A 2025-ös évben kezdheti meg működését a Földközi-tenger partján fekvő Mersin tartományban található atomerőmű első blokkja. Amennyiben az építkezések a tervek szerint haladnak, 2028-ra az Akkuyu atomerőmű mind a négy blokkja üzembe fog lépni. Ez Törökország energiaszükségletének 10%-át fogja fedezni.
A közgazdaságtudomány az 1930-as évek óta ismeri a tranzakciós költségek elméletét, amely értelmében minden kölcsönös viszonynak van egy úgynevezett látható és vagy rejtett „költsége”, amelyet minden szereplőnek viselnie kell.
2025. január 20.-án tette le hivatali esküjét az Egyesült Államok régi új elnöke, az a Donald Trumpot, aki korábban egy ciklus erejéig már volt az Egyesült Államok elnöke. Az amerikai történelem során ez a második alkalom, hogy elnök úgy kerül be a Fehér Házba, hogy megszakítással fog ciklust kezdeni. Így felvetődik a kérdés, hogy Washington a jövőben milyen külpolitikai prioritásokat fog előtérbe helyezni, valamint mi befolyásolhatja a második Trump adminisztráció közép-ázsiai külpolitikáját. Bár Közép-Ázsia hagyományosan nem volt és jelenleg sem szerepel az amerikai külpolitika kiemelt prioritásai között, azonban ez a helyzet akár változhat is a második Trump-kormány külpolitikai és tanácsadói összetétele, valamint a geopolitikai folyamatok alakulásának a fényében.
Egyszerű balesetnek tűnő, aztán szövevényessé váló incidens történt a Balti-tenger régiójában 2024 karácsonyán. Az Estlink-2 tengeralatti kábel megrongálódásával Finnország és Észtország energiaellátása veszélybe került. Ahogy egyre több információ jut napvilágra, az eset szálai egészen Moszkváig vezetnek. A rongálás geopolitikai vihart idézett elő a Balti-tenger térségében, amely csak mélyíti a Kreml és az európai uniós tagállamok közötti szakadékot. De mit jelenthet az incidens az európai biztonság szempontjából? Mik azok az árnyékflották? Hogyan illeszkedik történetbe az orosz hibrid hadviselés stratégiájába?
