Hogyan válik a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozása tudományossá? Egyáltalán érdemes-e modelleket felállítani a világpolitikáról és ezzel leegyszerűsíteni a valóságot? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben az írásban.
Kiélezi a feszültségeket Izrael és Irán között a november 15-én, Omán partjainál bekövetkezett dróntámadás, amely egy izraeli milliárdos tulajdonában lévő tankerhajót ért. A hajón szerencsére nem keletkezett jelentős kár, a tenger nem szennyeződött kiszivárgó gázolajtól és a személyzetnek sem esett bántódása, viszont a támadás ténye a jövőre nézve aggodalomra ad okot, és a kérdés, hogy ki indította, továbbra is megválaszolatlan marad.
Csád, a volt francia gyarmat gazdasági helyzete a XXI. században sok bizonytalanságot mutat. Tengerparttal nem rendelkező országként nehezen tud becsatlakozni a világgazdaság keringésébe, és a belpolitikai körülményei sem a legkiegyensúlyozottabbak. A sok negatív hatás ellenére azonban mégis mutatkozik lehetőség a fejlődésre ásványkincseinek köszönhetően.
Előző