A migrációs hadviselésnek számos összetevője van, és annak megértése érdekében érdemes a háttérrel, a főbb tényezőkkel és a kapcsolódó problémákkal foglalkozni, mivel ez hatással van a befogadó országokra is. Az illegális migráció és a menedékkérők tömeges érkezése komoly kihívásokat jelent a határok ellenőrzésében, a belső biztonság fenntartásában és az integrációs folyamatokban. Ezenkívül az erőforrások megosztásával és a társadalmi stabilitás fenntartásával kapcsolatos viták is kialakulhatnak. A migrációs hadviselés tehát komplex probléma, amely globális megközelítést igényel. Nemcsak az emberi jogok tiszteletben tartása és a menekültek védelme, hanem a gazdasági fejlesztés, a konfliktusmegelőzés és a diplomáciai erőfeszítések is fontosak a megoldás érdekében. 

Jemen 2014 óta egy polgárháborúban van, amikor a húti erők elfoglalták a fővárost Sanaat és megbuktatták a szaúdi támogatású kormányt. 2015-ben a szaúdi vezette koalíció beavatkozott, hogy visszaszorítsa a hútikat és a konfliktus ekkor vált szélesebb körűvé. A koalíciót, amit az Egyesült Államok is támogat, súlyos kritikával illették azzal kapcsolatban, hogy civilek ellen intézett légicsapásokat hajtott végre Jemenben. Nyolc év elteltével a koalíciónak nem sikerült elűznie a lázadókat, akikről a szaúdi hadsereg azt állítja, hogy több mint 1000 rakétát és drónt lőttek ki szaúdi városok felé megtorlásul. A háború az egyik legrosszabb humanitárius válságot okozta a világon, több ezer halálos áldozattal és az ország egyes területeinek az éhínség szélére taszításával a hútik által ellenőrzött kikötők szaúdi blokádjának következtében.

Szaúdi határőrök százával ölték meg azokat az etióp migránsokat és menedékkérőket, akik megpróbálták átlépni a Jemen-Szaúd-Arábia határt 2022 márciusa és 2023 júniusa között. Ha ezeket a gyilkosságokat egy szaúdi kormányzati politika részeként követték el, akkor ezek a tettek emberiség elleni bűncselekménynek minősülnének. A 73 oldalas jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szaúdi határőrök robbanóeszközöket használtak arra, hogy megöljék a migránsokat. Ezen kívül közelről lőttek le más migránsokat, köztük sok nőt és gyereket, egy általános és rendszerszerű támadási minta részeként. Néhány esetben a szaúdi határőrök megkérdezték a migránsoktól, hogy melyik végtagjukat lőjék le, majd közelről lőtték le őket. A szaúdi határőrök robbanóeszközöket is bevetettek azok a migránsok ellen, akik vissza próbáltak menekülni Jemenbe. 

Az Emberi Jogok Megfigyelője 42 embert hallgatott meg, köztük 38 etióp migránst és menedékkérőt, akik 2022 márciusa és 2023 júniusa között próbálták átlépni a Jemen-Szaúd-Arábia határt, valamint 4 olyan hozzátartozót, akik ugyanezen időszak alatt próbáltak átkelni. Az Emberi Jogok Megfigyelője több mint 350 videót és fényképet elemezett, amelyeket közösségi médián posztoltak vagy más forrásokból szereztek be, valamint több száz négyzetkilométernyi műholdképet. Körülbelül 750 000 etióp él és dolgozik Szaúd-Arábiában. Bár sokan gazdasági okokból vannak ott, néhányan súlyos emberi jogi visszaélések miatt menekültek Etiópiából, ideértve a közelmúltban zajlott, kegyetlen fegyveres konfliktust.

Bár az Emberi Jogok Megfigyelője dokumentálta a migránsok határon történő meggyilkolását Jemen és Szaúd-Arábia határán 2014 óta, a gyilkosságok szándékosnak és célzottnak tűnnek. A migránsok és menedékkérők azt mondták, hogy a tengeri úton az Ádeni-öbölön keltek át hajón, majd jemeni csempészek vitték őket Saada városába amely jelenleg a húti fegyveres csoport ellenőrzése alatt áll, a szaúdi határ közelében. Sokan azt mondták, hogy a húti erők együttműködtek a csempészekkel, zsarolták vagy átszállították őket olyan helyekre, amit a migránsok fogdának neveztek, ahol az embereket addig bántalmazták, amíg kijárási díjat nem fizettek.

Akár 200 fős csoportokban is rendszeresen próbáltak átkelni a határon Szaúd-Arábiába a migránsok, gyakran több kísérletet is tettek, miután a szaúdi határőrök visszatoloncolták őket. A migránsok azt mondták, hogy csoportjaikban több nő és gyermek volt, valamint kísérő nélküli gyermekek. Az Emberi Jogok Megfigyelője műholdképek alapján azonosította a szaúdi határőr állásokat, amelyek összhangban vannak ezekkel a beszámolókkal. Az Emberi Jogok Megfigyelője továbbá azonosított egy olyan páncélozott, átvezetők ellen bevetett járművet, amely 2021. október 10-től 2022. december 31-ig volt használatban. A jármű a tetején nehéz géppuskával volt felszerelve. A csoportokban utazók azt írták le, hogy lövedékek és más robbanóeszközök támadták meg őket a szaúdi határőrök irányából, miután átlépték a határt. Az interjúkat adók 28 esetet írtak le, amikor a szaúdi határőrök robbanóeszközöket használtak. A túlélők azt mondták, hogy a szaúdiak néha hónapokig tartották őket fogva.

Mindannyian horrorjelenetekről számoltak be: nők, férfiak és gyerekek teste sérülten, már halottan és széttépve hevert a hegyes tájban. Az Emberi Jogok Megfigyelője vizsgálata során olyan videókat elemezett, amelyeket a közösségi médiába posztoltak. Az elemzések temetőket mutattak a migránstáborok közelében és a határ biztonsági infrastruktúrájának bővülését.

Szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy néhány sérülés olyan egyértelmű mintákat mutat, amelyek robbanásra utalnak, míg mások olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek megfelelnek lövési sebesüléseknek, és egy esetben égési sérülések is láthatók. 

Azok, akik kisebb csoportokban vagy egyedül utaztak, azt mondták, hogy amint átlépték a jemeni-szaúdi határt, a szaúdi határőrök fegyverrel lőttek rájuk. Az emberek azt is leírták, hogy a határőrök kövekkel és fémrudakkal verték őket. Egy 17 éves fiú azt mondta, hogy a határőrök arra kényszerítették őt és más túlélőket, hogy megerőszakoljanak két lány túlélőt. 

Szaúd-Arábiának sürgősen vissza kell vonnia bármilyen olyan politikáját, amelynek értelmében halálos erőt alkalmaznak migránsok és menedékkérők ellen. A kormánynak ki kell vizsgálnia és bíróság elé kell állítania a határ menti jogellenes gyilkosságokért, sebesítésekért és kínzásokért felelős biztonsági személyzetet. Az érintett kormányoknak nyilvánosan fel kell szólítaniuk Szaúd-Arábiát, hogy szüntesse meg az ilyen politikát, és szorgalmazniuk kell a felelősségre vonást. Az időközben érintett kormányoknak szankciókat kell kivetniük azokra a szaúdi és húti tisztviselőkre, akik hitelesen érintettek az aktuális jogsértésekben. Egy ENSZ által támogatott vizsgálatot kell létrehozni a migránsok elleni visszaélések és a gyilkosságoknak az emberiség elleni bűncselekményeknek való minősítésének megállapítására. 

Egy szaúd-arábiai kormányzati forrás elmondta a CNN-nek, hogy "az Emberi Jogok Megfigyelőjének jelentésében szereplő állítások azzal kapcsolatban, hogy a szaúdi határőrök lőttek etiópokra, amikor átkeltek a szaúd-jemeni határon, megalapozatlanok és nem megbízható forrásokra alapulnak.” A forrás, aki névtelenséget kért a kormány médiához való kommunikációjára vonatkozó hosszú távú normákra hivatkozva, nem mondott többet.

Az etióp migránsok indulnak útnak Dzsibutiból, hogy átkeljenek az Ádeni-öbölben és elérjék Jement, majd szárazföldön tovább haladjanak Szaúd-Arábia felé. Ez az útvonal a "Keleti Út" vagy "Jemeni Út" néven ismert, és egy csempész-hálózat és embercsempészek irányítják, akik elrabolják, fogva tartják és megverik az etióp migránsokat, és kizsarolják őket vagy családjukat pénzért.

Fontos, hogy az ENSZ és a humanitárius szervezetek továbbra is figyelemmel kísérjék ezt a helyzetet, és tegyenek erőfeszítéseket a migránsok védelméért és segítéséért. Az ENSZ által támogatott vizsgálatokra és a felelősségre vonásra is szükség van amikor az erőszakot és az embertelen bánásmódot gyakorolták.