2022-ben olyan szavak keltek versenyre az év kifejezéséért, mint például a „quiet quitting” (csendes kilépés), a sportswashing („sportmosás”), vagy az ukrán főváros, Kijev. A nyertes ezzel szemben a permakrízis lett, amely egy olyan állandósult, elhúzódó időszakot jelöl, melyet az instabilitás és a bizonytalanság jellemez.
Ha megnézzük a magyarországi 15–29 éves fiatalok problématérképét az elmúlt évtized távlatában, szintén azt látjuk, hogy a fiatalok által érzékelt problémák súlya és sorrendje változott, hiszen a konkrét problémák jellemzőbben hátrébb sorolódnak az illékonyabb problémák javára, s a legégetőbb problémának a bizonytalanságot, kiszámíthatatlan jövőt látták 2020 őszén. A 2008-as és 2012-es problématérkép még egészen más képet rajzolt a magyarországi fiatalok környezetéről is. A jelen – pontosabban 2020 ősze felé – közelítve azonban a konkrét problémák helyét egyre inkább átvették a kevésbé konkrét, posztmateriális problémák: a kilátástalanság, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság a 2008-as harmadik helyről 2020-ra az első helyre ugrott (2008-ban még csupán a megkérdezett fiatalok egytizede számára jelentett égető problémát, 2020-ra más közel egynegyedük érzékelte kiemelt jelentőségűnek a nemzedékük szempontjából). A céltalanság pedig az ötödik helyről a harmadik helyre került egy évtized alatt. A másik, témánk szempontjából jelentős változás, hogy 2020-ban a fiatal nemzedék új problémájaként artikulálódott a baráti társaságok, közösségek hiánya, amely rögtön az előkelő negyedik helyet foglalta el. Egy dimenzióban nem történt jelentős változás, ez pedig az anyagi biztonság kérdésköre, amely értelemszerűen összefüggésben áll azzal is, hogy jellemzően ezen életszakaszban indulnak el a fiatalok az önállósodás útján, amely folyamatban az anyagi javak kérdése kulcsszerepet kap (kiköltözés a családi fészekből, saját egzisztencia létrehozása, családalapítás, mind olyan életesemények, amelyekhez az anyagi forrás szükséges, de nem elégséges feltételként van jelen).
- táblázat: Magyarországi fiatalok problématérképe 2008-2020
Forrás: Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
(Ön szerint ma Magyarországon melyik az ifjúság legégetőbb problémája?)
(N2008, N2012, N2016, N2020=8000; százalékos megoszlása az esetek százalékában, az 5% vagy annál magasabb említések)
A válság után: goblin mód?
Az elmúlt években számos alkalommal elhangzott, hogy a válságok évtizedeit éljük, s a prognózisok szerint a következő évtizedben sem számíthatunk másra. Klímaváltozás, gazdasági válságok, migránsválság, koronavírus-járvány, háborúk. Az elmúlt évtizedek válságai közül ezek csak azok, amelyek a Maslow-piramis legalapvetőbb szintjén elhelyezkedő fiziológiai szükségleteket veszélyeztették. Azok a válságok, amelyekkel szembe kell néznünk, a primer drive-okat, vagyis az ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerőket aktivizálják.
Mindezen mélyreható változások számos kihívás elé állítják a társadalmakat, különös tekintettel az egyik legbizonytalanabb, legsérülékenyebb társadalmi csoportot, az ifjúságot. Számos szempontból vizsgálandó kérdéssel állunk szemben, ugyanakkor talán a legalapvetőbb mégis az, hogy elég rugalmas-e a fiatalok lelki ellenállóképessége. A pszichológiában a rugalmas lelki ellenállásképességet rezilienciának hívják, amely azt a képességet takarja, amely segíti az embert a nehéz élethelyzetek, bizonyos szenvedések után visszatérni a jó állapotba. A reziliencia nem személyiségvonás, nem egy velünk született tulajdonság, hanem tapasztalatok során tanulható, fejleszthető képesség.
Ha már szóba került az év szava, az Oxford English Dictionary-t kiadó Oxford University Press munkatársai is megszavaztatták az év szavát, amelynek különlegességét az adta, hogy most először a végső döntést a közönség hozhatta meg. A három lehetséges kifejezés, amelyre szavazhattak a gobline mode (goblin mód), az #IStandWith és a metaverse (metaverzum) voltak. Ezek közül elsöprő győzelmet a goblin mód aratott a szavazatok 93 százalékát megszerezve. A goblin mode egy olyan viselkedésformát ír le, amikor valaki elutasítja a társadalmi elvárásokat és normákat, s öntörvényűségből, lustaságból, mohóságból vagy nemtörődömségből azt csinál, amit akar, s ezért bocsánatot sem kér. Ez az internetes szleng kifejezés már 2009-ben felbukkant a Twitteren, de 2022 februárjában vált igazán népszerűvé és terjedt el a közösségi médiában, hogy aztán gyorsan az újságokba és magazinokba is bekerüljön. A kifejezés népszerűségéhez hozzájárult még továbbá, hogy képes volt megragadni a Covid-lezárási korlátozások enyhülését követően bizonyos egyének uralkodó hangulatát, akik elutasították a „normális élethez” való visszatérés gondolatát.
Mindezeket követően releváns kérdésnek tűnik megvizsgálni azt, hogy mi segíti a fiatalokat a normalitáshoz való visszatérésben. A nagymintás ifjúságkutatás-sorozat legutolsó, 2020 őszén elvégzett adatfelvételének eredményeiből következtethetünk mind a fiatalok biztonságérzetére, mind pedig a lelki ellenállóképességére, s a közösségek életükben betöltött szerepére is.
A baráti társaságok és közösségek szerepe a fiatalok életében
Az eredmények szerint a fiatalok leginkább az otthonukban, a saját településükön és a közvetlen lakókörnyezetükben érzik biztonságban magukat, míg a legkevésbé az Európai Unió országain kívüli országokban és az interneten. Vagyis fizikai létükben is minél közelebb vannak az otthon melegéhez, annál nagyobb biztonságban érzik magukat. A félelmeikre reflektálva 2020 őszén értelemszerűen a leginkább egy világjárványtól féltek a vizsgált 15–29 éves fiatalok, továbbá attól, hogy a politikusok rosszul kormányozzák az országot, de dobogós helyre került még a következő világgazdasági válság, s nem sokkal lemaradva a klímaváltozás kérdése is. A legkevésbé a technológiától tartottak a fiatalok, vagyis inkább nem félnek a mesterséges intelligenciától vagy attól, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen ez a nemzedék már egy technológiaintenzív környezetben szocializálódott, s ezáltal számukra természetes közegként jelenik meg a különböző technikai eszközök, kütyük világa. Nem véletlenül aggatják előszeretettel erre a generációra a digitális bennszülöttek címkét sem.
Egy következő világháborútól inkább nem tartottak a magyarországi fiatalok 2020 őszén, azonban ez 2022-re megváltozott, ugyanis a koronavírus-járvány kitüntetett szerepét átvette az infláció és az orosz-ukrán háború. Az Ifjúságkutató Intézet által vizsgált 18–21 éves fiatalokat ezek a témák foglalkoztatták leginkább, megelőzve például a nyaralási- vagy a (tovább)tanulási, munkavállalási tervekről való beszélgetéseket is. A koronavírus-járványról pedig közel hattizedük már nem is beszélgetett.
Láthatjuk tehát, hogy az ifjúság érzékenyen reagál a körülötte zajló eseményekre. Ezt további eredmények is alátámasztják, a koronavírus-járvány 2020 őszén a fiatalok életének több aspektusát is befolyásolta: leginkább az online töltött idő mennyiségét és az anyagi körülményeiket. Míg az utóbbit egyértelműen negatívan befolyásolta, a kapcsolatukat a családjukkal, valamint a spiritualitáshoz, valláshoz, Istenhez való kötődésüket pozitívan. Mindez más adatokból is kiolvasható, ugyanis például a családjukban bíznak a leginkább, őket pedig az ismerőseik követik a bizalmi skálán. Érdekes eredmény továbbá, hogy a szabadidejüket is legszívesebben a családjukkal, barátaikkal töltik még annak ellenére is, hogy a képernyő előtt töltött idő továbbra is meghatározó a szabadidős tevékenységeik között.
A családi- baráti kapcsolataik fontosságát mutatják továbbá azok az eredmények is, amely szerint, habár a fiatalok szinte az életük minden területével alapvetően elégedettek, a baráti- és partnerkapcsolatukkal való elégedettségük 2008 és 2020 közötti vizsgálati időszakban 2020-ban volt a legalacsonyabb.
- ábra: Elégedettség
Forrás: Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
(Mennyire elégedett Ön a következő dolgokkal? Kérem, hogy egy egytől ötig terjedő skála segítségével válaszoljon, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, míg az 5-ös azt, hogy teljes mértékben elégedett)
(N2008, N2012, N2016, N2020=8000; skálaátlagok)
Mindez arra enged következtetni, hogy a család, a barátok, valamint némileg a nemzet szerepe is felértékelődött a magyarországi fiatalok életében, s ebben a koronavírus-járványnak is szerepe lehetett. Tehát a fiatalok a negatív változások, válságok hatására a családjuk felé fordulnak, lelki ellenállóképességük rugalmasságának megőrzésében pedig a családnak, barátaiknak, illetve a nemzetnek, vagyis a közösségeknek meghatározó szerep jut.
