közepén napi közel hatszázhalottal és szinte húszezer kórházakban kezelt fertőzöttel tetőzött.

Magyarország és több más EU tagállam is segített gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, valamint betegek átvételével ebben az időszakban. 

Kérdés, hogy az ünnepekre hazalátogató, milliós nagyságrendű tömeg milyen hatással lesznek a járvány alakulására. Optimista vélemények szerint ez nem fogja negatívan érinteni a megbetegedéseket, mivel az érkező román állampolgárok olyan nyugat-európai országokban élnek és dolgoznak, ahol magas az átoltottság. A veszély inkább az alacsony átoltottságnak betudható, ötödik hullám közeledte.

A járványkezelést a szeptember elején kirobbant kormányválság sem segítette. Az egész nyáron kezdődött, amikor a regnáló Nemzeti Liberális Párt (PNL) - Mentsük meg Romániát Unió (USR) – Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíciós kormányban repedések keletkeztek. A kártyákat Klaus Iohannis elnök keverte, a tét az EU helyreállítási alapjából járó 80 milliárd euró feletti kontroll. Szeptember elején az USR kilépett a kormányból és több hónapos tragikomédia után, november közepén tette le az esküt  Nicolae Ciucă egy a Szociáldemokrata Párt (PSD), PNL, és az RMDSZ koalíció miniszterelnökeként. A társulási megállapodás szerint a PNL és a PSD felváltva tölti be a kormányfői tisztséget, de felmerül a kérdés, hogy a mostani nagykoalíció mennyire lehet tartós, mivel a 2024 rendkívül fontos év lesz, ugyanis elnök-, parlamenti és EP-választásokat is fognak Romániában tartani.

Az új kormány számára is fontos a jó viszony fenntartása a keleti kis testvérrel. November végén Iohannis államfő meghívására hivatalos látogatásra érkezett a Moldovai Köztársaság elnöke. Mióta elnök lett, Maia Sandu első alkalommal látogat Romániába, a dátum nem véletlen: a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója. A találkozón az államfők az országaik közötti különleges kapcsolat és stratégiai partnerség újbóli megerősítését hangsúlyozták. A két elnök elvárásai szerint ez a találkozó erősíteni fogja a kétoldalú együttműködést politikai, gazdasági és ágazati szinten, és

ösztönzi az energia, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás vagy az információs társadalom területét érintő közös stratégiai projektek előmozdítását.

December elején a moldáv miniszterelnök asszony is a román fővárosba látogatott, ahol a bukaresti miniszterelnökkel a két ország közötti együttműködés konkrét módozatairól egyeztettek, a nemrégiben megtartott államfők által rögzített prioritásokból kiindulva. Nicolae Ciucă szerint növelni kellene a romániai beruházások volumenét a Prut folyón túli országban. Natalia Gavriliţa számít Bukarest támogatására abban is, hogy a Moldovai Köztársaság korszerű európai jogállammá alakuljon át, amelynek intézményei az állampolgárokat szolgálják ki. Ugyancsak prioritás Romániai és a Moldovai Köztársaság energiahálózatának 2024-ig történő összekapcsolása, a Prut két oldalán lévő régiókat összekötő közutak építése, illetve a Bukarest és Chişinău közötti vasúti közlekedés fejlesztése.

Az európai energiaválság Romániába is begyűrűzött, de ott az átlagnál károsabb hatást váltottak ki. Ennek okai többek között a hibás román energiapolitika; a rövid távú energiaszerződések és a 7%-os GDP növekedéssel járó gazdasági felgyorsulás következtében kialakuló energiaszükséglet. Lehet, hogy az ünnepi időszak viszonylagos nyugalomban fog telni a szomszédunknak – habár több órás várakozásra kell számítaniuk a beutazóknak –, de az ötödik Covid hullám közelsége, a kormánykoalíció törékenysége és az energiakrízis alapján nem ígérkezik könnyebnek a 2022-es év Románia számára.