Franciaországban 11 jelölt pályázott az elnöki pozícióra. A legnagyobb támogatottsággal rendelkezők Emmanuel Macron (La France en Marche!), Franciaország jelenlegi elnöke, Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés), Eric Zemmour, az általa alapított Visszahódítás párt jelöltje, Valerie Pécresse (Les Republicants), és Jean-Luc Mélenchon az Engedetlen Franciaország párt jelöltje voltak. 

Macron 27,8%-kal megnyerte a választás első fordulóját, a második fordulóban Marine Le Pen lesz az ellenfele, aki a választók 23,1%-át győzte meg. 

Macron elnöksége – válságról válságra

2017-ben amikor Emmanuel Macron-t elnöknek választották, a második fordulóban Marine Le Pen volt az ellenfele, aki 2022-ben immár harmadjára indul az elnöki választásokon.

„Az emberek egy csoportja azért szavazott rá, mert Marine Le Pen ellenfele volt, és nem azért, mert hittek a programjában. Ez azt jelenti, hogy vannak, akik úgy szavaztak rá, hogy nem értenek egyet azzal, amit képvisel” - mondta Guilhem Dedoyard, az Atlantico újságírója. Hozzátette:

„Elnöksége elején hozott néhány döntést, melyek egyértelműen nem voltak népszerűek.”

Ilyen volt például sebességkorlát csökkentésére irányuló szándéka, amely a sárga mellényes mozgalom egyik kiváltó oka volt.

„A népesség egy része teljesen kihagyva érezte magát a politikából általánosságban is, de különösen Macron által, mert a „gazdagok elnöke” volt” - mondta Dedoyard.

Mandátumának második felében tört ki a koronavírus járvány, ami minden vezetőnek, és minden állampolgárnak szokatlan körülmény volt. 

„Néhány döntése nagyon népszerűtlen volt, néhányat teljesen haszontalannak, egészségügyi alátámasztás nélküli szabadság megvonásnak tituláltak, de senki nem tudta, hogy mit kellene máshogy csinálni” - tette hozzá Dedoyard.

Macron támogatottsága a járvány alatt megnőtt, 2021 novemberére kedveltebb elnök lett, mint elődei, Sarkozy és Hollande.

Aztán jött a következő válság. A választások előtt csupán 2 és fél hónappal kirobbanó orosz ukrán konfliktus szintén támogatottságának növekedéséhez vezetett.

„Január elejétől ő tölti be az Európai Tanács elnöki pozícióját, és ez bizonyos mértékig legitimálja arra, hogy az EU nevében cselekedjen, ez tetszik az állampolgároknak” - mondta Dedoyard.

Hozzátette: „A háború teljesen elárasztja a médiát, és az elnöki kampány háttérbe szorult, mert nem számít annyira. Így működik a média, és ez egyértelműen Macron-nak kedvez.”

Macron második fordulóba jutása biztos volt, ellenfelei között azonban egészen az első forduló végéig nagy volt a verseny.

Macron kihívója

Második helyen Marine Le Pen, a jobb oldali Nemzeti Tömörülés jelöltje jutott tovább a választás következő fordulójába, amivel a 2017-es választás második fordulójához hasonló helyzet alakult ki. Kérdés azonban, hogy változhat-e a 2017-es eredmény 2022-ben.

A Nemzeti Tömörülést sok kritika éri. A pártot Jean-Marie Le Pen, Marine Le Pen apja alapította, akit lánya 2015-ben kizárt a pártból túl radikális nézeteire hivatkozva. A párt megítélése miatt a francia bankok nem nyújtanak nekik kölcsönt kampányuk finanszírozására, aminek következtében 2014-ben orosz hiteleket vettek fel, ami a jelenlegi háborús helyzetben negatív fényben tünteti fel a pártot. A Nemzeti Tömörülés 2022-es kampányát az MKB Bank hiteleiből finanszírozzák

Ki nyerheti meg a választókat?

Macron-ra és Le Pen-re összesen a szavazatok 50,9%-át nyerte el, a második forduló eredményét azonban nagyban meghatározhatja, hogy a maradék szavazó melyik jelölttel szimpatizált.

Az első fordulóban Le Pen legnagyobb ellenfele Jean-Luc Mélenchon, a La France Insoumise jelöltje volt, aki végül 22%-ot ért el a választásokon. 

Róla Dedoyard így vélekedett: „Az emberek fejében Macron inkább jobbközép, mint egy balközép elnök. Mélenchon egy szélső baloldani jelölt.”

A következő jelölt Eric Zemmour, jobboldali jelölt, aki az előzetes felmérések alapján esélyes volt arra, hogy Macron kihívója legyen a második fordulóban, végül azonban csupán a szavazatok 7,1%-át szerezte meg.

„Zemmour az emberek fejében radikálisabb, mint Marine Le Pen” - mondta Dedoyard.

Valerie Pécresse, a jobbközép Les Republicants jelöltje 4,8%-ot ért el az első fordulóban. Pártja hosszú múltra tekint vissza, azonban az utóbbi 2 választásokat elveszítették, és egy belső konfliktus is kialakult a pártban.

„A párt egy része jobbközép, tehát néhány álláspontjuk inkább Macron politikájához áll közel, például gazdasági témák esetében, a másik fele pedig húz a jobboldal felé a skálán, ez feszültséget okoz a pártban, amit még nem sikerült teljesen megoldaniuk” - véli Dedoyard.

Kifejtette, hogy Valerie Pécresse és a pártja viszonya ugyancsak nem felhőtlen.

„Néhány éve kivált a pártból és megalapította a saját pártját. Úgy döntött, hogy újra csatlakozik és elindul a Köztársaságiak jelöltjei között tartott előzetes választásokon, és megnyerte, de nagyon kis fölénnyel.”

A kampány elején 20%-ot is elért a közvélemény-kutatásokban, de ez az első fordulóig folyamatosan csökkent.

A második fordulóban Jean-Luc Mélenchon és Valerie Pécresse Macron-t, Eric Zemmour pedig Le Pen-t támogatja.