A 120 tagú izraeli parlamentben 64 képviselője lesz a Benjámín Netanjáhút támogató jobboldali, nacionalista és vallásos tömbnek. Ezzel a Likud párt vezetője meg tudja alakítani a választási kampányában ígért stabil, tisztán jobboldali kormányát.

Az izraeli választási rendszer arányos listás szavazással működik, a 18. életévüket betöltött állampolgárok pártlistákra szavazhatnak. A Kneszetbe, vagyis az izraeli parlamentbe való bejutási küszöb 3,25%. Érdekes, hogy 1988-ig ez a szám 1% volt. Ennek oka, hogy Izrael egy különleges ország, hiszen a zsidó közösségen belül számos nemzetiség képviselteti magát, Marokkótól Dél-Afrikáig, szinte a világ minden tájáról származnak, és ezért szükséges, hogy a társadalom minél szélesebb rétege reprezentálva legyen. Az izraeli politikai paletta rengeteg csoportosulásból áll, idén 38 pártra volt lehetőségük szavazni az ország lakosainak. A rengeteg politikai csoport azonban számos ideológiai és vallási különbséget is jelent, emiatt nehéz az állam stabil kormányzása. Izrael eddigi történetében ezért nem volt jellemző, hogy egy párt kormányozzon, szinte mindig koalíciós kormány működött. A kormányalakításhoz a parlamenti helyek közül legalább 61-et kell megszerezni, ehhez a legtöbb esetben három, négy, vagy akár több párt összefogására is szükség van.

De miért vált szükségessé egy újabb választás?

A pártok programját a politikai meggyőződésükön túl a világnézetük, ideológiájuk és valláshoz való viszonyuk is meghatározza. A társadalmi sokszínűségtől már csak a pártok állásfoglalása szerteágazóbb, így gyakoriak közöttük a nézeteltérések, konfliktusok. Emiatt előfordul, hogy egy-egy politikus elszakad pártjától, vagy egy-egy párt kilép a kormánykoalícióból. Ilyenkor újabb választás kiírására van szükség. Így történt ez idén is, de zajlik folyamatosan már négy éve. Talán ezúttal stabilizálódhat a helyzet.

Más oka is van a folyamatos választásoknak, ami Netanjáhú személyéhez köthető. Izraelben évek óta a két legmeghatározóbb kérdés, hogy milyen legyen a zsidó demokratikus állam, és hogy ebben az államban Benjamin Netanjáhúnak hívják-e a miniszterelnököt? A választók véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy Netanjáhú, aki Izrael eddigi történetében a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök, alkalmas-e az ország vezetésére. Ennek a fő oka az, hogy a volt miniszterelnök ellen korrupciós ügyekben eljárás indult. Azóta a szavazók egy része úgy véli, távol kellene maradnia a politikától, mások viszont ezzel nem értenek egyet.

2019-ben két választást tartottak, amelyek után továbbra is Netanjáhú maradt hatalmon, de nem tudott hivatalos koalíciót szervezni. A 2020-as választáson Netanjáhú és Benny Gantz, a hadsereg korábbi vezetője között jött létre nagykoalíció, de szövetségük gyorsan összeomlott, ami 2021 márciusában újabb választást eredményezett. Ekkor nyolc párt fogott össze, hogy leváltsák Netanjáhút. Céljukat elérték, így megalakult a Naftali Bennett és Jair Lapid vezette kormánykoalíció. Egy évig sikerült is tartani magukat a megígért programjukhoz, és ezalatt elértek bizonyos sikereket, például több, mint három év után újból készült költségvetési tervezete az országnak. 2022 tavaszán viszont újabb nézeteltérések jelentek meg. Idit Szilman, a jobboldali Jobbra (Jamina) párt frakcióvezetője bejelentette, hogy kilép a koalícióból egy vallási szabállyal kapcsolatos ellentét miatt. A Jobbra párt egy másik képviselője, Nir Orbach pedig kijelentette, hogy a Likudot fogja támogatni. A képviselők távozásával a kormánynak nem volt meg a 61 fős többsége, így végül idén júniusban összeomlott, a parlamentet pedig feloszlatták. A nézeteltérések főleg az Izraelben élő palesztin kisebbség jogairól, a vallás és az állam kapcsolatáról szóltak, valamint a Ciszjordániában folytatott településpolitikából fakadtak. Bennett, aki az akkori miniszterelnök volt, átadta a hatalmat koalíciós partnerének, Jair Lapidnak, aki az ideiglenes kormány vezetője lett, és újabb előrehozott választásokat írt ki.

A november elején zajlott választáson újra Netanjáhú szerzett többséget, pártja, a Likud, 32 képviselőt juttathat a Kneszetbe, a Vallásos Cionista párt és más jobboldali pártokkal koalícióban, tehát összesen 64 képviselővel tisztán jobboldali kormányt tud alakítani. Jair Lapid 51 képviselői helyet tudott szerezni. A társadalom 20%-át kitevő arab lakosok csekély mértékben járultak a szavazóurnák elé, emiatt kevés képviselőjük fog bejutni a parlamentbe. Ezzel szemben érdemes megemlíteni, hogy az izraeli társadalom többsége számára fontosak a választások. Ilyenkor munkaszüneti napot rendelnek el az országban, és ingyenessé válik a közlekedés azok számára, akiknek távolabbra kell utazniuk, hogy leadhassák voksukat. Ez a szavazatok számában is látszik, 2015 óta nem volt ilyen magas a részvételi arány, mint most; az izraeliek több, mint 70%-a ment el szavazni. 

Hogyan tovább?

Hivatalosan november 9-én derültek ki az eredmények, ezeket Isaac Herzog elnök elé terjesztették. Ő kiválasztotta a miniszterelnökjelöltet, akinek feladata többségi koalíciót és kormányt alakítani 42 napon belül. Ez az ember Benjamin Netanjáhú, aki a Vallásos Cionisták nevű pártszövetséggel, az ortodox Sasz pártjával, és az askenázi Egyesült Tóra pártjával kezdi majd meg a tárgyalásokat.

Érdemes megnézni, hogy az eredmények milyen reakciót váltottak ki az Egyesült Államokban. Izraelnek és az USA-nak, mint két olyan tömbnek, ahol óriási zsidó közösség él, érdekes és összetett viszonya van. Amerikában a zsidóság többsége a reform ágat követi, míg Izraelben inkább az ortodox előírások szerint élnek, és ez a különbség politikai következményekkel is jár. Az amerikai zsidóságnak természetesen fontos, hogy fennmaradjon egy erős zsidó állam, de az is fontos, hogy megjelenjen ott egy reform, konzervatív ág, amire az elmúlt egy évben a Lapid–Bennett kormány alatt volt nyitottság, de Netanjáhú esetében nagy valószínűséggel nem így lesz, emiatt az amerikai zsidóságnak lehetnek aggodalmaik.

Csepregi Zsolt Közel-Kelet szakértő az MCC Election Night: Izrael eseményen beszélt arról, hogy nem fog különbözni Izrael története attól, amit 2019-ig láttunk, viszont

az ortodox közösségek nagyobb társadalmi és politikai támogatást kaphatnak majd.

Ugyanakkor érdemes lesz figyelni a Vallásos Cionista pártot. Vajon lesz-e ellentét a párton belül? Itamar Ben-Gvir, az egyik vallásos párt vezetője szeretné-e majd átvenni az igazi irányítást a Likudtól? Ezen kérdések döntik majd el, hogy tartani fog-e négy évig a Netanjáhú által összeállított koalíció.