Számos választottbírósági versenyen elhangzik egy-egy beszéd nyitómondataként az „A választottbíráskodásra irányuló megállapodás a választottbírósági eljárás alapköve” tézis, amely, bár helytálló, nem jelenti, hogy a választottbírósági kikötés lenne irányadó a joghatóság megállapításakor, sőt. Ez a hozzáállás kétségkívül helytelen, ugyanis a joghatóság megállapításánál a választottbírósági jog a döntő, ez pedig a választottbírósági eljárás helyeként szolgáló fórum joga, a „law of the seat of the arbitration”, vagyis „lex loci arbitri”, hiszen választottbírósági eljárás nem létezik fórum nélkül.
A választottbírósági jog mellett két fő indok szól: vannak olyan választottbírósági jogok, amelyek egyes esetekben nem követelnek meg választottbírósági kikötést, mint olyat. Ilyen a német Polgári Perrendtartás 1066. cikke, amely rögzíti, hogy „Jelen Könyv megállapodásai mutatis mutandis alkalmazandóak a választottbírósági kikötésekre, a törvénnyel összhangban, végrendelet vagy egyéb, nem megállapodáson alapuló döntéseken.”
Léteznek tehát nem megállapodáson alapuló választottbírósági eljárások. Az úgynevezett „alapkő” itt hiányzik. A nemzeti választottbírósági jog szerint a választottbírósági kikötés helyettesíthető és nem elengedhetetlen alapja a választottbírósági eljárásnak.
Második fő indok a választottbírósági jog alkalmazása mellett, hogy a fórum joga, vagyis a választottbírósági eljárás helyének joga az egyetlen közvetlen kötőerővel bíró jog a választottbírósági testületre nézve. Ez bármely választottbírósági jogra igaz, főleg az UNCITRAL Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíráskodásról szóló Modelltörvényre (a továbbiakban: Modelltörvény). A Modelltörvény a 7. cikkében határozza meg a joghatóságra vonatkozó elvárásokat, és két érvényesítési opciót ad: a II. Opció megköveteli a választottbírósági eljárásra irányuló kikötés létét – a II. Opciót választó országok számára egy ilyen klauzula elengedhetetlen.
Az I. Opciót választó országok számára a Modelltörvény előírja a választottbírósági kikötés írásban létét is. Az I. Opció mellett voksoló országokban végbemenő választottbírósági eljárásokkal kapcsolatban felmerülnek továbbá az írásbeliségből kiindulva további kérdések, mint például a választottbírósági kikötésekre irányadó (szerződési) jog alkalmazásának kérdése.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, létrejött-e választottbírósági kikötés, nincs szükség semmilyen írott dokumentumra, hiszen ez a megállapodás a felek között szóban, vagy e-mailek, chat üzenetek formákában is létrejöhetett. Nincs szükség semmilyen kötött formára, csupán arra a fundamentális elemre, amely nélkül egy szerződési jog sem létezhet: a felek egyirányú, egymással találkozó akaratára.
A Modelltörvény I. Opcióját választó országok számára egy írott megállapodás hiánya komoly problémákat okozhat. Ebben az esetben a választottbírósági testület a Modelltörvény 7. cikkének (6) bekezdéséhez nyúlhat: „Írásban megkötött választottbírósági megállapodásnak minősül a szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó dokumentumra való hivatkozás, feltéve, hogy az a kikötést a szerződés részévé teszi.”
A kikötés szerződés részévé való válását nem döntheti el választottbírósági jog, ugyanis az nem tartalmaz olyan szabályokat, amely a megállapodások, kikötések szerződés részévé való válásáról szólnának. A szerződési joghoz kell ebben az esetben nyúlnunk, amely azonban nem automatikusan a fórum jogának szerződési joga. A Modelltörvény maga 34. cikkének (2)(a) bekezdésében és 36. cikkének (a)(i) bekezdésében rögzíti, hogy ez az a jog, „amelynek a felek alávetették” a választottbírósági kikötést. A fórum (szerződési) joga csak az alapszabály jogkikötés hiányában.
Összességében tehát fontos kiemelni, hogy a választottbírósági testület joghatóságának megállapításakor a választottbírósági jogot, nem pedig magát a választottbírósági kikötést kell alapul venni, hiszen ez utóbbi is attól a jogtól függ, amely az egész választottbírósági eljárást meghatározza majd, és amelyben a felek vagy kifejezetten megállapodtak, vagy ilyen megállapodás hiányában a fórum joga.
Forrásjegyzék:
- Rüßmann, Helmut: What is first in deciding on the jurisdiction of an arbitral tribunal: the arbitration agreement or the arbitration law?
- Az UNCITRAL Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíráskodásról szóló Modelltörvénye
