Németország egyik kormányzó pártja, a kereszténydemokraták (CDU) új elnököt választottak, Armin Laschet személyében. Az egyik legsürgetőbb kérdés, amellyel szemben az új elnöknek állást kell foglalnia nem más, mint a Fidesz és Orbán Viktor ügye. Magyar oldalról gyorsan érkeztek reakciók Laschet győzelmére és az új CDU vezető is hasonló tempóban beszélt is már Magyarországról nyilatkozataiban. Érdemes megvizsgálni az első megnyilvánulásokat részletesebben, ugyanis kódolt üzeneteket hordoznak.

Auf Deutsch

Alig néhány perccel az elnökválasztás eredményének kihirdetése után a kormányközeli Alapjogokért Központ egy gyors elemzést publikált a Facebook oldalán. Kiemelte, hogy Laschet jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal és az általa vezetett tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália, miniszterelnökeként fontos szereplője a magyarországi befektetéseknek, illetve egyike annak a pár német politikusnak, akik az utóbbi években nem kritizálták aktívan az Orbán-kormányt.Több mindent is ki lehetett volna emelni.

Laschet, személyes kapcsolatainak is köszönhetően, képben van Magyarországgal és némely ponton kritikus is Orbán politikáját illetően.

Az Alapjogokért elemzése a pozitív oldalát igyekezett kidomborítani, ezzel is azt kommunikálva, hogy a Fidesz szeretné fenntartani a (relatíve) jó kapcsolatát a német kereszténydemokratákkal.

Ezután következett Novák Katalin miniszter, aki egyben a Fidesz egyik alelnöke is, egy gratuláló tweet-tel: „Várjuk, hogy folytathassuk jó kapcsolataink építését a CDU-val a jövőben is”, írta németül. „Ezekben a nehéz időkben közös értékeink a kereszténydemokrácia, a családok védelme és a tisztelet”. Hogy azok a kapcsolatok mennyire jók arról lehetne vitatkozni, de mindenesetre Novák üzenete szintén jelzi, hogy a Fidesz a konstruktív kontinuitásra helyezi a hangsúlyt. Egy érdekes részlet, hogy „közös” nem pedig – a sokszor használt – „európai értékekről” beszél, amelyet később úgy határozott meg, hogy a kétoldalú kapcsolatok értékei a közös tiszteleten, a kereszténydemokrácián és családpolitikán alapulnak.

Megjelent egy gratuláló levél magától Orbán Viktortól is. A két pártot összekötő „együttműködés gazdag hagyományáról” ír, amelynek különös jelentősége van a két ország kiemelkedő gazdasági sikerében. Ő is úgy fogalmaz, várja, hogy folytathassák a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus együttműködést. Orbán emellett biztosította Laschet-et támogatásáról.

Szögezzük le: Laschet a pártjának a vezetője, nem pedig Németországé. Egyáltalán nem biztos, hogy valaha is az lesz. Viszont, hogy megérthessük ezeket az üzeneteket a két párt, a Fidesz és a CDU közötti kapcsolatokat kell közelebbről megvizsgálnunk. A magyar fókusz a „kontinuitáson” azt jelenti, hogy a Fidesz szeretné a továbbiakban is élvezni a CDU segítségét és védelmét, hogy fenntarthassa gyakran kritizált státuszát az Európai Néppárt (EPP) tagjaként. A magyar üzenetekben megjelenik a „pragmatikusság” is, kiemelve, hogy miért jó a CDU-nak, ha jók a pártközi kapcsolatok (itt egyértelműen a két ország közötti gazdasági együttműködésről van szó). A „tisztelet” folyamatos emlegetése pedig annyit tesz, hogy a Fidesz nem kér többet az „európai értékekről” szóló kioktatásokból.

És Laschet? Az első TV interjújában bár durvának hathat, amiket mondott, mégsem volt az. Kezdjük innen: „Szükségünk van Lengyelországra és Magyarországra az EU-ban.” Ez a kijelentés jól cseng mindkét országban, főleg azért, mert senkinek nem volt soha szándékában kilépni az Unióból. Az EU-tagság lakossági támogatottsága mindkét helyen a legmagasabbak között van Europában és a mindenkori politika szilárd alapelve, az éppen aktuális kormányzattól függetlenül. Az, hogy Laschet még egy „Exit” lehetőségét is felvillantotta úgy hangzott, mintha egyfajta okfejtést kínálna fel: Azért érdemes megértőnek lenni a lengyel és magyar kormány felé.

Ezután egy különös mondat következett: „Nem akarom, hogy elsodródjanak a radikális jobboldal felé.”

Azt sejtetni, hogy ez egyáltalán elképzelhető inkább egy barátságtalan gesztus Varsó és Budapest felé. Mindez valami teljesen új egy német kereszténydemokratától. CDU-s politikusok alkalomadtán, indirektben minősítették ugyan „nacionalistának” vagy „autokratának” Orbán Viktor kormányát, de senki nem célzott semmiféle „sodródásra a radikális jobboldal felé”. Mégis, Laschet mondata azt is jelenti, hogy nem úgy látja, hogy már most radikális jobboldaliak lennének.

Lehetséges, hogy ezek a szavak csak ártatlan nyelvbotlásai egy olyan politikusnak, akinek még szoknia kell a nagypolitikát. Ha viszont szándékos volt, úgy jelzés lehet a német Zöldek felé, akik gyakran hasonló jelzőkkel írják le a magyar és lengyel kormányt – a CDU pedig fontolgatja a Zöldekkel való koalíciót az idén esedékes választások után.

A Fidesz néppárti tagsága kapcsán Laschet azt mondta: „Az EPP-nek világos feltételei vannak és kitartunk amellett, hogy ezeknek Orbánnak meg kell felelnie.” Nincs itt semmi új, mégis meglehetősen eltér az EPP elnök Donald Tusk, vagy a parlamenti frakcióvezető Manfred Weber nyilatkozataitól, akik azt követelik, hogy zárják ki a Fideszt lehetőleg minél hamarabb.

Laschet választása, hogy ezügyben nem követi Manfred Webert azzal is indokolható, hogy építeni akarja saját politikusi profilját az elközelgő kancellári pozícióért folyó harcra.

Könnyen lehet, hogy ki kell védenie egy kísérletet a (CDU testvérpárt) CSU népszerű bajor miniszterelnöke, Markus Söder részéről. Azzal, hogy nem szentel figyelmet Webernek (aki szintén CSU-s, mint Söder) Fidesz-ügyben, egyben Södertől is kívánhatja elhatárolni magát. Laschet megfogalmazása továbbá (hogy Orbánnak meg kell felelnie az EPP feltételeinek) úgy hangzik, mintha lenne feloldása a konfliktusnak és kevésbé egy szakadásról lenne szó.

Összefoglalva: az első jelek az új CDU elnökség megválasztása után egyik oldalról sem jeleznek változást vagy egy küszöbön álló válságot a Fidesz és a CDU között.

A szerző újságíró, évtizedeken át német nyelvű lapok tudósítója, az MCC Média Iskolájának vezetője.

Borítókép: Andreas Gora/Getty