Az MCC Közgazdasági iskolájának megalakulásával egy új műhely jelenik meg a magyar közgazdasági életben. Egyedisége, hogy az oktatás, a kutatás és a gazdasági közgondolkozás alakításának feladata úgy fonódik egybe, hogy ehhez nem kötődik sem az akkreditációs szabályoknak való megfelelés kötelezettsége, sem a piaci árbevétel-termelés kényszere. Ekkora lehetőséget kapni komoly feladat – ritka, hogy a célok és az értékek elsőbbséget kapnak a korlátokhoz és a kényszerekhez képest a munkaszervezésben. Ha nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel, akkor a kialakuló funkciótlanság feszültségei és a teljesítményhiánnyal legitimált irigység előbb utóbb felemésztenek minket. Ha élni tudunk vele, akkor a szabadságból minőség és a környezetét alakítani képes szellemi erő lesz. 

Iskolaalapítás

Az MCC birtokába kerülő vagyon és az erre épülve induló intézményépítési program olyan lehetőség, ami a nagy magyar iskolaalapítások sorába emelheti a történetet.
 

1367 – Megalakul a pécsi Studium Generale, az első hazai felsőoktatási intézmény. Pár évtizedig működik csak, mint az 1395-ben induló óbudai és az 1467-ben induló pozsonyi universitas.

1635 – Nagyszombaton Pázmány Péter megalapítja az első, azóta is jogfolytonosan működő egyetemet (a mai ELTE és Pázmány elődjét), ez az intézmény 1777-ben költözött át Budára.

1895 - Létrejön az Eötvös Collegium. A francia École normale supérieure ihletésére létrejövő intézmény céljának a színvonalas, széles látókörű magyar középiskolai tanárok képzését jelölte ki, ez szélesedett később általános bölcsészeti elitképzéssé.

1939 – Megkezdi működését az először Bolyai majd 1942-től Győrffy Kollégium. Ebből nő ki a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, amit a Rajk per után számolnak fel. A búvópatak 1970-ben a mai Rajk Szakkollégium megalakulásával tör felszínre majd szélesedik ki a napjainkban is jelentős szakkollégiumi mozgalommá a 80-as években a TEK-kel, a Bibó István Szakkollégiummal, a Széchenyi István Szakkollégiummal.

Erre a listára kerülhet fel az MCC, ha jól végezzük a dolgunkat.


A pályáját a rendszerváltás utáni évtizedben kezdők komoly tapasztalatot szerezhettek alapításból, igazi Gründzeit volt ez az időszak. Én magam is részt vettem már kutatóintézet, államigazgatási egység, alapítvány, folyóirat, magazin alapításában. Van, ami mai napig működik ezek közül, van, ami a kezdeti lendület alábbhagyásával eltűnt a süllyesztőben. Általában elmondható ezekről a történetekről, hogy vagy hatalmas volt a mozgástér, de nem volt elég erőforrás az induláskor, vagy ha volt pénz, akkor nagyon adott volt a pálya, amin el lehetett indulni. Azaz vagy a lehetőséghez kellett forrást találni vagy a mozgásteret kellett a sikeres indulásra építve bővíteni.

Most, az MCC Közgazdasági Iskolájának indulásakor a mozgástér és a megfelelő háttér egyszerre van jelen. Ritka, nehezen hihető pillanat ez. Gyerekkoromban olvastam egy könyvben, hogy a XIX. században egy sejkekből álló csoportot az idegenvezető alig tudta rávenni, hogy induljanak már tovább az Alpok egyik vízesésétől. „Várjuk meg, míg vége lesz” mondták. Nekünk sem álldogálni kell, hanem energiává alakítani a lehetőséget.

Szép, nehéz és ritka feladat

Közgazdászként tudjuk jól, nincs ingyenebéd. Feladatot kaptunk most.

Először lássuk, mit nem akarunk. Fontos ez a lista, hiszen megmutatja miben akarunk különbözni a Magyarországon általában sikeres intézményalapítások főbb típusaitól. Egy olyan intézményt kell felépítenünk, amelyik

Nem sufnituning – A kreativitást és a rugalmasságot nem arra kel használnunk, hogy működőképest csináljunk valahogy abból, ami józan ésszel nem az.

Nem egy multi lerakata vagy másolata – Nem az a feladatunk, hogy egy máshol jól bevált modellt másoljunk vagy franchise-oljunk. Azon kell dolgoznunk, hogy a helyi feladatokhoz és adottságokhoz szabjuk a működést, nem az importált működést kell valahogy passzítani az éretlen rögvalósághoz.

 

Nem csakazértis – Nem a világgal való elégedetlenségből, a valóság és az ideáljaink között feszülő ellentétből kell célt és energiát merítenünk.

 

Nem fanatikus – Nem az a feladatunk, hogy egy nagyon konkrét és ezért céljelölésében erősen fókuszált és intenzív támogatói körben bizakodó szervezetet építsünk.

Nem szigetszerű – Kerülni akarjuk, hogy az ügyfelek/partnerek és a külföldi kapcsolatok szűk körére építve hozzunk létre egy titkos csodát egy kívülről romosnak látszó ház hátsó fertályában.

Nem kérész életű – Nem arra készülünk, hogy olyat csináljunk, ami pár évig csodálatos, utána pedig elfogy vagy beolvad valamibe.

Nem reinkarnálódó – Nem az a cél, hogy egy már korábban létező intézményt támasszunk fel.

Nem informális – Nem arra törekszünk, hogy egy kívülről nem érhető és nem átlátható, íratlan belső kódok szerinti, a beavatottság és az intimitás erejére építő intézményt hozzunk létre.

Nem öncélú – Küldetése több a fennmaradásánál és a hozzá kötődők egyéni céljainak szolgálatatánál.
 

Azaz olyan intézményt szeretnénk teremteni, amelyik

Magyar – céljait, értékeit itthonról meríti

Teremteni akar – többre vágyik a túlélés biztosításánál

Hosszú távra tervez – ehhez az időhorizonthoz méri céljai ambícióját is

Intézményesített – kultúrája, szabályai, hagyományai, tevékenységei elfogadottsága adják az erejét, nem csupán a benne lévő emberek

Integráló erejű – együttműködésre, sőt együttműködő kultúrák létrehozására törekszik, nem bezárkózó és konfrontatív működésre

Emberi léptékre tervezett – átlagosnál kicsivel jobb képességű emberek élhető módon tudják sikeresen működtetni

Minőségi – nem a kötelezőt, az elvártat akarja teljesíteni, hanem minél jobban csinálni a dolgukat

Szép a feladat, mert kevés olyan példatörténet van előttünk, amikor nem árral szemben kell haladni, több a cél a megmaradásnál és nem külföldi a minta. 

Tudással a magyar gazdaság megerősítéséért

Az Iskolának három fő feladata van. Az egyik a nevelés-tanítás, a másik a kutatás, a harmadik pedig a gazdasági élettel és a közélettel való szoros együttműködés.

A nevelés és a tanítás során arra kell törekednünk, hogy hallgatóink széleskörű közgazdasági műveltségre tegyenek szert és megértsék a magyar gazdaság működését. Nyitottság, erős módszertani alapok, az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat megértése, a magyar gazdaság ismerete és megérzése, tettrekészség – ezek a fő vezérelvek.

 

Akkor vagyunk sikeresek, ha diákjaink a világszinten értékes tudással felvértezve a magyar gazdaságban találják meg feladatukat és pályájukat, új értéket és minőséget tudnak majd teremteni vállalati vezetőként, elemzőként, kutatóként vagy gazdaságpolitikusként.

 

Kutatásaink célja, hogy feltárják a magyar gazdaságot szervező motivációkat, szervezeti kereteket és társadalmi törvényszerűségeket. Egyszerre fontos, hogy munkáink módszertani és elméleti alapossága világszínvonalú legyen, következtetéseik pedig a gazdasági döntéshozók számára is értékes új ismereteket kínáljanak. A magas akadémiai színvonal peremfeltétel – a cél a magyar a gazdaságot megtermékenyítő tudás gyűjtése, előállítása és terjesztése.

Meg kell találnunk azokat a kereteket, amelyben a vállalati szférával, az egyetemekkel, az akadémiai szférával és a gazdaságszervező, gazdaságpolitikai világgal tudunk együttműködni. Az elmélet és a gyakorlat közötti forgalmat kell erősítenünk. A valós élet tapasztalatai és az elemzőik munkájával kapcsolatos gyakorlati igények kell, hogy érkezzenek az egyik oldalról. Ezért cserébe a hazai viszonyokhoz illeszkedő, a minőségre nagy hangsúlyt fektető elemző eszközöket, gazdaságunk kihívásaira és lehetőségeire fókuszáló eredményeket kell kínálnia az Iskolának. Elméleti és praktikus mondásokat, a magyar gazdaságról való gondolkozást formáló kérdéseket és állításokat.

Ha ez működik, a saját sikerünkön túlmutató kisugárzása lehet az iskolának. Nem csak a diákjaink futhatnak be szép karriert, nem csak kutatásaink, konferenciáink, projektjeink lesznek elismerésre méltóak, hanem környezetünket is formálhatjuk. Ha jól csináljuk a dolgunkat, komoly részünk lehet a magyar közgazdasági gondolkozás megújulásában. Stimulálhatjuk a hazai gazdaságot dinamizálni képes hallgatókat kibocsátó magyar gazdasági felsőoktatás megerősödését. Részesei lehetünk a magyar gazdaság működését egyre alaposabban értő és erősebben támogató közgazdasági kutatás kibontakozásának. Részesei lehetünk a továbblépési és együttműködési lehetőségeket kereső vállalati működés sikereinek. Formálói lehetünk a Magyarország adottságait és sajátosságait gazdasági eredménnyé fordítani akaró és képes közgazdasági gondolkozásnak.

Nyitottnak kell lennünk és magunkban kell hinnünk

Most, az iskola alakulásakor érdemes néhány fontos pontot rögzítenünk, ami segít tevékenységünk kereteit és céljait kijelölni. Ahhoz, hogy átgondolható és vitatható legyen a munkánk, érdemes explicitté tenni, honnan indulunk. Majd a kor – hozzánk hasonlóan - megméri ezeket az állításokat, a bennük rejlő helyzetértékelést és ambíciót.

  1. Magyarország szeglet, nem sziget – Gazdaságunk az európai gazdaság szerves része, nincs olyan szegmense, amelyik ne illeszkedne be erősen a globális értékláncokba.
  2. Magyarország ugyanúgy működik, mint a világ többi része – az emberi, társadalmi és gazdasági működés főbb törvényszerűségei és elvei nálunk ugyanazok, mint máshol. Sem angyalból, sem démonból, sem átokból, sem áldásból nem jutott több vagy kevesebb nekünk, mint másoknak.
  3. Saját kérdéseinkre saját választ kell adnunk - Saját a kultúránk, saját a történetünk, ebből következik, milyenek a formális és informális intézményeink. A cél és az értékrend nem importholmi. Milyen értékek mentén, milyen problémákat kell megoldani, milyen lehetőségeket érdemes kihasználni – ezt magából kell kihámoznia minden egyénnek, vállalkozásnak, szervezetnek, közösségnek, országnak.
  4. Az egyediből lesz érték - Az értéket, az egyedit kell megteremteni, gazdasági erőt jelentő kultúrává tenni. Egy vállalkozás, egy gazdasági kultúra akkor tud többet keresni, mint a termelésbe bekapcsolt inputok ára, akkor rendelkezik saját értékkel, ha valami olyat tud, vagy valamit úgy tud, amit más nem. A gazdasági siker titka, hogy egy egyén, egy cég, egy térség, egy ország felismeri ezt az egyediségét és megtalálja, hogyan tud ebből terméket, technológiát, működést, szervezetet csinálni.
  5. Alkotó, többre vágyó együttműködésre van szükség – A magyar gazdaság sok nemzetközi mércével pici, alultőkésített vállalkozásból áll. A továbblépés fontos kérdése, mennyire képesek ezek a vállalkozások olyan együttműködéseket, ökoszisztémákat előállítani, amelyek fejlesztésre, piacszerzésre teszik őket képesek.

Azaz tömören: nyitottnak kell lennünk és magunkban kell hinnünk.

Ehhez ismernünk és vállalnunk kell magunkat, képesnek kell lennünk mind egymás felé, mind hosszú távon elköteleződnünk, és kulcsfogalommá kell tennünk a minőséget. A minőség nem szimplán a szépet és a jót jelentő fogalom. A minőség azt is jelenti, hogy valami úgy és azért fontos, mert nem előírható, nem számonkérhető. Nem kényszerből, nem elvárásból keletkezik, hanem szabadságból és odaadásból.

És persze sok-sok munkából.

Ez vár most ránk. Szép és nehéz feladat áll előttünk, ne ijedjünk meg attól, hogy elsősorban rajtunk múlik, sikerül-e teljesítenünk.

A szerző az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője.