Se nem jobbra, se nem balra, hanem felfelé. A mai napon a Tesla elektromos autógyártó cég részvényei, egy lépésben az S&P 500-as index tagjává válnak. Elsőre még talán nem is annyira meglepő ez az esemény, de az, hogy a papír az összevont tőzsdei mutató hatodik legnagyobb vállalata lesz, közvetlenül a Facebook mögött, arra kevesen fogadtak volna még egy-két éve. Súlya az indexen belül (kb. 1,5%) a tízszerese lesz a Ford és a General Motors értékalapon számolt súlyánál.
A november 16-i döntés óta a részvények árfolyama (a bejelentés előtti záróárhoz képest) közel 70%-ot emelkedett. Évesítve ez 800%-ot jelent. Mi állhat e mögött? Tőzsdei körökben már jön is a tankönyvi válasz: minden indexkövető befektetési alapnak (azoknak is, akik amúgy sohasem vettek volna Tesla részvényt – az iparág, a cég, vagy akár Elon Musk miatt) is be kell vásároljanak belőle. És ez így igaz. Körülbelül 80 milliárd dollárra becsülik azt az összeget, amelyet az S&P index követésére specializálódott alapok támasztanak a részvény iránt, amely a cég 670 milliárd dollár körüli összértékét tekintve egy jelentős keresletnek tekinthető. Ez komoly árfelhajtó hatással bír. De valóban csak ez okozza-e a papír ilyen szintű vágtatását?
Nézzük meg a legfontosabb számokat. A Tesla részvények záróára december 18-án 695 USD volt. Ez év január elsején 86 USD-ért lehetett egy részvényt venni (az évközben részvényfelaprózást is figyelembe véve). Ez azt jelenti, hogy aki január elején 1000 dollárt Tesla részvényekbe fektetett, most 8000 dollár tulajdonosa. Ezek alapján az indexbe történő besorolás kapcsán elérhető éves szorzó nem tekinthető kiugrónak. A részvény iránt egész évben egy nagyon erős kereslet, vételi szándék és hit mutatkozott, ami nem újkeletű. Ha a részvényekből 1000 dollárért vásároltunk volna a 2010-es nyári kibocsátás során, most 180.000 dollárunk lenne!!!
Ezek a kérdések kerültek elő egy Bloomberg cikk kapcsán, amelyet tanítványom (e cikk társszerzője) hozott az évvégi vizsgára. Hát lássuk!
A kérdések látszólag egyszerűek, a válaszadásban azonban még a Wall Street is megosztottá válik, olyannyira, hogy a vállalat részvényeinek értékelése során teljesen eltérő vélemények fogalmazódtak meg. Míg a Goldman Sachs a vállalat egy részvényét 780 USD-ra értékelte, addig a JP Morgan Chase 90 USD-ra. Itt profikkal állunk szemben, akik egy-egy ilyen célárat, hosszas elemzőmunka során alakítanak ki és tárnak a „szakma”, a befektetők elé. Egy másik profi alapkezelő, pont a napokban jelentette be, hogy felhagy a Tesla papírok öt évig tartó „fájdalmas” shortolásával (részvényáresésre spekulásával). Mi osztja, zavarja meg a profikat is?
Leginkább két dolog. Elsősorban, hogy ki hogyan tekint a részvényre, másrészt pedig, hogy tisztában kell lennünk minden adás-vétel esetén, hogy az érték és az ár két eltérő fogalom és a legritkább esetben esnek egybe.
Azok az elemzők, akik a Tesla-ra autógyártóként tekintenek és ebbe az iparágba tartozó szereplők teljesítményével vetik össze (pl. a Volkswagen, Toyota 22 millió darabos összevont értékesítésével és 40 milliárd USD korrigált működési eredményével) „lesújtó” véleménnyel vannak a cég értékéről. Az 500 ezer éves autószám és a gyengécske működési eredmény alapján már adódik is a 90 dolláros célár. Ha valaki szerint az autógyártás csak egy eszköz az adatgyűjtésben és az első lépés az önvezető autók, taxik, légijárművek és magán-űrutazások világába, azok a Teslát a jövő legsikeresebb technológiai vállalatának tekintik és az új Apple-t, Google-t, Amazon-t látják benne. Az autógyártás értéke alig 20% a 780 dolláros célárban.
Tanítványom a következő kérdéseket fogalmazta meg a vizsgához kapcsolódó elmélkedésében: „A cikket és a valóélet-beli történéseket is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy sokszor a tőzsdén tapasztalt árak és értékelések nagymértékben eltérnek a fundamentumoktól. Már régóta foglalkoztat a kérdés, hogy vajon melyek azok az elvek, amelyeket követve a valósághoz leginkább közelítve be lehet értékelni a tőzsdei vállalatokat. A fundamentális, vállalatra jellemző dolgokat kell nagyobb súllyal figyelembe venni (pl. eladott járművek száma), a vállalat innovációjából fakadó növekedési lehetőségeket, vagy a piaci szereplők érzelmeit és a pszichológiát is?”
Ezekre a kérdésekre nincsenek fekete-fehér válaszok, de két fogalom letisztult kezelése sokat segíthet a piac működésének megértésében. Ár és érték - gyakran a köznyelvben is összekeveredő fogalmak, de mindenképpen érdemes megkülönböztetni őket. A tőzsdén aktív befektetőnek, legyen az profi vagy kedvtelési célú, pedig mindenképpen tisztában kell lennie azzal, hogy a vállatok értékelése és árazása jelentősen eltérhet egymástól. Jelen esetben a Tesla részvényára a JP Morgan értékelésének nyolcszorosa. Rossz a JP Morgan értékelése? Nem tudják kiszámolni a cég értékét? A JP Morgan értékelése rendben van. Azokkal a feltételezéssekkel, amivel ők felépítették a modelljüket, ahogy a vállalatra néznek, az ő értékelésük helyes. Ez persze sem őket, sem azokat a befektetőket, akik ez alapján hozták meg a befektetési döntéseiket nem vigasztalja, hiszen az elmúlt időszakban egy nagy hozamlehetőségtől estek el. Miért is? Mert a piaci ár másképpen alakult. Azok voltak többen, akik mást gondolnak, mást feltételeznek a cég növekedési lehetőségeiről. És persze az sem zárható ki, hogy a JP Morgan-nek hosszútávon igaza lesz (de a befektetői közösség nagyrésze nem ezt árazza most).
Egy dolgot jelenthetünk ki biztosan a Tesla részvényeivel kapcsolatban: kiemelkedő hozamot biztosított és rengeteg pénzt keresett azoknak a befektetőinek, akik a részvényhez kapcsolódó magas kockázatot vállalták.
A sok elméleti okoskodás után, az olvasók nagyrésze biztosan arra kíváncsi, hogy mondjuk már meg, hogy érdemes-e most még beszállni és karácsonyra Tesla részvényt tenni a fa alá. Egy módszert tudunk javasolni, ennek eldöntésére: mindenki járjon utána, olvasson, gyűjtsön infót az év ezen nyugodtabb időszakában, alakítsa ki a saját értékelési sávját, nézze meg, hogy mi a piaci ár és itt már szerintünk könnyű lesz dönteni.
A cikk társszerzője Sass Boglárka, az MCC Üzleti Ismeretek Műhely diákja.
Borítókép: AFP.