Köztudott, hogy a 2020. november 2-i bécsi terrortámadást egy Ausztriában született, ám észak-macedóniai származású (albán gyökerekkel bíró) dzsihadista merénylő követte el. A bécsi Stadttempel zsinagógától kiinduló ámokfutás alapjaiban rengette meg azsidóság biztonságérzetét is.
Dacára annak, hogy Oskar Deutsch, a Bécsi Zsidó Hitközség elnöke szerint a november 2-i terrortámadás nem célzottan a zsinagógát érte, Yaakov Frenkel, a bécsi zsidó közösség elöljárója az Arutz7 izraeli lapnak a következőkről számolt be: „Bécs hosszú éveken keresztül a világ egyik legbiztonságosabb városának számított. Ez az eset meglepetésként ért minket is és a rendfenntartó erőket is”. Mint Frenkel hozzátette, „a zsidók félnek, különösen, ha iszlamista terrorcselekményről van szó. Az intézményeink mindegyike bezárt, és azt a tanácsot kaptuk, hogy ne hagyjuk el az otthonainkat. Az állami szervek az iskolák bezárásáról is döntöttek. Ez nehéz helyzet, különösen a zsidók számára”. Azt azonban már Deutsch sem tagadta, hogy „elképzelhető, hogy az iszlamista támadónak antiszemita indítéka is volt. Ebből is látszik, hogy az antiszemitizmus, mely a radikális iszlám egyik alappillére, nemcsak a zsidókra veszélyes”.
Az iszlamista jellegű antiszemita támadások nem új keletűek Ausztriában. 1981-ben két palesztin támadó meggyilkolt két zsidót a bécsi Stadttempelben, és harminc hívőt megsebesített. Az elkövetők azonban iraki származásúak voltak, és ez az incidens még nem a tömeges bevándorlás jelenségéhez kötődött.
A tömeges bevándorlás és az antiszemitizmus kérdése Soeren Kern amerikai kutató szerint régóta vitatéma az osztrák közéletben, az iszlamista hátterű antiszemitizmus elutasítása az osztrák nemzeti jobboldal retorikájának fontos eleme. A zsidó közösség biztonságérzetét erősen rontották az olyan esetek, mint amikor 2014-ben a Bécsi Iszlám Központ (Islamisches Zentrum Wien) a Muszlim Testvériség egyik radikális megnyilatkozásairól ismert szellemi vezetőjének, Yusuf al-Qaradawinak a könyvét reklámozta. Mint ismeretes, al-Qaradawi korábban a zsidók elleni öngyilkos merényletek iszlamista gyakorlatát is védelmébe vette. Ezen félelemérzet miatt is jelenthette be az osztrák kormány 2020 szeptemberében, hogy megháromszorozzák a zsidó közösségek védelmére költött összegeket.
A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében több felmérés, mélyinterjú-sorozat és kutatás eredményét ismerteti. Szinte mindegyik ugyanarra a jelenségre világított rá: az osztrák zsidók félelme nem alaptalan. A dzsihadista terrorizmus, valamint a bevándorlók körében tapasztalható antiszemitizmus miatt félelemérzet és bizonytalanság uralkodik az osztrák zsidóság soraiban.
A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt olvasható el.
Borítókép: cnn.com
