Számos ókori államból maradtak ránk feljegyzések a szerencsejátékokról, és különösen arról, hogy mekkora sikert arattak ezek a játékok a nép tagjai körében. Ha a véletlenfaktor okozta izgalom önmagában nem is lenne elég, a könnyű pénzszerzés csábítása mindig is sokakat tartott sakkban. Az állami vezetők hamar felismerték aztán, hogy ezek a játékok komolyt veszélyt jelenthetnek, ha az emberek képtelenek őket helyén kezelni, így tehát érdemes törvényekkel szabályozni a működésüket. De talán ennél is fontosabb felismerés volt, hogy felismerték a szerencsejátékok üzemeltetésével szerezhető hatalmas bevételszerzési lehetőséget.

Az utóbbi évtizedek technológiai fejlődése és a társadalom jelentős változásai azonban a szerencsejátékok területén is gyökeresen fordulatot hoztak. Az internet és az online terek beköszöntével nagyon hamar rendkívüli népszerűségre tettek szert az online szerencsejátékok, és rengeteg szerencsejátékkal foglalkozó internetes portál alakult. Ennek köszönhetően a szerencsejátékok manapság könnyebben hozzáférhetők, mint valaha, hisz a szobánkat sem kell elhagynunk, hogy más emberekkel karöltve fogadhassunk a kedvenc focimeccsünkre.

A modern korban valamennyi országban nagy múltra visszatekintő állami szabályozás alá vannak vetve a szerencsejátékok. Bizonyos esetekben állami monopólium alá esnek, vagy legalábbis a szerencsejáték szervezéséhez valamilyen állami szerv jóváhagyása és engedélye szükséges. A szerencsejátékok számtalan módon megjelenhetnek a világban, amire az államok különféle jogi minősítéseket dolgoztak ki. Három közös ismertetőjegyet megállapíthatunk a legtöbb ország szerencsejáték-fogalmával kapcsolatban. Ahhoz, hogy szerencsejátékról beszéljünk, alapvetés, hogy a játékos által történő belépőként valós pénz fizetése szükséges. A második elem, hogy a játék túlnyomórészt vagy teljesen a véletlentől függ, tehát a játékosnak nincs befolyása a kimenetelre. A harmadik elem pedig az, hogy a játékos jutalma a véletlenszerű kimenetel kedvező alakulásakor pénz, vagy valamilyen más vagyoni érték.

Láthatjuk azonban, hogy a technológiai fejlődéssel a szerencsejátékok is gyökeresen átalakultak. Ekkora változásnál pedig mindig érdemes megvizsgálni, hogy a korábban jónak látott döntések vajon a megváltozott rendszerben is megállják-e a helyüket. Ezzel a gondolattal különösen érdekes megvizsgálni az országok jogrendszereinek szerencsejáték-fogalmat. Ezeket a megfogalmazásokat elemezve elmondható ugyanis, hogy a legtöbb állam jogrendszere a mai napig rendkívül régen megalkotott fogalmakkal dolgozik. A magyar szabályozás gerincét a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény adja, amelyben tisztán fellelhető az előző bekezdésben felvázolt három elem.

Mindez azt jelenti tehát, hogy a mai magyar jogrendszer egy olyan fogalommal dolgozik a szerencsejátékokat illetően, amelyet már több mint három évtizede alkottak meg. Azelőtt, hogy széles tömegek körében elterjedne az internet, és azelőtt, hogy megjelenjenek az okostelefonok. Ebből következik az is, hogy amikor a jogalkotó ezt a törvényt alkotta, akkor még nem lehetett tudatában annak, hogy néhány éven belül gyökeresen változik meg a szerencsejátékok egész világa azzal, hogy az iparág egy jelentős része az online térbe települ. Természetesen a törvényeket mindig lehet módosítani, és a ma képére formálni, a szerencsejáték szervezéséről szóló magyar törvény azonban alapjaiban nem változott már az 1991-es kidolgozása óta, többek között maga a jogszabályi szerencsejáték-fogalom sem változott. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon képes-e megfelelően rendezni egy jelenséget egy olyan törvény, amely a jelenség ma meghatározó körülményei előtt született.

Könnyen elképzelhető, hogy a megváltozott környezetben olyan új játékok is megjelennek, amelyek valamilyen oknál fogva nem feleltethetők meg egyértelműen a szerencsejátékok korábban használt fogalmának, jóllehet hasonlóan veszélyesek. Mint említettem, a szerencsejátékokról alkotott jelenlegi fogalomnak fontos része, hogy a játékos valós pénzt fizet, illetve valós pénzt vagy vagyoni értékű nyereményhez juthat hozzá. Harminc évvel ezelőtt talán nehezen kérdőjeleztük volna meg ezeket a fogalmakat, 2023-ban azonban egészen más a helyzet. Mi számít valós pénznek? Ha Bitcoint kockáztatok még több Bitcoinért, akkor szerencsejátékot játszottam? Mi a helyzet a többi kriptovalutával? Elfogadjuk-e pénznek az állami háttér nélküli csereeszközöket? Hasonlóan érdekes kérdéseket vethetnek fel az újonnan megjelenő virtuális világok, legyen szó akár a videójátékokon belül létező világokról, akár a virtuális valóságokból álló metaverzumról. Számos videójáték esetében láthatjuk, hogy a játékosok valós pénzt fizetnek azért, hogy ezeken a virtuális világokon belül létező valutához jussanak. Akkor pénznek nevezhetjük és akként kezelhetjük e virtuális világok fizetőeszközeit is?

A videójátékokban megjelenő virtuális világok egyre részletesebb kidolgozásával a játékosok lehetőségei is folyamatosan szélesednek. Ezekben a játékokban kifejezetten gyakoriak a szerencsejátékokra hajazó mechanikák. A játékosok a játékbeli pénzüket kockáztathatják azért, hogy a véletlentől függő randomizált nyereményeket kapjanak. Ezt a köznyelvben egyértelműen szerencsejátéknak hívnánk, a korábbiakból azonban látható, hogy jogilag mégsem nevezhetjük őket annak, hiszen kötelező fogalmi elemként nem jelenik meg a valós pénz fizetése. Ehelyett a játékosok valós pénzen csak játékbeli valutát vásárolnak, és ennek a valutának kockáztatásával játszanak aztán a virtuális világon belüli játékokat. A játékosokra gyakorolt mentális hatásokat és a függőség kialakulását tekintve a tapasztalatok hasonlók. Érezhetjük azt is, hogy sokszor ugyanúgy valós pénz fizetéséről van szó, csak közvetítő elemként megjelennek a – korábban még nem létező – virtuális valuták. Mindebből azt is be kell látnunk, hogy nehezen magyarázható jelenség, hogy amíg a hagyományos szerencsejátékok a legkomolyabb állami szabályozás alatt vannak, addig az újonnan megjelent platformokat a játékfejlesztők nyugodtan alkalmazhatnak veszélyes és függőséget kialakító mechanikákat.

A szerencsejátékok korlátok közé szorítását a magyar jogrendszer is komolyan veszi. Ennek megfelelően a Büntető Törvénykönyvünk is rögzíti a tiltott szerencsejáték szervezésének törvényi tényállását. A törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekményként tekinti ezt. Az ilyen súlyos büntetés is mutatja, hogy mekkora veszélyeket rejthet, ha a szerencsejátékok szervezőit korlátok nélkül hagyjuk. Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy a folyamatosan változó világ eseményeit lekövessük, és felismerjük azt, hogy az online térben számos új módon nyilvánulhatnak meg a szerencsejátékok.

Egy jól működő rendszer képes lekövetni a rendszeren belül lezajló változásokat, és képes változni, alkalmazkodni. Nincs ez másként egy jól működő jogrendszer esetében sem. Folyamatosan fel kell ismerni az új jelenségeket és ezek veszélyeit, és pontos szabályozással védeni kell az állampolgárokat az esetleges kitettségektől. Látjuk, hogy a technológiai fejlődéssel és az ezzel párhuzamos hatalmas társadalmi átalakulással a korábbi fogalmaink is megváltoznak. Elég csak a múlt század legvégére visszamenni, hogy olyan kifejezéseket találjunk, amelyek a ma embere számára már mást jelenthetnek, mint akkoriban. Mindez pedig azt is jelenti, hogy a jogrendszerünkben is meg kell vizsgálni azokat a fogalmakat, amelyeket ma már pontosítani kellene.