A cikksorozat korábbi részeinél láthattuk, hogy Svájc a jelenleg betöltött szerepét a pénzügyi ökoszisztémában főleg a II. világháborút követően nyerte el, köszönhetően a banktitok törvénybe iktatásának, valamint a kiszámítható és stabil politika és gazdasági környezetének. A banktitokra azonban egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, így lehetséges, hogy pár évtizeden belül szemtanúi leszünk eltűnésének. A hidegháború végével az ország „safe haven” szerepe is veszített jelentőségéből. Vajon megtarthatja-e Svájc nemzetközi pénzügyi befolyását? Milyen út vezet a siker fenntartásához? Számos svájci bankár és politikus szerint a válasz szerves részét képezik a kriptovaluták.
Svájc kripto-Zugja
Zug városa mindössze fél órányira helyezkedik el Zürichtől, és alig 30 ezer fős lakosságszámmal rendelkezik. Habár a természeti környezett itt is lélegzetelállító, ez a legtöbb svájci helyszínre elmondható. Zug hírneve így nem a turizmusból, hanem a svájci sztenderdek szerint is alacsony adókból és a bankvilágban betöltött központi szerepéből származik. Zug kantonban a társasági adókulcs mindössze 11.85%, ez a legalacsonyabb érték az összes kanton közül, ennek eredményeképpen pedig számos vagyonkezelő és fintech cég központja található itt. Az utóbbi években Zug elkezdett egy újabb „iparág”, a DeFi központjává válni.
A gyakran „Crypto Valley”-ként, azaz Kripto Völgyként is emlegetett Zugban található az egyik legnagyobb blockchain protokollt fejlesztő szervezet, az Ethereum központja is, és 2018 óta a 10 legnagyobb kriptovaluta kibocsátás (ICO) közül a 4 legnagyobb Zughoz volt köthető. A legfrissebb adatok szerint 960 kriptovalutákkal foglalkozó cég központja van Zugban, összesen 255 milliárd dollárnyi piaci értéket képviselve. A kanton tudatosan próbál vonzó lenni a kriptovalutával foglalkozó vállalatok számára, többek között olyan intézkedésekkel, mint a kriptovaluták elfogadása alaptőkeként cégalapításkor, valamint a társasági adók alacsonyan tartásával. Zugban egyre több kripto cég megjelenésével számos ezzel foglalkozó fejlesztő, jogász és bankár is megjelent a városban, akik az ökoszisztéma mozgatórugói.
Decentralizáció a köbön
Nem csak Zug, hanem az egész ország vonzó a kripto-vállalkozók számára. Ahogy azt korábban is bemutattam, Svájc politikai kultúrájában mély gyökerei vannak a decentralizációnak és a liberális szabályozásnak, ez pedig a DeFi technológiák meghonosításához rendkívül kedvező feltételeket nyújt. Miközben számos ország szabályozó és felügyelő hatóságai óva intenek a blockchain és DeFi megoldásoktól, és szigorúbb szabályozásokkal válaszolnak a terjedésükre, Svájc tárt karokkal várja őket. Míg Hong-Kongban, vagy Szingapúrban a kormány megteheti, hogy egyik pillanatról a másikra kisajátítja a kriptovállalatok vagyonát, vagy törvényileg ellehetetleníti őket, a Svájcba és jogrendszerébe vetett bizalom ezt ott elképzelhetetlenné teszi. Mi sem illusztrálja ezt jobban, hogy 2018-ban Svájc pénzügyminisztere kijelentette, hogy a jövőben az országnak „kripto-nemzetté” kell válnia.
A svájci pénzügyi felügyelet, a FINMA természetesen figyelmet szentel arra, hogy a fogyasztókat ne érje jelentős pénzügyi kár. Más tőzsdefelügyeletekhez hasonlóan folyamatosan vizsgálja, mely ICO-k próbálják az értékpapírkibocsátás rögös útját kikerülni, és melyek valóban valuták. Ennek célja a jogbiztonság növelése, ugyanakkor törekednek arra is, hogy Svájc továbbra is számottevő pénzügyi központ maradhasson.
Mit mutat az üveggömb?
Abban természetesen senki sem biztos, hogy a kriptovaluták széles körben elterjedt, sztenderd fizetőeszközökké válnak-e, pláne, hogy ez mikor következhet el. Azonban bizonyos, hogy Svájc tudatosan pozícionálja magát arra az esetre, ha ez bekövetkezik, ez pedig egy stratégia része, mellyel a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja próbál releváns maradni. Ennek sikerességét érdemes figyelnünk a következő évtizedekben.
