Építőanyag-áremelkedés – az égig nőnek?

Hazai helyzetkép

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége 400 építőipari mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozást kérdezett meg az általuk tapasztalt változásokról. A felmérés budapesti összesítője szerint a legnagyobb emelkedés (93%) a faárakban mutatkozott be, de a hőszigetelő anyagok és elektromos kábelek, vezetékek esetében is jelentős elmozdulás (rendre 55 és 35 %-os növekedés) következett be. A felméréssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az a május végi állapotot tükrözi, valamint nem tartalmazza a vasáruk árának növekedését, ami tavaly júliusi bázison a 100-200 százalékot is elérheti.

Árváltozások 2021. január-május hónapban 2020. év végéhez viszonyítva százalékosan, Budapesten (evosz.hu)

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálói csoportot hozott létre az áremelkedés okainak feltárására. Ennek keretében a hivatal a kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat és piaci jelzéseket is kivizsgálja, mert állítása szerint egyes részpiacokon a termelők olyan kis számban vannak jelen, hogy képesek lehetnek áraikat a versenyzői piac feltételei szerinti árnál magasabban megállapítani.

A vizsgálatok miatt több multinacionális nagykereskedelmi cég kifejezetten megtiltotta alkalmazottainak, hogy a kérdésben nyilatkozzanak. Egy, a neve és az általa képviselt termékszegmens elhallgatását kérő értékesítő szerint esetükben pedig nem az összebeszélés, hanem a nyersanyag árának és a szállítási költségeknek az emelkedése húzta felfelé az árakat. Hozzáteszi, hogy „a gyártókban pedig nincs nagy gátlás a kereskedők felé emelni, mert a kereskedő úgyis továbbterheli azt a végfelhasználónak.” Az általuk forgalmazott termékkörben végbement mintegy 10%-os áremelésnek olyannyira nincs keresletcsökkentő hatása, hogy már júniusban is csak következő év januári teljesítéssel, ármeghatározás nélkül tudtak rendelést felvenni. Ebben véleménye szerint jelentős szerepet játszik az állami támogatások és a nagy volumenű ipari beruházások keresletélénkítő hatása.

Közelebbről megnézve azonban más kép bontakozik ki. Egy, a cikk szerzője által megkérdezett kiskereskedelmi értékesítő például ideiglenesen beszüntette a tevékenységét, mert nem tudta kezelni az áruhiány és a folyamatos (akár a rendelést követő) árváltozás okozta kellemetlenségeket. Ahogyan egy lakossági split klímákat és szerelési anyagokat forgalmazó vállalkozás tulajdonosa elmondta, a jelenleg tapasztalható általános építőipari áremelkedésnek több összetevője van. A klímaszerelésnél használt rézcső árának növekedésében például a réz drágulásán kívül a fa, papír és műanyag árának emelkedése is szerepet játszik a csomagolási költségek növekedésén keresztül, amit tovább terhelnek az egyre növekvő logisztikai költségek. A gyártói kibocsátás akadozása miatt pedig a viszonteladók sok esetben kénytelenek egymástól vásárolni, az így meghosszabbodó értéklánc okozta többletköltségek végül pedig szintén a végső fogyasztót terhelik.

A vegyipari ellátási lánc alján kulcsszerepet játszó BASF ludwigshafen-i vegyi üzemének március 3-i tűzesete például a hazai építőkémia szegmens szereplőit hozta nehéz helyzetbe. A homlokzati hőszigetelő vakolatrendszerek, festékek és színezőanyagok gyártói a megrendelt segédanyagok mennyiségének jelenleg a töredékéhez képesek csak hozzájutni, esetenként akár kétszeres egységárakon.

Vannak azonban olyan termékek, amelyeknél sem ad hoc körülmények, sem az alapanyagárak emelkedése nem magyarázza a május végéig tapasztalható, átlagosan 25-30 százalékos áremelkedést. Az építésgazdasági láncban végbemenő áremelkedésre sok olyan piaci szereplő is felül, amelyek esetében az áremelés mögött nem külső kényszer, hanem az extraprofit megszerzésének szándéka áll. A GVH-nak abban az esetben van tennivalója, ha az árképzés nem a piaci verseny logikája szerint, hanem a monopolhelyzetet kihasználva, kartellmegállapodást kötve, vagy területi piacfelosztás mellett megy végbe. A kő- és kavicsbányászat területén például nem indokolja semmilyen jelentős költségnövekedés az elmúlt 3-4 évben megfigyelhető, folyamatosan évi több, mint 20 százalékkal növekvő árakat. Azonban ez nem új jelenség, a magyar versenyhatóság már 2020 októberében eljárást indított a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma megsértésének gyanújával.

A globalizált gazdaság szerepe

Az építőanyagárak megugrása nem magyar sajátosság. Az a szlovák kereskedő például, aki tavaly 170 eurót kért a fűrészáru köbméteréért, idén májusban azt már közel háromszorosáért, 500 euróért adta volna – ha nem lett volna lekötve a kapacitása októberig. Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan szintén vizsgálódik a versenyhivatal, hogy kiderítse, volt-e ármegegyezés vagy vezető pozícióval való visszaélés a polisztirol termékek esetén, de elemzés alá vonta a cement és mész árak növekedését befolyásoló tényezőket is.

Ez azért is fontos, mert mint ahogy Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke elmondta, 2020 során Magyarország az összes beépített anyag 48 %-át importból szerezte be. Egyes építési termékek esetében (mint például a faipari termékeknél és acéláruknál) az árváltozást így döntően a gyártásukhoz szükséges alapanyagok világpiaci árának növekedése okozta. Koji szerint ez a helyzet a közeljövőben nem is fog változni, mivel a koronavírus pandémia alatt sok építőanyaggyár nem, vagy csupán csökkentett kapacitással dolgozott. Emiatt azonban nem keletkeztek raktárkészletek, a járványhelyzet elmúltával pedig az elhalasztott építkezési ambíciók világszerte egyidőben jelentkeztek.

Az egyesült államokbeli fiskális stimulus, az európai újranyitás és a kínai kitermelés visszafogása egy új árupiaci szuperciklus kialakulását vetíti előre. A Bloomberg nyersanyagindexe 55 százalékkal, az Economist hasonló indexe pedig 88 százalékkal nőtt tavaly április óta.

Egyes nyersanyagok árának alakulása (Bloomberg)

Vizsgáljuk meg két termék példáján keresztül, hogy a világpiaci események hogyan képesek befolyásolni a hazai árakat! Itthon a fa árának két-háromszoros emelkedése borzolja leginkább a kedélyeket. Ennek az áremelkedésnek az összetevői:

1. A pandémia alatt otthon rekedt egyesült államokbeli háztulajdonosok tömegesen fogtak házfelújításba. A milleniálok házépítési láza és a jelzáloghitelek rekordalacsony kamatai tovább növelték a fűrészáruk iránti keresletet.
2. Az egyesült államokbeli fűrészüzemek a járvány alatti termeléskiesés miatt nem rendelkeznek számottevő készletekkel. Próbálják fokozni a termelést, de egyrészt munkaerőhiánnyal küszködnek, másrészt évekbe telik új üzemek létesítése. Mindezeken felül (elsősorban a kamionsofőrök hiánya miatt) a szállítási kapacitás jelenlegi szintje sem képes kiszolgálni a megnövekedett igényeket.
3. USA-Kanada nézeteltérés: 2017-ben Donald Trump a tisztességtelen kanadai kereskedelmi gyakorlatra adott válaszul 20 százalékra növelte a fa importjára kivetett vámot. Ezt a kialakult helyzetre való tekintettel 2020 végén Joe Biden 9 százalékra csökkentette, de mivel a kanadai kormány továbbra is erősen támogatja a hazai faipart, újra szóba került a vám 18 százalékra való növelése.
4. A széndioxid kvótákat vásárló multinacionális cégek korlátozzák a fakivágást.
5. Mindeközben Európában szúbogár-invázió következtében jelentős túlkínálat alakult ki fából. A minőségre kevésbé igényes tengerentúli vásárlók elözönlötték a piacot, 2020-ban az előző év háromszorosát, 2021 első negyedévében az előző év azonos időszakának 137 százalékát importálva.
6. A kínai és indiai vásárlók azonban még náluk is magasabb árat hajlandóak fizetni az európai faáruért.
7. Oroszország csökkenteni kezdte faexportját.
8. Az európai feldolgozási kapacitások szűkösek, nincsen elég fűrésztelep.

+1. A hazai piacon a beruházásösztönzési, családtámogatási és az áfa-visszatérítéseket érintő állami intézkedések tovább fűtik az építőipart és növelik a fa iránti keresletet.

A habosított hőszigetelő anyagok (polisztirol XPS lapok) áremelkedését az előzőektől némiképp eltérő tényezők befolyásolták:

1. Az USA-ban nehéz tél volt, ami miatt a kőolajtermelés 20 százalékra esett vissza. Az év elején így a kőolajszármazék alapanyagból hiány keletkezett a világpiacon. A sztirol monomer ára az előző évhez képest háromszorosára növekedett.
2. A kínai gazdaság gyorsan túltette magát a járvány okozta válságon és felvásárlásba kezdett.
3. A kialakulni látszó hiány pánikhangulathoz és a készletek feltöltéséhez vezetett, ami miatt így végül ténylegesen kialakult egy kisebb, időleges hiány a piacon.
4. A forint leértékelődése kompenzálta a hazai áremelést.

+1. Hőszigetelésre felhasználható állami transzferek

A fa árát illetően úgy tűnik, lassan fellélegezhetnek a házépítők. A fűrészáru határidős ára jelentős csökkenést mutat a májusi csúcshoz képest. Elemzők szerint azonban tényleges korrekció majd csak 2023-ra következik be, amikor az Egyesült Államokban alábbhagy az építési láz.

Fűrészáru határidős ár (Nasdaq)

A nyersanyagárak normál gazdasági ciklust meghaladó emelkedését illetően eltérőek a szakértői vélemények. Többen amellett érvelnek, hogy egy egyéves nyersanyagár-rali még nem elegendő ahhoz, hogy trendszerű folyamatról beszéljünk. A kínai infrastruktúra-beruházások ütemének esetleges lassulása, az energiaárak alakulása, a zöld gazdaság térnyerése például külön-külön is olyan tényezők, melyek képesek döntően befolyásolni az alapanyagok árának változását.

Borítókép: shutterstock.