A rohanós hétköznapokban úgy éljük az életünket, hogy igyekszünk egyáltalán nem is gondolni a halálra, az elmúlásra; sőt a társadalmunk egyfajta tabuként kezeli ezt a kérdéskört. Azonban sajnos bárki bármikor kerülhet olyan helyzetbe, hogy egy betegség vagy baleset folytán már nincs lehetősége kinyilvánítani az akaratát, és rendelkezni arról, hogyan szeretné tölteni az utolsó napjait.
Az Európai Unió Bírósága kétségkívül az Európai Unió egyik ékköve, más metafora szerint pedig az európai integráció motorja. Döntéseinek súlyos következményei lehetnek a tagállamokra nézve, ennek ellenére a tagállamok viszonylag ritkán szoktak engedetlenséget mutatni.
A FRONTEX friss statisztikái azt mutatják, hogy az irreguláris módon Európába érkezők száma négy éve nem látott magasságokat ért el 2021-ben. Ráadásul ezek a számok messze nem teljesek.
Az Amerikai Egyesült Államokban a fegyvertartás az egyik legmegosztóbb politikai, társadalmi kérdés. Ugyan mély kulturális gyökerekkel rendelkezik, néha mégis érthetetlen európai szemszögből annak létezése a XXI. században. Miért és hogyan alakult ki, mi a mai szabályozás?
Régóta tudni lehetett már, hogy az Európai Unió egységesen szeretné visszaszorítani a tech-óriások, vagyis különösen a Google és a Facebook korlátok nélküli kereskedelmét az unió polgárainak személyes adataival.
„Az atomfegyverek elhozták a békét” – állítják többen a nemzetközi kapcsolatokat vizsgáló kutatók közül annak ellenére, hogy fél évszázadon keresztül fenyegették a nukleáris robbanófejek az emberiség puszta létét. A hidegháború végével lehetséges, hogy végül éppen ezek az eszközök lettek a világbéke garanciái?
Az elmúlt évszázad egyik talán legjelentősebb változása, hogy immár nem a közösség, az egyetemes igazság áll mindenek felett, hanem az egyéni érdekek, igazságok és célok. Mi változott, és mit jelent ez a világunkra nézve?
Előző