Közel 700 éves múltra tekint vissza a visegrádi országok együttműködése, melynek jelentősége a rendszerváltozást követően nőtt meg ismét újra. A leggyakrabban a politikai együttműködésről lehet olvasni, de a V4-ek egyre több területen lépnek fel közös érdekeiket képviselve az Európai Unión belül is. érdemes azonban alaposabban is megvizsgálni az együttműködés gazdasági dimenzióját, erejét, ami a Brexit után még tovább fog nőni az EU-ban.
Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia a mintegy 64 milliós lakosságával a 27 tagú Európai Unióban Németország és Franciaország után a harmadik legnagyobb lakosságot és piacot képviseli, megelőzve Olaszországot. Az európai uniós átlagnál lényegesen magasabb gazdasági növekedési ütem ellenére az országcsoport bruttó hazai össztermékben (GDP) kifejezett 1000 milliárd eurós gazdasági teljesítménye folyó áron egyelőre még nem éri el a 47 milliós Spanyolország teljesítményét, vásárlóerő-paritáson viszont már bőven meghaladja azt. A gazdasági fejlettség nagyon leegyszerűsített mutatóját, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-t alapul véve egyelőre még három visegrádi országban a felzárkózási folyamat további lendületes folytatására van szükség, Csehország ugyan már a huszonhét tagú EU átlagának 92, Magyarország viszont egyelőre még 74, Lengyelország és Szlovákia pedig 73-73 %-át érte el 2019-ben.
Az együttes exportteljesítmény viszont már a 6. helyhez lenne elegendő! Ez akkor is óriási teljesítmény, ha természetesen tartalmazza az egymás közötti kereskedelmet.
A Visegrádi Négyek növekvő jelentőségét igazolják a működőtőke-befektetések adatai is. A négy országban 2019-ben a külföldi közvetlen tőkebefektetések állományának értéke elérte az 564 milliárd USD-t, ami meghaladja az Olaszországba eszközölt befektetéseket. Az ezen országok területén működő vállalkozások tőkekivitele ugyan csak az utóbbi egy évtizedben kezdett el dinamikusan növekedni, de a tőkeexport állomány így is meghaladta a tavalyi év végére a 108 milliárd USD-t.
Mind a négy ország legfontosabb exportpiaca 2019-ben Németország volt, 20 % feletti részesedéssel, a legmagasabb részarány (31,89 %) Csehország esetében látható, a legalacsonyabb Szlovákiában (22,36 %). Mindegyik V4 ország esetén a második helyen viszont egy másik visegrádi ország található: Csehország és Magyarország esetén Szlovákia, míg Szlovákia és Lengyelország esetén Csehország. Az egymás közötti kereskedelem a közös, 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozást követően kezdett el dinamikusan növekedni. Import oldalon kissé más a helyzet, Csehország, Magyarország és Lengyelország esetében 2019-ben Németország után Kína állt a második helyen, Szlovákia esetében viszont Kína csak a 9., Németországot Csehország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország követik ebben a sorrendben. Csak hogy érzékeltessük az egymás közötti kereskedelem dinamikáját: 2019-ben az Eurostat euróban publikált statisztikai alapján Csehország másik három visegrádi országba irányuló exportja 76,5, Magyarországé 71,6, Lengyelországé 95,2, míg Szlovákiáé 40,7 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben.
A német jegybank 2018-as évre vonatkozó részletes működőtőke-statisztikái alapján a V4 országaiban összesen 81 milliárd euró német működőtőke-állomány összesen mintegy 2700 vállalkozás működésében vesz részt, amelyek több mint 800.000 alkalmazottat foglalkoztatnak. Folyamatosan jönnek létre az újabb és újabb gyáregységek, gondoljunk csak a debreceni autóipari és a zalaegerszegi hadiipari beruházásokra. A visegrádi országokban több német tőkebefektetés van jelen, mint mondjuk Franciaországban vagy Ausztriában. Magyarországon Németország a legnagyobb külföldi tőkebefektető, Csehországban a németek Hollandia és Luxemburg után a harmadik helyen vannak (az első két ország és Csehország között nagy mértékű a pénzügyi és biztosítási szolgáltatási piacon az ún. „roundtripping” tőkeáramlás), Lengyelországban 2019-ben Németország átvette Hollandiától az első helyet, Szlovákiában viszont egyértelműen Hollandia, Ausztria és Csehország uralja a tőkebefektetéseket. A Németországból származó tőkebefektetések jelentősége miatt a visegrádi országokkal folytatott német kereskedelem jelentős része értékláncon, illetve vállalatcsoporton belül bonyolódik. Az sem független a szoros német kapcsolatrendszertől, hogy ezekben az országokban – Németországhoz hasonlóan – relatíve magas az ipar és ezen belül is az autóipar részaránya. A kölcsönös függőséget mutatta az egyik nagy német autógyártó „visegrádi” leányvállalatában meghirdetett sztrájk, amikoris az anyavállalat is termelése csökkentésére kényszerült.
A V4 országok közötti gazdasági együttműködés a tőkebefektetések terén is egyre intenzívebb. A Magyarországról, Csehországról induló tőkebefektetések harmadik legfontosabb célországa Szlovákia, a lengyelországi vállalkozások második legnépszerűbb célországa Csehország, a negyedik pedig Magyarország, míg a szlovákiai vállalkozások elsősorban Csehországban fektetnek be.
Látható, hogy 2020-ra a Visegrádi Négyek a 27 tagú Európai Unió egyik meghatározó gazdasági erőközpontjává váltak, összesített termékexportjukat csak Németország és Hollandia képes felülmúlni, míg GDP-ben kifejezett összgazdasági teljesítményük alapján jelenleg az ötödik helyen állnak. Belső piaci integrációjukat jól mutatja, hogy a többi EU-tagországba irányuló export aránya tekintetében Szlovákia, Csehország és Magyarország közvetlenül az első helyezett Luxemburg után következik. Különösen erős a Németországgal fenntartott kapcsolatrendszer, ugyanakkor az egymás közötti intenzív gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok csökkenthetik az országcsoport kitettségét a külső piaci sokkhatásoknak. Ez az erősődő politikai befolyás pedig - nem kérdés - tovább növelheti az országok politikai befolyását az Unión belül, ami, lévén érdekekről van szó, újabb intenzív "sajtóérdeklődést" eredményez majd.
A szerző az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője.
Borítókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda
