A szerző szerint a meghasonlott Nyugat belső válságát szenvedő, keresztény értékeikhez ragaszkodó konzervatívoknak az egykori „keleti blokk” országainak ellenállóitól kellene túlélési technikákat tanulniuk.
„A vízhez és az ételhez való hozzáférés emberi alapjog kellene, hogy legyen. Talán idealisztikusan és utópisztikusan hangzik.” Egy ügy, amiért minden nap érdemes felkelni, és ami elképesztő sikereket hozott a Smartkas cégnek.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kétoldalú találkozót terveznek februárban. A napirend sűrű lesz: a paksi erőmű bővítése a Roszatom közreműködésével, az ukrajnai helyzet, az orosz vakcina magyarországi előállítása, valamint az űrkutatási együttműködés.
Akadt már jó néhány vállalat, ahol a vezetők szerint jó úton jártak, miközben a cég a csőd felé tántorgott. A CDU, a német Kereszténydemokrata Unió vezetősége az elmúlt években sok esetben figyelmen kívül hagyta az ilyen és ehhez hasonló figyelmeztetéseket, „az írást a falon”.
Az elmúlt évtizedekben radikálisan megváltozott a vallás szerepe társadalmunkban: a vallás rítusai háttérbe szorultak, sokak szerint teljesen feleslegessé váltak. Az a szerep azonban, amit a vallás betölt az ember életében, nem szűnt meg. Mi vette át a vallás helyét, és mivel járnak ezek a változások?
Az USA vezette nyugati világrend átalakulása az előző évtized elején gyorsult fel. Jelentőségükből veszítve, a liberális demokráciáknak most helyet kell biztosítani feltörekvő országok számára is a nemzetközi döntéshozatalban.
Csak az a történelmi személyiség nem osztja meg az utókort, aki iránt nem érdeklődnek. Akik viszont világtörténelmi jelentőségű, kiélezett politikai konfliktusok középpontjába kerülve vonják magukra a figyelmet, azok szerepéről évszázadokon át vitatkoznak.
A nyugat-balkáni államok többsége az 1990-es évek óta kisebb nagyobb megszakításokkal törekszik arra, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ám sem a koszovói konfliktusok, sem a pandémia nem segítik Szerbiát, hogy közelebb kerüljön az uniós tagsághoz.
Önmagában egy nyílt levél megfogalmazása nem újdonság a magyar közjog történetében. Az Alkotmánybíróság Elnökének nyílt levele azonban szokatlan, egyúttal szimbolikus lépés.
Előző