Mi indokolja az európai életmód előzmozdítását? Erre a kérdésre kereste a választ az a pályázat, amelyet Trócsányi László EP-képviselő fővédnöksége mellett, a Nézőpont Intézet írt ki 2020 elején, még a pandémia súlyosbodása előtt, és amelynek díjátadó ünnepségére 2020. november 5-én került sor a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetben (MFI). Eddig pusztán az alkotmányos identitás egyes vonatkozásai kapcsán foglalkoztam az európai identitás, értékek és kulturális örökség kérdéseivel, de a díjátadó program előadásai számos kérdést vetettek fel azokon a narratívákon keresztül, amelyekben az  európai életmód előmozdításának kérdését érintették.

A címben is feltett kérdésre a választ hadd kezdjem azzal a bizonyos amerikai álommal. Ez a kifejezés azt az ideált sűríti össze, amely szerint bárki, származásától függetlenül bátran haladhat céljai felé, áldozat- és kockázatvállaláson és kemény munkán keresztül. Mint ahogy ezt James Truslow Adams „The Epic of America” c. művében 1931-ben megírta.  Bár a koronavírus-járvány miatt már sokan az amerikai álom halálát emlegetik, a (már nem sokáig?) regnáló amerikai elnök a múlt héten erről az identitásképző nemzeti ethoszról elnevezve hozott nyilvánosságra felzárkóztatási programot. Ez az „amerikai álom” tehát egy olyan amerikai életmódra utal, amelynek gyökerei az Amerikai Egyesült Államok jelenét meghatározó, legnagyobb történelmi válsághelyzetre nyúlnak vissza.

Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság új portfóliója az európai életmód (European way of life) előmozdításáért felelős. De mi is ez az európai életmód? Mi az az életmód, amely európainak mondható?

Ha van amerikai álom, akkor van európai álom?

Ahogy a fenti amerikai példában, itt is fontos a jövő és a jövőkép. Nem véletlen, hogy válságok sorozatát megélve az unió felismerte: Európa jövőjéről  beszélni kell. Az erre épülő szakmai vitának pedig az a sarokpontja, hogy mi is az az európai életmód, és azt hogyan lehet megélni, megőrizni? A válság mindig próbára teszi egy közösség identitását – ez az uniós integráció jogi kereteinek eddigi változásán is lemérhető. Az elsődleges válasz tehát az, hogy az integráció jelenlegi válsága indokolhatja az európai életmódról való átfogó gondolkodást, egyfajta definíciós kényszert. Vagy mégsem?

Kezdjük azzal, hogy ez az új bizottsági portfólió már születése előtt jelentős változáson esett át, hiszen egyes politikai nézőpontok szerint az „európai életmód védelme” túl militáns megfogalmazás, ezért csak annak előmozdításáról (promotion) lehet szó. A kulcs az – miként ezzel kapcsolatban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a díjátadón fogalmazott –, hogy az életmód olyan „divatfogalommá” vált ezzel a változással az uniós közgondolkodásban, mint a jogállamiság vagy a demokrácia, melyeknek számos megközelítése létezik – konzervatív és liberális nézőpontból is –, és amelyek szembenállása az Európai Unió működése és polgárok általi megítélése során is megmutatkozik.

Az Eurobarometer és más közvéleménykutatók által ezen a területen közölt felmérések számadataira hivatkozva Mráz számos trendet mutatott be, és kiemelte, hogy a keresztény kultúra, a család fontossága, valamint a katolikus vagy protestáns vallás melletti elköteleződés – függetlenül attól, hogy Oroszországot, Azerbajdzsánt vagy Közép- és Nyugat-Európát vizsgáljuk – nagyon magas, hasonló mutatókkal, mérőszámokkal szerepelt a közelmúlt minden releváns mintavételében.

Ezek tehát akkor voltaképpen az európai életmód „kötelező tartalmi elemeinek” is tekinthetőek. Szabó István református püspök először a grammatikai értelmezés eszközéhez nyúlt az angol nyelvben (lifestyle, mode of living, way of life, living), amelyek mögött más és más életfilozófia és emberkép bújik meg. Ezzel kapcsolatban érdekes kérdés, hogy ha van európai életmód, akkor vajon van-e ezt definiáló európai életfilozófia? Ha igen, akkor ez milyen értékeken, hagyományokon alapszik? A hagyományokkal kapcsolatban magamban feltett kérdést a püspök úr azzal válaszolta meg, hogy kettős tendenciát lát megvalósulni ma Európában: egy „hagyományszakadással párhuzamos jövővesztést”.

Nem véletlen tehát, hogy a hagyományokra is irányuló útkeresés zajlik ma Európában. Akár normatív, akár szociológiai, akár szemantikai értelmezéssel tekintünk az életmód fogalomára, annak minden bizonnyal vannak „kötelező tartalmi elemei”. Az EU, mint európai projekt megítélése a tagországokban azonban sosem volt egyöntetű, Timothy Garton Ash már 20 éve azt a következtetést vonta le a brit európaiság és európaizáció vonatkozásában, hogy „nincs következtetés”. Ettől függetlenül azonban még senki se mondaná azt, hogy a britek ne lennének az európai életmód megtestesítői. Európa életmódja nemcsak az „uniós életmód”, hanem azt a tágabb integráció kereteiben való együttélés értékei is meghatározzák.

Az Egyesült Európa gondolata Winston Churchilltől indult, amely az unióhoz hasonlóan közös értékeken alapuló együttműködést jelentett akkor és jelent most is. Egyes értékek viszont bár állandóak, de nem feltétlen statikusak.

Az Európai Unió és az Európa Tanács alapkoncepcióját életre hívó béke és biztonság – különösen ebben a járványhelyzetben és időszakban – jelentős változáson megy keresztül, és ez érezhetően hat az európai életmódra is. Ahogy belső és külső faktorok miatt csökkenhet a biztonságérzet és nő a „biztonságiasítás” (securitization, „szekurizitáció”), úgy változhat természetesen a kép az európai életmód sarokköveiről és biztosítékairól, és az európai értékekkel kapcsolatban is egyre több versengő álláspont jelenik meg. De ez senki számára nem kellene, hogy meglepetést okozzon: a változás felismerése és integrálása a jövőkép és az  identitás fejlődésének kulcsa egy hétköznapi ember életében is. Petőfi 1845-ben így írt Változás c. versében: „Multam s jelenkorom két testvér, / S egymást tán meg sem ismerik.” Európa múltja, jelene a testvériségben, a különbözőségben való egységkeresésben, a múlttal és jelennel kapcsolatos kritikus önreflexióban gyökerezik, és ebben a megismerésben nagy szükség van a szereplők közötti megértő és odafigyelő párbeszédre. Ebből fejlődhet közös jövő.

Az európai életmód előmozdítása kapcsán Trócsányi László azzal a gondolattal zárta a díjátadó ünnepséget, hogy válságidőszakban nem megoldás a (mérő)számokba menekülés, mert ilyen helyzetben a mutatók mindig rosszak. Kifejtette, hogy a múlt eltörlésére irányuló jelenlegi kísérletek is hiábavalóak és nem fognak célt érni. Mint fogalmazott: az európai életmód védelméről való gondolkodás „az ébredés gondolata”, amellyel korrigálhatóak az integrációs építkezés azon hibái, amelyek a kulturális dimenzió – kiemelt fontossága ellenére tapasztalható – elhanyagolásából fakadnak. Stumpf István ezt a jelenkor politikai viszonyaira vetítve – hasonló kontextusban – „identitásrobbanásnak” nevezi.

A kulturális tényező valóban „kötelező tartalmi eleme” az európai életmód előmozdításáról szóló vitának, de emellett vannak olyan szerzett jogok és szabadságok is, amelyek már szintén egybeforrtak az európai életmóddal. Ilyen például a mobilitás, amelynek a „biztonságiasítás”, azaz a biztonság biztosítása érdekében – közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból történő – korlátozását már kevesen nézik jó szemmel. Ez a jelen helyzetben egy olyan „reality check”, amely az integrációban hatással lehet arra is, hogy miként tekintünk az európai életmód fogalmi kereteinek határaira. A kritikai szemlélet e vonatkozásában alapvetően helyes, hiszen csak ebből táplálkozó párbeszédből tud tényleges identitásváltozás bekövetkezni. Kukorelli István írta még 2013-ban az Alaptörvény és az unió kapcsolatáról, hogy: „A történet ebben az [...] államkapcsolatban is az alkalmazkodásról, az együttműködésről, a kölcsönhatásokról szól. […] Ha az alkalmazkodás nem egyoldalú, és nem megkésett, hanem konstruktív és előrelátó, akkor helyben vagyunk. Európában.” Az én válaszom a címben feltett kérdésre az, hogy az európai életmód előmozdítását az arról folytatott konstruktív, kétirányú és a múltra és jelenre ugyan építő, de ettől még a jövőre figyelő, előrelátó párbeszéd szükségessége indokolja.

A szerző az MCC Közjogi Műhelyének vezetője.

Borítókép: Quartz.