A közép-európai régió szíve: a Kárpát-medence. Magyarország teljes egészében, hét szomszédjának pedig kiemelt területei helyezkednek itt el. Kulturálisan sokszínű, kisebbségi kérdésekkel terhelt, politikailag nem egységes terület (EU-s/nem EU-s országok, Schengen/nem Schengen, szabadkereskedelmi övezet/vámunió, illetve helyenként korlátozott máshol pedig szabad áru és munkaerőáramlással). Mindezek ellenére gazdasági ereje, potenciális összteljesítménye mindenképpen jelentős.
A Kárpát-medencébe belenyúló nyolc ország közel 100 millió lakosa és a megtermelt 1300 milliárd USD GDP európai magasságokból is jól látható. Az EU-s politikai „hadszintér” miatt lényegesen fontosabb, V4 országokkal (65 millió lakos, 1100 milliárd USD GDP) is összemérhető súlyú régió. Olyan komoly erőforrásokkal és stratégiai eszközökkel rendelkezik (mezőgazdasági területek, vízkészletek, erdők, nyersanyagok, tengeri kijáratok), amelyek hamarosan bizonyosan felértékelődnek és stratégiai jelentőségűek lesznek. Mindemellett földrajzi szempontból átjárható, infrastrukturálisan „újra” összeköthető-összekötődő terület, amelynek a közös történelmi, kulturális gyökerei megkérdőjelezhetetlenek. A közeljövőben várható EU-s bővülés (Szerbia) és a kereskedelmi korlátozások fokozatos enyhítése tovább serkenti majd a régió egységesedését, gazdasági jelentőségének, súlyának növekedését. Jelenünk aktuális kihívása, a koronavírus járvány is komoly növekedést hozhat ezen országoknak.
Magyarország központi elhelyezkedése, fejlettségi szintje és történelmi kapcsolódásai miatt is a régió motorja és még inkább azzá kell váljon. A szomszédos országokkal folytatott kereskedelmi forgalom 2019-ben gyorsabban nőtt, mint Magyarország összeurópai kereskedelmi forgalma és elérte a 42 milliárd eurót (ez az ország globális külkereskedelmi forgalmának 20%-a). Ezen folyamat fenntartása miatt is politikailag mindent meg kell tenni az EU-s határok és zónák földrajzi kiterjesztéséért, illetve a határmenti gazdasági együttműködést biztosító EU-s források lehívását és az országokat összekötő infrastrukturális fejlesztéseket is maximálisan támogatni kell.
Magyarország mindkét fronton jól teljesített az elmúlt években: Szerbia EU-s csatlakozását minden eszközzel támogatjuk és várhatóan erre 2024-25-ben sor is kerülhet. Megszülettek az energiaellátást biztonságát szolgáló gázvezeték összeköttetések Románia, Szlovákia és Horvátország irányába. A napokban jelentették be egy EU-s forrásokkal megtámogatott, 37 milliárd forintos, a határon átívelő beruházást, amelynek keretében közös magyar és szlovák villamosáramhálózat épül.
Az elmúlt években határátkelőkkel bíró autópályák és gyorsforgalmi utak épültek Románia (déli és észak-erdélyi autópálya), Szlovákia (Kassa és Új Komáromi híd) és Szlovénia (Tornyiszentmiklós) irányába. Megszületett a kormányhatározat az Ukrajnát Magyarországgal összekötő Záhonyig futó autópályaszakasz kiépítéséről. Tervezik és részben építik a Belgrád Budapest és a Kolozsvár Budapest európai rendszerbe bekapcsolódó, nagysebességű gyorsvasutakat. A Határmenti régiók együttműködésében és a kárpát medencei európai egyesületi társulások keretében lehívható források tekintetében is nagyon aktívak voltunk a 2014-2020-as ciklusban. A Magyar Kormány és célintézményei több mint 111 milliárd forintot helyeztek ki gazdaságélénkítési céllal a Kárpát medencében 2016 és 2019 között. Az elmúlt években továbbá folyamatosan bővültek a szomszédos országokkal a kereskedelmi kapcsolataink, kiviteli és behozatali oldalon egyaránt és a kölcsönös tőkekihelyezések is szépen gyarapodtak.
Ugyanakkor a Kárpát-medencében rejlő potenciál korán sincs még teljeskörűen kiaknázva. A folyamat legnagyobb katalizátora a régiós üzletemberek és gazdasági szakemberek interakciójának növelése lehet. Alapigazság, hogy gazdasági szereplők aktív és rendszeres kommunikációja nélkül nem születnek üzletnek. Ahogy azt is minden szakember elismeri, hogy sikeres üzletek mágnesként vonzzák a további üzleteket, befektetéseket.
Ahogy belföldön, úgy a régióban sem működik hosszú távon sikeres üzlet a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolati rendszer nélkül. Magyarországnak lehetőségeihez mérten ebben is aktív szerepet kell vállalnia. A régiós infrastruktúra és összeköttetések mellett, ezeknek a kapcsolati szálaknak, ennek a szöveteknek is össze kell érniük: a globális verseny sürgetése mellett létre hoznunk a Kárpát-medence Network-öt.
A szerző az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője.
A borítókép forrása: stock.com/imaginima
