Shubow a klasszikus kultúrával és filozófiával foglalkozó norvég Sivilisasjonen lapnak adott interjú alkalmával még nem is sejthette, hogy a Biden-adminisztráció azonnal elsöpri a klasszikus szövetségi építészetről szóló, nemrégiben aláírt végrehajtási rendeletet. Sőt mi több, az új elnök az építészkritikust indoklás nélkül, haladéktalanul menesztette a pozíciójából. Shubow-t ugyanis 2018-ban maga Donald Trump nevezte ki az Egyesült Államok Képzőművészeti Bizottságának elnökségébe (U.S. Commission of Fine Arts), amely a washingtoni szövetségi épületek tervezését és építészetét hivatott felügyelni. Hivatali tisztségében vállszélességgel kiállt a Trump-kormányzat által kiadott, a „szép szövetségi polgári építészet népszerűsítéséről” szóló végrehajtási rendelet mellett.  Ennek lényege, hogy a kortárs és modernista építészettel szakítva, a nemzeti értékeket felelevenítve a klasszikus építészetet kívánta az új szövetségi épületek preferált stílusaként (újra) meghatározni. A kezdeményezést azonban bizonyos építészeti és ellenzéki csoportok – hangot adva elutasításuknak – azzal vádolták, hogy a klasszikus építészetet egy adott politikai oldalhoz köti.

Shubow ezekre a rágalmazásokra és kritikákra a következőképpen reagált: „nem hiszem, hogy a klasszikus építészet pártkérdés lenne.” Amikor az emberek ránéznek az Egyesült Államok Capitoliumára vagy a Legfelsőbb Bíróság épületére, nem arra gondolnak, hogy ez egy republikánus vagy demokrata épület. A klasszikus építészet ugyanis egyet jelent a legnemesebb amerikai építészettel. Beszédes például, hogy a Capitoliumnál kitört zavargást mindkét párt politikusai elítélték, mert a demokrácia templomának megszentségtelenítésének tartották. A templom és a szakralitás gondolata az épület klasszikus építészetének hatása. Shubow szerint az a tény, hogy Roosevelt vagy mondjuk Obama elnök is a klasszikus építészet híve volt, azt mutatja, hogy ez nem jobb- vagy baloldali kérdés. Nem sokkal azután, hogy Joe Biden elfoglalta a bársonyszéket, az új elnök visszavonta elődje ígéretét a szövetségi épületek ismételten széppé tételére („Federal buildings beautiful again”). Shubow-t azonnali hatállyal menesztették a Képzőművészeti Bizottságból, és Biden új kinevezetteket ültetett Washington esztétikájának védnöki székeibe. Tekintettel arra, hogy ilyenre még nem volt precedens a Képzőművészeti Bizottság 110 éves történetében, mindez „a klasszikus építészet elleni támadást jelenti” – mondta Shubow az Artnet Newsnak. „Különösen szomorú – tette hozzá –, mert Washington D.C. a klasszikus építészetet kedveli.” Mindezt az NCAS új felmérésével támasztotta alá, amely szerint az amerikaiak 72 százaléka a szövetségi épületek arculatában a modernizmussal szemben a tradicionális jellemvonásokat részesíti előnyben. Shubow úgy véli, hogy a klasszikus, hagyományokon alapuló építészet „az az egyik szempont, amely egyesíti az egyébként megosztott nemzetet.

Trump neoklasszikus építészetet szorgalmazó rendeletének célja volt, hogy a szövetségi építészet korábbi vezérelveit végső soron leváltsa. A korábbi szöveg mindössze egy oldalnyi, a kormányhivatali helyiségekről szóló, John F. Kennedy elnök jóváhagyásával 1964-ben született hivatalos jelentésbe beillesztett rövid specifikáció volt. Az irányadó elveket Shubow úgy jellemezte, mint „erős elutasítás a klasszikus építészettel szemben.” A vezérelvek a „kortárs amerikai építészeti gondolkodást” hangsúlyozták, valamint olyan szemléletet tartalmaztak, amelyek implicit módon a modernista tervezést részesítik előnyben. Shubow szerint fontos, hogy az emberek felismerjék, hogy hosszú idő óta nagyon súlyos modernista részrehajlás uralkodik a szövetségi tervezésben. Tudniillik, az Egyesült Államokban 1994 óta 78 új épület épült, és ezek közül csak 6 volt klasszikus vagy hagyományos stílusú. A nemzetnek ugyanakkor nem kell beletörődnie a csúnya, banális vagy akár bizarr szövetségi épületek látványába, amelyek évtizedek óta meghatározzák a városképet. „A legfontosabb a klasszikus és a hagyományos építészettel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetése” – véli a National Civic Art Society elnöke.

Shubow-ra Roger Scruton esztétikai érdeklődése volt kifejezetten nagy hatással, aki úgyszintén a konzervatív gondolkodás és a klasszikus építészet prominens híve, valamint a modern irányzatok kritikusa volt. Shubow nyilvánvalóan nincs összhangban a korával – legalábbis nem a hegeli értelemben. Ahelyett, hogy azt állítaná, hogy egy épületnek „tükröznie kell a korát”, azzal érvel, hogy nem a kort, hanem azokat az embereket kell szolgálnia, akiknek készül. Elítéli az öncélú, modernista építészetet, amely önkifejezésként fogja fel önmagát. Elvégre az építészet a képzőművészettel ellentétben nem a művészről szól, a dicsvágyó építészről, hanem a hétköznapi emberekről, akik nap mint nap használják az épületeket. A világ napjainkban ugyanis őrülten gyorsan változik, ésszerű tehát azt gondolni, hogy az embereknek még nagyobb szükségük van a kényelemre, a biztonságra, az otthonra. „Ezért az építészetnek tradicionálisabbnak és hagyományokban gyökeredzőnek kellene lennie, egy olyan korban, amikor az élet egyes aspektusait mindinkább a bizonytalanság jellemzi.”

Justin Shubow „építészkritikus”, a Washingtonban működő nonprofit szervezet, a National Civic Art Society elnöke, amely a klasszikus hagyományokat segíti a közművészetben és az építészetben. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) meghívására szervezett eseményen, a nemzet fővárosának tervezésével kapcsolatos ügyek szószólója október 27-én, a Budapest Lectures programsorozat aktuális állomásán beszél arról, hogy miért fontos a klasszikus hagyományok szerepe korunk építészetében.

Az eseményről további részletek: https://mcc.hu/esemeny/hagyomany-es-ujitas-beszelgetes-a-kortars-epiteszet-jovojerol