Majdnem egy évtizeddel ezelőtt még fogyasztóvédelmi bírság illette azokat a termékeket, amelyek magyar feliratozással rendelkeztek Romániában. Ezzel szemben napjainkban egyre gyakoribbak a magyar címkéjű termékek, melyek hangsúlyozzák a székelyföldi eredetet, így ma már jogosan merülhet fel a kérdés: megéri-e a forgalmazóknak erre a székelyföldi vonatkozásra építeni a vállalat arculatát?
A gazdasági etnocentrizmus olyan fogyasztói döntés, amely haszonmaximalizáló vagy morális szempontok miatt a (székely) magyar termékek vagy szolgáltatások preferálásában nyilvánul meg. Erdélyben az utóbbi évtizedben egyre több olyan üzleti kezdeményezés jelent meg, amely a székelyföldi magyar vásárlókat célozta meg, mint különálló fogyasztói szegmens. Már csak a székelyföldi régióra fókuszálva is észrevehető, hogy az idő múlásával növekszik a helyi termelőket támogató vállalkozások száma. Számos olyan fizikai vagy online üzlet lett elérhető, amely székely termékek széles körű választékát kínálja a fogyasztók számára. Ha a termékpreferenciákat vizsgáljuk, akkor az etnikai szempontok relevanciája leginkább a székelyföldi magyarok esetén figyelhető meg, mivel az ottani vásárlók nagy része hajlandó lenne többet fizetni egy olyan termékért, amelyet a közelben vagy Székelyföldön gyártottak.
Romániában a magyarok körében a legmagasabb a régiótudatosság. Ennek ellenére nem csak a helyi célközönséget ragadják meg a székelyföldi termelők a székelyföldi eredet feltüntetésével, hanem azokat is, akik autentikus helyi termékeket keresnek. Hargita Megye Tanácsa 2009-ben jegyezte be a Székely termék közösségi védjegyet és mára már közel ezer termék rendelkezik vele. Mindemellett a Hargita megyei tanács támogatásával gyakran vásárok és termékbemutatók is megszervezésre kerülnek, hogy a székelyföldi termelők ismertebbé váljanak. Továbbá a gazdaságélénkítő programok révén a helyi tanács támogatja a gazdákat, hogy optimális körülmények között, korszerű felszereléssel és munkaeszközökkel gazdálkodhassanak, ezzel elősegítve termékeik minőségének javítását. Szakképzéseket is szerveznek a fiatalok számára, melyek célja a sikeres elhelyezkedés és fejlődés támogatása a gazdálkodás terén. Emellett ez a kezdeményezés arra is hangsúlyt fektet, hogy a résztvevők ne csak Romániában, hanem európai szinten is versenyképes tudással rendelkezzenek, valamint, hogy a mezőgazdasági hagyományok tovább éljenek, minőségi és egészséges termékek kerüljenek piacra és ezzel biztosítsanak a termelő gazdáknak stabil jövedelemforrást. A hiányos román nyelvi kompetencia is egy befolyásoló tényező lehet, ha a fogyasztói preferenciát vizsgáljuk, mivel ez arra sarkallja az erdélyi magyarság egy bizonyos rétegét, hogy etnikai alapon döntsenek. Az EU-hoz történő csatlakozás is pozitív hatással volt az etnikai projektekre, mivel így a termelők disztribúciós hálózatokba tömörülve értékesíthetik a székely termékeket.
Számos egyéni és közösségi kezdeményezés született Székelyföld modernizációjára, amelyek az adott régió sajátosságaira összpontosító termékeken és szolgáltatásokon keresztül segítenek a vállalkozóknak versenyképessé válni. Az ilyen próbálkozások célja, hogy kiemelkedjenek a versenytársak közül és sikereket érjenek el. Európában már számos példa van regionális sajátoságokkal ellátott termékek népszerűsítésére, amelyek meghódították a világpiacokat. Az egyre erősödő identitástudat és a meglévő gazdasági lehetőségek elősegítik a helyi termelés növekedését. A regionális eredetre és egyediségre összpontosító termékek segítenek a helyi kultúra és hagyomány ismertetésében és népszerűsítésében, ami egy jó lehetőség Székelyföld gazdaságának felvirágoztatására. Ennek is köszönhető, hogy jelentősen növekedik azon romániai nagyáruházak és bevásárló központok száma, amelyek magyar és székely termékeket is forgalmaznak. Ezen termékek átlagosan drágábbak, mivel a vásárlók a jó minőséggel kötik össze őket és így hajlandóak többet fizetni értük. Egy székely termékeket forgalmazó, magyar vállalkozó szerint nehéz felvenni a versenyt a román címkés termékekkel. Szerinte a határmenti régióban már a magyar termékek dominálnak, viszont a székely címkével sikerült egy jelentős új réteget megszólítani. Másrészről a kétnyelvűségnek lehetnek hátulütői is, hiszen volt már példa arra is, hogy negatív figyelmet kapott egy termék, mivel a címkéjén a román feliratot a magyar alatt helyezték el vagy megkérdőjelezték a román felirat helyességét.
Nem csak Erdélyben, de a Kárpátokon túl is nagy sikerre tettek szert a székely címkés termékek, mivel az ottani vásárlók is a minőséggel kötik össze őket. Bukarestben és Konstancán is található már hasonló termék bizonyos élelmiszerboltok polcain. A vásárlók ebben a régióban is hajlandók megfizetni a székely minőséget és ízvilágot. A fővárosban megnyílt az első székely termékeket árusító üzlet, mely román-magyar felirattal ellátott székelykapuval köszönti a vásárlókat. Az vállalkozás arra az elképzelésre alapszik, hogy Bukarestben van egy olyan jelentős vásárlói réteg, amely szívesen fogyasztja ezeket a termékeket és tulajdonképpen prémium kategóriás termékeknek minősítik őket. Már az is növeli egy bizonyos régió gazdasági képességét, ha import helyett helyi termékeket népszerűsítenek, ezzel később teret és márkahírnevet szerezve neki a nemzetközi piacon.
A Székelyföldi térség szállítási infrastruktúrájának hiánya hatalmas hátránynak bizonyul, ha a nemzetközi piacok meghódításáról van szó, hiszen számos helyi élelmiszer külföldre való szállítása rendkívül időigényes, ami akár a termékek minőségének kárára is mehet. Ennek ellenére Magyarországra egyre több terméket sikerül eljuttatni nagyobb áruházakba, számos kezdeményezés indult annak érdekében, hogy sajtot, áfonyaszörpöt, mézet, ásványvizet, almalevet, valamint hasonló jellegű termékeket minél több magyarországi városba eljuttassanak. A budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon is jelen voltak Székely termék védjeggyel rendelkező termelők, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének közreműködésével, ahol bemutathatták autentikus termékeiket, ezzel is elősegítve ezek népszerűsítését.
A kultúra sokszínűsége, melynek fontos elemei a szokások, viselkedési formák, tradíciók, amelyeket elvár az adott közösség, iránymutató lehet a célzott marketing szempontjából. Ezek mind meghatározó tényezők, ha az etnikai marketingről beszélünk, melynek célja az, hogy ismertesse a különböző kultúrákat, hagyományokat és ennek megfelelő vállalati tervet dolgozzon ki a célközönség elérésére. Ebben az esetben a termék és a kommunikáció is személyre szabott. Az adott termék egyedi elvárásoknak kell megfeleljen, ezért fontos a fogyasztók szükségleteinek kielemzése, pontosabban az etnikai marketing alkalmazása. A magyar termékek gyártói számára érdemes lehet az erdélyi magyarságot egy külön célpiacként kezelni. A székely eredetre összpontosító vállalkozások általában ugyancsak erre alapozzák termékeik népszerűsítését, mivel egy jó eszköz a célközönség elérésére. A fogyasztók bizalommal fordulnak a székely termékek felé és erre a román kereskedelem is ráébredt, már számos olyan termék is megtalálható az áruházak polcain, amelyek magyar vagy székely eredetűnek vannak meghirdetve, viszont nem Erdélyben voltak gyártva. Ennek oka az, hogy ilyen esetben magasabb árat szabhatnak nekik, mert sokan hajlandóak ezt megfizetni, amíg a magyar színeket látják a címkén.
Összességében elmondhatjuk, hogy Székelyföld gazdaságában jelentős potenciál rejlik, ami a helyi termékeket és termelőket illeti, melyet érdemes kiaknázni felhasználva a lokális programok, az önkormányzatok és az Európai Unió által nyújtott támogatásokat. Emellett láthatjuk, hogy a székely termékek már rég elnyerték a vásárlók elismerését és prémium kategóriába sorolják azokat. Ennek ismeretében érdemes olyan vállalkozásokat indítani, amelyek ezekre az értékekre építve arculatukat, minőségi termékeket kínálnak a piacon.
