Az ISIS borzalmaiból éppencsak felocsúdtak a keresztények által is lakott területek, a felekezetek közötti bizalom mélyponton van, az embereket pedig felemészti a megélhetésért folyatott mindennapi harc. Az iraki pápalátogatás terve először 1999-ben, Szent II. János Pál idején merült fel.
Az “utazó pápa” szimbolikusan, a millennium évének hajnalán kereste volna fel Urt, a három monoteista vallás ősatyjának, Ábrahámnak a szülővárosát. Noha az első öbölháborút követő politikai bizonytalanság és az országra nehezedő amerikai nyomás miatt a látogatás meghiúsult, az egyházfő nem fordított hátat az irakiaknak.Számos csatornán próbált közbenjárni a 2001-ben hatalomra lépő George W. Bushnál a háború megelőzése érdekében, a neokonzervatív lobbi azonban erősebbnek bizonyult.
Az invázió nyomában járó biztonsági és gazdasági összeomlás miatt aki tehette, elmenekült. A kiváló nyugati kapcsolatokkal rendelkező keresztény egyházi vezetők maguk is kivették a részüket az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába irányuló láncmigráció szervezésében, a kivándorlók hazautalásainak köszönhetően pedig egyházaik az általánosan rossz gazdasági helyzet ellenére sem szűkölködtek. A nyugati kapcsolatokkal nem rendelkező, kevésbé tehetős asszír keresztények jellemzően Szíria, Jordánia, Európa felé vették az irányt, csak Svédországban ma már 150 ezres közösséget alkotnak. A skandináv jólét azonban nem hozta el számukra a remélt békét: közösségeiket generációs feszültségek, identitásvesztés jellemzi és megjelent körükben a klánalapú bűnözés is.
Zsúfolásig telt a Mar Elia káld katolikus templom Stockholmtól 30 km-re, az Irakból elmenekült keresztények egyik központjában (Kép: World Watch Monitor)
Irak új urai nem tekintettek ellenségként a keresztényekre, alkotmányos és egyéb jogaik biztosítva voltak. 2010-ben az ország kurd elnöke, Dzsalál Talibáni a keresztények iránti gesztusként – és nem kis részben a Vatikán diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően – utasította vissza Szaddam Husszein káld katolikus külügyminisztere, Táriq Azíz halálos ítéletének aláírását. A 2003 és 2011 között zajló szunnita felkeléssel és síita frakcióharcokkal sokfrontos háborút vívó bagdadi vezetés számára azonban nem volt prioritás a keresztények ügye. A síita milíciákkal és kormányerőkkel való harcokban meggyengült al-Káida pedig egyre inkább könnyű célpontokat keresett. Ennek következményeként 2010 október 31-én, egy nappal azután, hogy XVI. Benedek pápa szinódust tartott a Közel-Kelet püspökeinek, robbanás rázta meg a bagdadi szír-katolikus katedrálist. (a terrortámadásban csaknem ötven hívő vesztette életét).
Az al-Káida romjain 2014-ben az Iszlám Állam emelkedett fel. Ekkor még 500 ezer keresztény élt Irakban. A terroristák által elfoglalt északi területek keresztényei előtt három lehetőség állt: adót fizetnek, áttérnek az iszlámra vagy meghalnak. Házaikat az azóta emblematikussá váló “nún”-nal jelölték meg, jelezve hogy az ott lakók a naszránijj (nazaránus, azaz keresztény) hitet vallják. Egyetlen éjszaka alatt ötvenezer keresztény hagyta el ősei földjét, összesen pedig százezren menekültek el Moszulból és a Ninivei-fennsíkról a kurd milíciák által ellenőrzött Erbílbe. Végül a kalifátust legyőzték. Az elűzötteknek azonban alig több mint fele tért vissza feldúlt, kifosztott otthonaiba, a többség Kurdisztánban maradt, tízezrek pedig a külföldi diaszpórákhoz csatlakoztak. Nem véletlen, hogy ezekre a sokat szenvedett területekre irányul a Hungary Helps, magyar kormányzati humanitárius program iraki tevékenységének a java. A menekültek ügyének általában is kiemelt figyelmet szentelő Ferenc pápa számára szintén természetes úti cél Irak és annak északi része, ahol a világon talán a legtöbb keresztény vált földönfutóvá üldöztetés következtében.
A Hungary Helps magyar humanitárius program által épített iskola Irakban
Louis Raphaël Sako babiloni káld katolikus pátriárka már 2013-ban, Ferenc pápával való első találkozóján felvetette a látogatás gondolatát. Az iraki egyházi vezető Brahim Szaleh elnökkel közös hivatalos meghívóját 2019 júniusában küldte el a Vatikánba, amely után 2020 novemberére valószínűsítették a látogatás idejét. A szervezés azonban megrekedt, miután 2019 októberében hónapokon át tartó tüntetések robbantak ki a gazdasági helyzet miatt, majd elhúzódó kormányválság kezdődött. Közben 2020 elején a koronavírus-járvány regionális gócpontja a szomszédos Irán lett, ahonnan a szent helyeket felkereső zarándokok hamar áthurcolták a betegséget Irakba. A politikai és a vírushelyzet konszolidálódásával a látogatás konkrét lehetősége 2021 elején kerülhetett ismét napirendre.
A helyzet most sem sokkal biztonságosabb, mint akkor. A pápai látogatás kezdete előtt két nappal, rakéták csapódtak be egy amerikaiakat elszállásoló bázisba az ország nyugati részén. Noha az iraki biztonsági erők és a velük szövetséges milíciák mindent megtesznek az egyházfő biztonsága érdekében, a biztonsági helyzet aggodalomra ad okot. Ferenc pápa mindenesetre méltó a nevére: az egyházfő 2017-ben Egyiptomban járt, ahol az al-Azhar imámjával közösen aláírta “Az emberi testvériségről szóló dokumentum a világ békéje és a közös együttélés érdekében” címet viselő nyilatkozatot, amelyben a két vallási vezető közösen ítélte el a terrorizmust, és tett hitet a tolerancia és a békés együttélés mellett. Ferenc pápa 2019-ben az Egyesült Arab Emirátusokba és Marokkóba is ellátogatott. A fentiek azonban szunnita országok, így Irak az első síita többségű ország az egyházfő listáján.
A háromnapos látogatás programpontjai gyakorlati jelentőségük mellett szimbolikusak is. Bagdadban iraki politikai és vallási vezetőkkel találkozik, innen az útja Nedzsef városába vezet, ahol az arab világ legtekintélyesebb síita elöljárója, egyben Irak legfontosabb béketeremtője, Szisztáni ajatollah fogadja. A Ferenc pápánál hat évvel idősebb vezető számtalanszor akadályozta már meg, hogy az egymással rivalizáló síita csoportok egymás torkának essenek, és amennyire lehetett, a szunniták elleni kollektív megtorlásokat is próbálta féken tartani. Munkájáért az iraki keresztények is hálásak, hiszen a 2003-as amerikai offenzíva idején fetvát adott ki, melyben a muszlimokat a keresztények védelmére szólította fel, mondván, ők nem tehetnek arról, amit külföldi hittestvéreik tesznek a hazájukkal.
Az első misék egyike az ISIS által elpusztított Karakosh-i katedrálisban, ahova Ferenc pápa is ellátogat majd (2016)
De a látogatás nem csak a katolikus-síita párbeszédről fog szólni, hiszen Ferenc pápa valamennyi iraki felekezet vezetőjével találkozik. A bagdadi káld katolikus Szent József Katedrálisban tartandó misén káld, szír-katolikus, latin, örmény, melekita, szír ortodox, asszír, protestáns és más keresztény hívek is részt vesznek majd. Ez persze Irakban nem meglepő, hiszen arrafelé a keresztény felekezetek már a középkorban is eljártak egymás templomaiba, a hívek körében pedig gyakori a vegyesházasság.
Ferenc pápa útjának utolsó nagy állomása, Erbíl több okból is fontos. Egyrészt a Föld egyik legősibb, folyamatosan lakott településeként a népek közös gyökerét szimbolizálja, másrészt 2014-ben a város több százezer, az Iszlám Állam elől menekülő keresztényt és jazídit fogadott be. Persze nem elhanyagolhatók a logisztikai szempontok sem, hiszen az északi térség fővárosaként egyedül ott van működő repülőtér és tömegrendezvény megtartására alkalmas infrastruktúra.
A pápai látogatás a legtöbbet talán az út egyik utolsó állomásának, Karakos városa lakóinak jelent. A Ninive-síkság keresztényei emberfeletti megpróbáltatásokat szenvedtek el az Iszlám Állam inváziójakor. Egyetlen éjszaka alatt ötvenezer ember menekült el, és a 2017-es felszabadulást követően is csak lassan kezdtek el visszaszivárogni kifosztott, lerombolt otthonaikba. A városka most újra kivirult. A keresztények falakat festenek, házakat tataroznak, közösségi eseményeket szerveznek, hiszen végre van miért. Ahogy a székelyek a pápa csíksomlyói látogatása előtt, úgy a karaosiak is tudják, hogy most egy rövid ideig rájuk figyel a világ. És ami a legfontosabb: nem feledkeztek meg róluk távoli hittestvéreik.
A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.
