A történelemkönyvek kedvelői gyakran találkoznak azzal a dilemmával, hogy vagy egy patikamérlegen kimért, adatoktól hemzsegő, teljesen tudományos igényességű könyvet, vagy pont hogy mindezeket háttérbe szorító, de lebilincselően szórakoztató könyvet vegyenek le e polcról. Roger Crowley könyvei azonban megszüntetik ezt a dilemmát. Írásait alapos kutatómunka előzi meg, stílusa pedig letehetetlenné teszi műveit.
Az 1951-ben született brit történész tengerészcsaládból származik és fiatalon sok időt töltött a Mediterráneumban, egészen pontosan Máltán és Isztambulban. Mindezek mélyen rányomták a bélyegét az érdeklődési körére, hiszen művei főleg a tengerészethez és a Földközi-tenger térségéhez kötődnek. Törökországban például a kutatás mellett sok időt töltött vidéken, hatalmas távolságokat téve meg gyalogszerrel, ami egy szobatudósra ritkán lenne jellemző.
Ennek az időszaknak köszönhető, hogy első könyvét, mely az 1453 - Konstantinápoly utolsó nagy ostroma címet viseli. Ez abból a szempontból különleges, hogy Mehmed szultán szemszögéből mutatja be az eseményeket és nem a félelmetes hódítót, hanem Nagy Sándor és a római császárok nyomába lépni igyekvő férfi képét tárja elénk.
Életművében megjelenik tengerész édesapjától örökölt érdeklődése: a 2008-as Tengeri birodalmak – Végső csata a mediterrán térség feletti uralomért, 1521–1580 például ezt a világot tárja az olvasó elé. Itt már az egyre izmosodó Ottomán Birodalom tengeri hódításairól olvashatunk, melynek főbb állomásai Rodosz és Málta elfoglalása és persze a lepantói tengeri csata volt.
Ettől függetlenül Crowley a rá jellemző érzékletes stílusban teszi érthetővé, hogyan válhatott egy kisebbfajta birodalommá, távoli területek és a Földközi-tenger urává egy városállam, mely még saját magát sem építette biztos talajra.
Miért állt érdekükben keresztes hadjárat címén feldúlni Konstantinápolyt és hogyan buktak bele a külpolitikájuknak köszönhetően felemelkedett ottománok miatt. A hétköznapok Velencéjéről is érdekes adalékokat tartalmaz a könyv, amiken lehet, hogy el sem gondolkoztunk: Miket ettek? Miként gondolkoztak a világról? Volt-e csúfnevük? (egy kis előzetes: a források szerint Szaloniki püspöke nevezte őket mocsári békáknak.) Sőt, maga a Kalmárköztársaság név egyáltalán nem túlzó, hisz a gazdasági és politikai érdekcsoportjaik szorosan összefonódtak és szinte csak a kereskedelemből tudtak rövid időre tengeri uralomra törni a Mediterráneumban. Ennek a műnek kötelezően szerepelnie kell annak az olvasóibakancslistáján, aki meglátogatná Velencét, de azén is, aki csak képzeletben sétálna egyet a Szent Márk téren.
2015-ig kellett várni a Hódítók - Hogyan kovácsolta össze Portugália a történelem első tengeri világbirodalmát megjelenésére. A magyar történelemoktatásban a felfedezések korában csupán részben tárgyalt portugál sikerek elmesélése érezheti leginkább az olvasó, hogy Crowley elemében van. Érezhető a mélysége előzetes kutatómunkájának, de az ismeretlen tájak felfedezése és meghódítása, még a tájékozott olvasók szemében is egy tiszteletreméltó helyre emeli Portugáliát. Hasonlóan Velencéhez, itt is egy, a tengeri kereskedelmi utak kiaknázásán (és felfedezésén) megalakuló birodalom felemelkedését szemlélhetjük, de immáron globális méretekben. Hiánypótló a titokzatos keleti keresztény uralkodó, János pap és királyságának megtalálása iránti vágy megjelenítése is, ami a felfedezéseknek kölcsönöz egy egyfajta emberi arcot is, mivel érezheti az olvasó, hogy nem csupán anyagi célok motiválták a sokszor kilátástalan feladatra vállalkozó hajósokat. Ha pedig valaki kifejezetten a tengeri csatákról szeret olvasni, nos, itt biztosan talál sok izgalmas leírást. Portugália gyors és sikeres indiai hódításainak ismertetésekor pedig nem kisebbíti a kegyetlenségeket, de nem is kezd bele retrospektív módon elnyomó európai-elnyomott indiaiak dichotómiában regélni. Hiteles, de izgalmas tér- és időutazásra a Hódítók című könyv is kiválóan alkalmas.
Crowley legfrisebb műve a 2019-es Az Elátkozott torony - Akkó eleste és a keresztes háborúk vége. Ez a mű hiába hajaz címében egy fantasy regényre, a borító egy ízig-vérig angol szempontú keresztestörténetet rejt. Itt sem esik végletes túlzásokba az író, nem rejti véka alá a nyugatiak kegyetlenségeit (ahogy a muszlimokét sem), de mégis végig úgy olvashatunk a „tengeren túli” Akkó muszlim ostromáról, hogy szinte várjuk, miként fog végződni – miközben persze egyértelmű a történet kimenetele. Mindezt a korabeli európai történelemben elhelyezve, különböző uralkodók egymás közti rivalizálásával kiegészítve tárja elénk, sőt még a többeknek a Rettenthetetlen című filmből is ismerős események is megemlítésre kerülnek – érdekes módon Crowley épp a skót felkelést teszi meg Akkó ostroma sikertelensége egyik okaként, hiszen emiatt nem tudtak kellő erőt átcsoportosítani a Szentföldre.
Olvasásakor valóban könnyen találhatunk olyan részeket és kifejezéseket, melyek csakugyan nem a legszabatosabbak. Az, hogy az általa bemutatott korokban mennyire lehetett a mai értelemben vett „nemzetről” beszélni, finoman fogalmazva is viták tárgya és talán túlságosan leegyszerűsítő vagy akár szenzációhajhász lehet a „kém” szó gyakori használata is. Sőt, talán az 1453 című könyvében is nagyobb hangsúlyt kaphatott volna az ottomán hódítás kegyetlen emlékezete a Balkánon és hazánkban a török szemszög mellett.
Mindezen hiányosságokkal és kritikákkal a szerző is tisztában van, de bevallottan nem is célja, hogy teljesen elfogulatlan és száraz, tudományos történelemkönyveket írjon. Nem száll fel arra a hullámra, hogy a médiában gyakran hangoztatott „keresztény-iszlám civilizációs háború” vámszedője legyen: nem szolgálja ki egyik fél elvárásait sem. Mondhatjuk, hogy szerencsénkre, hiszen így a cikk elején megjelölt dilemma feloldhatatlan lenne. Így pedig olyan könyveket vehetünk a kezünkbe a szerzőtől, melyek úgy teszik érthetővé a történelem egyes nagy eseményeit, hogy nincsenek bennük gazdasági adatok, rigid csataleírások és szociológiai eszmefuttatások, csupán a kihívások és az erre adott megoldások érthető leírása, melyek nélkül a legrészletesebb adatsorokkal sem lehet elmesélni a történelmet.
A szerző az MCC Kutatócsoport kutatója.
Crowley-val online rendezvény keretében is találkozhat a magyar közönség a Mathias Corvinus Collegium Budapest Lectures nemzetközi rendezvénysorozatának keretében:
https://www.facebook.com/events/366407751313508
Borítókép: Szőts-Rajkó Kinga/ujkor.hu
