A kiáramlott magyar működőtőke állomány 2010 és 2019 között dinamikusan, 43%-kal növekedett, ezzel a bruttó hazai össztermék (GDP) arányában a legmagasabb a kelet- és közép-európai régió országai között. Magyar vállalatok fejlődnek globális vagy regionális multinacionális vállalattá és egyre több nagy és közepes vállalkozás hajtott végre vagy tervez beruházásokat külföldön. Az írás célja áttekinteni, hogyan is állunk tőkeexportban, mi magyarok.
A visegrádi országok vállalatainak (beleértve a külföldi tulajdonú vállalkozásokat is) külföldi tőkebefektetései a 2000-es években indultak meg, ebben Magyarország egyértelműen az élen járt, sőt GDP-arányosan hazánk 2019-ben is az első helyet foglalta el. A magyar kiáramlott működőtőke állomány az UNCTAD legfrissebb statisztikái alapján 2010 és 2019 között dinamikusan, az időszak egészét tekintve 43 %-kal, 33,7 milliárd USD-re növekedett.
Ami a beruházások célországait illeti (1. ábra), egyértelműen megfigyelhető az európai dominancia, Horvátország áll az első helyen, Ciprus a második, míg Szlovákia a harmadik, az Európán kívüli országok közül Izrael, az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea, Szingapúr és Brazília tudott csak felkerülni a 25 legfontosabb célországot tartalmazó listára. Kiemelkedő növekedés figyelhető meg 2010 és 2019 között az Izraelbe, Olaszországba, Lengyelországba, Csehországba, Hollandiába és Németországba irányuló tőkebefektetések terén, bár Németország esetében ez így is mindösszesen a 22. helyhez volt elegendő.
A kiáramlott működőtőkeállomány befektetői között külföldi és magyar tulajdonú, illetve magyar irányítású multinacionális, nagy- és középvállalatokat egyaránt találhatunk.
A MOL-csoportot, amely jelenleg 26 országban rendelkezik leányvállalatokkal és amelynek ma már több foglalkoztatottja van külföldön, mint hazánkban, globális multicégnek tekinthetjük. Hasonlóképpen multinacionálissá nőtte ki magát – a teljesség igénye nélkül – az OTP-csoport (11 országban vannak jelen), a Richter-csoport (40 országgal), a Videoton Holding, a KÉSZ Holding, az MPF-csoport, a magyar alapítású MET-csoport, vagy éppen a Graphisoft SE, amely Európa mellett Amerikában és Ázsiában is jelen van a Nemetschek AG tagjaként. Érdemes külön is kiemelni ebben a kategóriában a sárszentmihályi székhelyű Masterplast-csoportot. A vállalatot ugyan csak 1997-ben alapították, viszont mára a kelet- és közép-európai régió legnagyobb magyar többségi tulajdonban lévő építőanyag gyártó és forgalmazó vállalatává vált. A Masterplast-csoport ma már összesen 9 országban rendelkezik saját tulajdonú leányvállalattal és ezen kívül 30 másik országba exportálja építőipari termékeit. 2020 májusában nem akármilyen bővítést vitt véghez a vállalat: Megvásárolt egy üzemet Németországban és leányvállalatot is alapított ott. Ez jelentősen hozzájárulhat a kelet- és közép-európai piacok után a nyugat-európai országok piacainak a meghódításához is. A Masterplast egyébként jelen van a Budapesti Értéktőzsdén is, részvényeit a prémium kategóriában jegyzik.
Igen komoly külpiaci teljesítménnyel és külföldi tőkebefektetéssel is rendelkeznek továbbá olyan magyar vállalatok, mint a a Mediso, a Jász-Plasztik, a Gránit-Pólus-csoport, az Exclusive Change Kft, az ABO Holding, valamint a Bonafarm-csoport is. Az egyik legújabb és legegzotikusabb befektetést kétségkívül a Master Good Kft. hajtotta végre 2019-ben. A családi vállalkozásként indult vállalkozás – ami mára a legnagyobb baromfifeldolgozó cég lett Magyarországon – a vietnámi főváros, Hanoi mellett 12 millió eurós beruházás keretében hozott létre üzemet, ahol 25-30 millió baromfit dolgozhatnak fel évente. Ez a beruházás nemcsak a vállalat életében kiemelkedő jelentőségű, mivel megalapozhatja a cég további kelet-ázsiai terjeszkedését, hanem az egész magyar agrárszektor szempontjából. Egy-egy ilyen beruházás a 95 milliós lakosságú Vietnámban újabb magyar cégek megtelepedését ösztönözheti és jelentősen növelheti a magyar termék- és szolgáltatásexportot is. Mindeközben a vállalat Magyarországon is folyamatosan fejleszt, Petneházán keltetőüzemet bővít, Kisvárdán modern munkásszállót épít, míg tervezi egy új panírüzem létrehozását is a közeljövőben.
Forrás: a Magyar Nemzeti Bank (2020) adatai alapján saját szerkesztés
A magyar vállalatok külpiaci terjeszkedését egy mára kiépült és 2019 óta tovább bővült intézmény- és eszközrendszer segíti. A magyar tőkeexport ösztönzésében három, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által tulajdonolt gazdasági társaság: a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Eximbank), valamint a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tölt be meghatározó szerepet. A HEPA-n belül 2019-ben létrejött a Tőkekifektetési Igazgatóság is, amely döntő szerepet játszik a tőkeexportot elősegítő külgazdaságpolitikai eszközök kidolgozásában és végrehajtásában. Ezek az intézmények külföldi képviseleteket, irodákat is fenntartanak, az Eximbank négy országban képviseletet, a HEPA hét országban exportfejlesztési és promóciós partnerirodát működtet, míg a CED 9 országban összesen 22 irodával rendelkezik.
A vállalkozások számára újabb és újabb tőkeexport-ösztönző eszközök is rendelkezésre állnak, így például a 2019 őszén a HEPA által meghirdetett Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás, amelynek célja a balkáni térség gazdasági fejlesztése a magyar vállalatok régiós jelenlétének és szerepének erősítésén keresztül. A 2019. évi pályázaton 9 magyarországi vállalkozás összesen több mint 9 milliárd Ft támogatást kapott és már meg is kezdődött a beruházások megvalósítása. A másik jelentős program a KKM megbízásából a HEPA által meghirdetett 23 milliárd forint összértékű Külpiaci Növekedési Támogatás, amely közvetlenül ösztönzi a hazai vállalatok külpiaci szerepvállalásának folyamatos növelését, támogatva a kis-, közép- és nagyvállalatok által külföldön megvalósítandó termelő beruházásokat. Időközben az Eximbank is a tőkeexport növelésének jegyében új terméket vezetett be a piacra, a külföldi befektetésekre felvehető és fordítható befektetési hitelt. Az első eredményeit is láthatjuk már az új terméknek: a UBM-csoport (valamint az East Csoport és az Oprea Avicom tulajdonában lévő) UBM Feed Romania SRL 2019-ben átadott új takarmánygyára ezen konstrukció segítségével valósulhatott meg a Maros megyei Kerelőszentpálon.
A magyar vállalkozások eddig elért sikerei, a magyar tőkeexportot támogató, ösztönző intézmény- és eszközrendszer folyamatos bővülése egyértelműen a magyar vállalatok külföldi tőkebefektetéseinek további dinamikus növekedését vetíti előre. Ez új piaci lehetőségeket teremthet vállalataink számára, a külföldön megtermelt és hazautalt jövedelem pedig jelentősen növelheti Magyarország bruttó nemzeti jövedelmét (GNI). Hazánk ezzel megőrizheti vezető pozícióját a visegrádi országok között a GDP-arányos külföldi tőkebefektetések terén, és egyúttal tovább növelheti a V4-ek gazdasági súlyát Európában és a világban.
A szerző az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője.
