Április 9-én békésen elhunyt Fülöp edinburgh-i herceg, egy csaknem évszázadnyi életét lezárva. Épp június 10-én lett volna 100 éves.
Halálának bejelentése után néhány perccel a britek a Buckingham-palotához özönlöttek, hogy kifejezzék együttérzésüket. Sokan a virágot helyeztek el, amíg a Covid-járvány miatt meg nem kérték őket, hogy ne tegyék. Vasárnap délig aztán már annyi ember jött, hogy a windsori kastélyhoz vezető utcát le kellett zárnia a hatóságoknak.
A média a világ minden táján hosszú nekrológokkal emlékezett. A "Herceg", akit többnyire csak így neveztek, március elején szívműtéten esett át. Ekkor minden sajtóorgánum, amelynek még nem volt nekrológja, most sietett elkészíteni egyet. A legtöbb cikk már hónapokkal, sőt évekkel korábban készült, hogy az adott pillanatban frissítve közzétehessék őket.
Nem meglepő módon legendás tapintatlanságaira összpontosítottak - rendszeresen nyers volt a külföldiekkel szemben, ami persze inkább pozitívum volt Nagy-Britanniában. Ilyen híres eset volt, amikor egyszer Helmut Kohl német kancellárt „Herr Reichskanzler”-ként köszöntötte. Kiemelték a felesége, a királynő iránti feltétlen odaadását.
Mások azt emelték ki, hogy tipikus külföldiként érkezett az országba. Egy tönkrement házasságból született, otthonát vesztett szegény fiúként, mint görög herceg dán, de főleg német felmenőkkel. És mégis az idő múlásával ő lett a megtestesült britség. Ahogy telnek a napok, és ahogy ennek a veszteségnek a mértéke lassan körvonalazódik, egyre több az elgondolkodó hang:
„A jövő évi népszámlálási eredmények olyan társadalmat fognak tükrözni, amely nagyobb demográfiai változásokon ment keresztül, mint a megelőző négy-ötezer év során együttvéve” - írta Ed West író, újságíró az „unherd.com”-on megjelent nekrológjában. A „második Erzsébet-kort” - tette hozzá - „mindennél jobban jellemezte az emberek átalakító erejű áramlása."
Fülöp herceg az örvénylő változás korának emblematikus figurája volt, és mégis úgy tűnt, hogy azt a Nagy-Britanniát képviseli, amely mindig is az marad, ami. A második világháborúban tengerésztisztként harcolt. Szeretett vadászni, vitorlázni és lovagolni. Hűséges volt, érzelgősségtől mentes és rendíthetetlen a megpróbáltatásokban.
Gyermekkora állandó válságban telt. 1921-ben Korfun született, mint Görögország és Dánia hercege, és potenciális trónörökös. 1922-ben, amikor Görögország elvesztette a görög-török háborút, családja Franciaországba menekült. Fülöp apja, András görög és dán királyi herceg, Konstantin görög király testvére, hadosztályparancsnok volt ebben a háborúban. Konstantin vezette a hadsereget, és később mindkettőjüket felelőssé tették a vereségért, és kiutasították az országból.
Franciaországban szülei házassága tönkrement. András, az apja, szeretőjével Monte Carlóba szökött. Fülöp édesanyjánál, Alice von Battenberg hercegnőnél skizofréniát diagnosztizáltak. Innentől kezdve Fülöpöt rokonról rokonra adták. Unokatestvére, Alexandra jugoszláv hercegnő „kutyának" nevezte, "aki mindig csak a kosarat keresi”, hogy aludjon. Fülöp Franciaországban és Németországban nőtt fel, végül Angliában kötött ki, ahol anyai nagybátyja, Louis Mountbatten admirális segített elindítani karrierjét a haditengerészetnél. A Mountbatten név a Battenberg angolosított változata - Louis Battenberg hercegként született. Fülöp fel is vette ezt a nevet: Mountbatten.
Kép: PA Images.
Fülöp ezen a nagybácsin keresztül találkozott Erzsébettel. Amikor V. György király 1939-ben a dartmouth-i Királyi Haditengerészeti Akadémián járt, az akkor kadét Fülöpöt arra kérték, hogy legyen a király két lányának, Erzsébetnek és Margitnak kísérője. Erzsébet állítólag ezen a napon lett szerelmes. Tizenhárom éves volt. 1946-ban, miután évekig leveleztek, Fülöp megkérte a kezét.
De a király hozzájárulását adta azzal a feltétellel, hogy Fülöp lemond dán és görög címeiről. Cserébe ő lett „Edinburgh hercege”. A királynő egyszerűen csak „a hun”-nak nevezte, a németekre használt pejoratív kifejezést használva. Ez annak a nyers humornak volt megnyilvánulása, amelyről később Fülöp is ismertté vált.
A többi a történelem - és 73 évnyi odaadás egymás iránt. Amikor V. György meghalt és Erzsébet 1952-ben II. Erzsébet néven királyné lett, Fülöp közéleti szerepében „a királynő férje” lett. De ennél sokkal több volt. Erzsébet az ő „kősziklájának” nevezte, akire támaszkodott, ő volt a megbízhatóbb tanácsadója. Együtt nézték át a királynő fontosabb beszédeit, és időnként közreműködött a politikai döntések meghozatalában. Széleskörű németországi kapcsolatai tették őt a királynő „Németország-szakértőjévé”. Valóban hozzájárult a háború utáni angol – német megbékéléshez, és diszkréten kivette részét a királynő 1965-ös, első nyugat-németországi látogatásának előkészítéséből.
Fiaik, Károly és András házasságai tönkrementek. Unokájuk, Harry úgy döntött, hogy hátat fordít családjának, és így a nemzetnek, ahelyett, hogy konfliktust kockáztatott volna meg hollywoodi híresség feleségével, Meghan Markle-lel.
Fülöp maga volt a „keep calm and carry on” generáció megtestesítője. A kifejezés eredetileg egy 1939-ben készített második világháborús propaganda-plakát szlogenjeként vált híressé. Ez a generáció kihalófélben van. A mai érzelem-vezérelt világban az emberek többnyire nem maradnak nyugodtak, és nem is feltétlenül "folytatják". Valami fontos van éppen eltűnőben. A Herceg halála pedig tapinthatóvá tette ezt a veszteséget.
Magyarországon, 1991. május 6-án.
Miközben a britek felkészülnek az április 17-i temetési szertartásra - ahol a Covid-korlátozások miatt 30 fő lehet majd csak jelen - azon gondolkodnak, milyen lesz a jövő a minden körülmények között higgadt Fülöp nélkül, és majd egyszer Erzsébet királynő nélkül. Anglia így Anglia maradhat-e?
Ha a görög és dán hercegként érkező „hun” képes volt a britség szimbólumává válni, akkor még van remény. A britek nyugodtak maradhatnak és folytathatják.
Ez a cikk angolul is elérhető.
Borítókép: NYT
